Reggeli Sajtófigyelő, 2001. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-07-06
4 A tavaszi parlamenti ülésszak lezárultával hogyan foglalná össze az ebben a periódusban történteket, természetesen az RMDSZ szempontjából, az erdélyi magyar közösséget különösen érintő kérdésekben? – Leszámítva a választások ut áni rövid, csonka ülésszakot, valóban ez volt az első igazi ülésszak ebben a négyéves törvényhozási ciklusban. Én ennek az elején elégtétellel láttam, hogy ez a parlament sokkal jobb ütemben, sokkal nagyobb hatékonysággal kezd dolgozni, mint az előző. Az e lőző négy esztendőben, a koalícióban rendkívül nehézkesen haladt a munka, most viszont egy egységes kormány nyilván sokkal jobban tudja érvényesíteni az akaratát. Emellett pedig az is segítette a gyorsabb és hatékonyabb munkát, hogy módosítottuk a házszabá lyt, egyszerűsítettünk számos törvényhozási eljárást. Azt is el kell mondanom, hogy csak az első hónapokban volt ilyen jó a munka, most, az ülésszak vége felé fáradtságot tapasztaltam és egyfajta ziláltságot is. Ami a tartalmi részét illeti a törvényhozási aktusnak, a mi szempontunkból rendkívül fontos, hogy elfogadtuk a helyi közigazgatási törvényt és az ingatlantörvényt. Ezeknek a tervezetét még a koalíció dolgozta ki, de elfogadásukra már nem jutott erő a tavaly őszi választások előtt. Nagyon fontos a kö zigazgatási jogszabály kapcsán, hogy a húszszázalékos kisebbségi nyelvhasználati szabályozásokat sikerült törvénnyé tenni. A közigazgatási kérdésekben, a központosítás lebontásában, ideértve néhány költségvetési rendelkezést is, ez a kormány általában elég gé jól lépett. Nem vagyok azonban elégedett a gazdasági jellegű jogszabályokkal. Fontos, hogy a kabinet felelősségvállalással fogadta el az egyes külföldi befektetések megkönnyítésére vonatkozó törvényt, de ez nem elég. Szintén törvényhozási kérdés ugyan, de végül is – sürgősségi rendelet révén – a kabinet fogadta el a földtörvény módosítását. A közigazgatási törvény mellett talán legnagyobb eredményünk ebben a fél évben az, hogy a rendkívül jelentős tulajdonkérdésben, tehát az annak idején elkobzott föld- és erdőterületek viszszaszolgáltatása ügyében sikerült olyan jogszabályt elfogadtatni, amelyik nem csonkítja az eddigi törvényekben lefektetett előírásokat, annak ellenére, hogy voltak ilyen szándékok. Az RMDSZ ki tudta védeni ezeket. – Hogyan jellemezné a z RMDSZ együttműködését a kormányzó Szociáldemokrata Párttal? Mint ismeretes, ennek az együttműködésnek a parlamenti dimenzión túl más politikai vonzatai is vannak. – Az együttműködés jellegénél fogva parlamenti, hiszen parlamenti támogatásban egyeztünk me g egy bizonyos megállapodás teljesítésének a fejében, s ez a paktum egy évre szól. Ugyanakkor valóban voltak és vannak döccenők más területeken is. A kezdeti időszakban például sok konfliktusunk volt a kormánypárttal amiatt, hogy sok helyen le akarták vált ani a megyei intézmények élén dolgozó magyar szakembereinket. Az elején ez több megyében meg is történt, de sok vita árán végül is sikerült egy bizonyos állapotot konszolidálni. Az utóbbi időben eléggé megrontotta a hangulatot a státustörvény vitája. – Egy ilyen együttműködésnek az a hátránya, hogy a kormány mindennapi munkájába nem látunk bele, így aztán voltak kellemetlen meglepetéseink is ilyen téren, amelyeket utólag próbáltunk korrigálni. Volt, amit sikerült, volt, amit nem. Ez a hátránya ennek az együ ttműködési formának, az előnye viszont az, hogy nem kell felelősséget vállalni ugyanezért a mindennapi kormányzati munkáért. – A státustörvény kapcsán kialakult helyzet margóján olyan vélemények is elhangzottak, hogy emiatt lassultak le egyes, az erdélyi m agyarság szempontjából fontos folyamatok, és nehezebbé vált előbbre lépni. Hogyan nézett ki mindez az események sűrűjében? – Tagadhatatlan, hogy amikor ez a nyilatkozatháború tetőzött, akkor minden folyamat leállni látszott, sőt olyan kudarcaink is voltak, mint például az, hogy a képviselőházban a rendőrségi törvénybe nem lehetett a nyelvhasználati jogokat is beleépíteni. Mi megpróbáltuk ezt a helyzetet áttárgyalni a kormánypárt vezetőivel, én magam is megbeszélést tartottam a miniszterelnökkel; nos, most ú gy néz ki, hogy kifelé haladunk ebből a hullámvölgyből. – Fontos az, hogy a Sapientia magánegyetemen újabb szakok létesítését javasolta az akkreditációs bizottság. Ez az ügy is megfenekleni látszott egy adott pillanatban. Úgy néz ki tehát, hogy kifelé lába lunk ebből a hullámvölgyből, de azt én magam is megtapasztalhattam, hogy mennyire törékeny
