Reggeli Sajtófigyelő, 2001. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-07-07
7 tervez bevezetni a státustörvényhez hasonló jogszabályokat. A velencei bizottság várhatóan megbízza kisebbségi albizottságát, hogy nevezzen ki jogi szaktekintélyeket az összehasonlító vizsgála tokra. vissza Szerecsenmosdatás Szlovákiában Vladimír Meciar és pártja már a visszatérésre készül Még tizennégy hónap van hátra a következő szlovákiai parlamenti választásokig, de a közigazgatási törvényről, főleg a másodfokú önkormányzatok számáról lezajlott e heti parlamenti vita és végszavazás után még egyértelműbbé vált, hogy Szlovákiában a belpolitikai történések egyre inkább a Vladimír Meciar vezette Demokratikus Szlovákiáért Néppárt (HZDS) forgatókönyve szerint alakulna k. Ők már tavasszal, az alkotmánymódosítás során megtalálták a politikai színfalak mögött a sok belső vita miatt amúgy is ingatag kormánykoalíció leggyengébb láncszemét. Szerepzavar a koalícióban Ez pedig kétségkívül a Demokratikus Baloldal Pártja (SDL), amely 1994 tavaszán az akkori szlovák kormánykoalíció tagjaként kétkulacsos politikát folytatott, majd beadta a derekát, és segítséget nyújtott Vladimír Meciar kormányfő akkori megbuktatásához. A párt több mai vezetője azóta sem mer az exkormányfő szemébe nézni. Az SDL a Dzurindakabinetben is szerepzavarral küzd, hiszen baloldali tömörülésként az elmúlt csaknem három esztendőben kénytelen volt beleegyezni számos gazdasági megszorító intézkedésbe. S mivel a beígért javulás már legalább egy évet késik, s nem enyhülnek a lakosság súlyos megélhetési gondjai – országszerte csaknem húsz, a hagyományosan baloldali Gömörben és KeletSzlovákiában pedig már negyven százalék körüli a munkanélküliség – , sokan fordítottak hátat a pártnak. Az SDL a legutóbbi parlamenti v álasztásokon a szavazatok 14,2 százalékát kapta, ma viszont alig érné el a parlamenti küszöböt. Ennél is rosszabb a másik balköz ép kormányzati tényező, a Polgári Egyetértés Pártjának (SOP) a helyzete, amely végérvényesen a törpepártok közé zuhant. Megcsappant támogatottságuk miatt jelenleg valóságos pánikhangulat uralkodik a két pártközpontban. Meciarék pontosan tudták, hogy ebben a helyzetben mindkét párt vezetői bármilyen elvtelen alkura hajlandók bárkivel, aki meglebegteti előttük az újabb politikai szövetség, vagyis a jelenlegi pozícióik megőrzésének a lehetőségét. Nem volt nehéz a politikai színfalak mögötti egyezség azért sem, mert mindhárman „magyarfóbiában” szenvednek, és egyetértenek abban is: az államhatalmat és a központi hivatalok mindenhatóságát a végsőkig védelmezni kell. Ezért szavazták meg együtt a magyarságot és minden más szlovákiai kisebbségi közösséget hátrányosan érintő nyolc megyés közigazgatási rendszert, s nyirbálták meg a leendő regionális önkormányzatok jogköreit. Például úgy, hogy azok a kormány jóváhagyása nélkül önállóan nem köthetnek szerződéseket külföldi partnereikkel. Ráadásul a mindenkori kabinet a me gyei önkormányzat bármelyik döntését érvénytelenítheti. Peter Osusky – aki négy független szlovák képviselőtársával nem ellenezte a magyar többségű Duna menti megye létrehozását sem – a szerdai botrányos parlamenti ülés végén keserűen jegyezte meg, hogy az SDL csak szövetségest cserélt, de a politikai jellemtelensége nem változott. Nemcsak a magyarok, hanem a szlovák kereszténydemokraták és a liberálisok számára is a legnagyobb csalódás, hogy még a Mikulás Dzurinda vezette Szlovák Demokratikus Koalíció (SD K) honatyái is az eredeti kormánytervezet ellen szavaztak, majd a kormányfő rezzenéstelen arccal győztesként hirdette ki a kabinet, valamint önmaga politikai és morális vereségét. Igaz, az SDK népszerűsége is hétről hétre csökken és már tíz százalék alá zu hant, ám nem nehéz megjósolni, hogy a szerdai cinkoskodás Meciarékkal ezt a folyamatot nem állítja meg. Sőt felgyorsítja, hiszen a jobb ízlésű szlovák polgárok is hátat fordíthatnak a kormányfőpártelnöknek, aki a közigazgatási reform ügyében már Meciarral is lepaktált. Dzurindától egyébként mind többen és egyre hangosabban kérik számon azt, amit éppen három esztendeje ígérget, s ami a nyögvenyelősen haladó társadalmi reformok miatt késik: a lényegesen magasabb béreket, a fokozatosan javuló életszínvonalat. A kormányfő tekintélyét az is megtépázta, hogy kabinetjének tagjai ugyanolyan törvénytelenségeket követtek el, mint amilyenekért ellenzéki szerepben éveken át ostorozták Meciarékat. A jelenlegi kormányból eddig egy miniszterelnökhelyettesnek és négy mini szternek kellett távoznia korrupciós ügyek miatt. S ebben a választási ciklusban legalább annyi privatizációs botrány robbant ki, mint az előző négy esztendőben. Mindezek után még inkább beigazolódni látszanak azoknak a szlovák politológusoknak az aggálya i, akik szerint a Dzurindakormány súlyos mulasztásai és megdöbbentő politikai vargabetűi miatt jövőre Meciarék ölébe hull a hatalom. És beteljesülhetnek a Demokratikus Szlovákiáért Néppárt (HZDS) elnökének szavai, aki tavaly húsvét előtt trencsénteplici v illájában lapunknak azt nyilatkozta: a következő választások után Szlovákiában a HZDS nélkül nem lehet kormányt alakítani. vissza
