Reggeli Sajtófigyelő, 2001. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-07-05
12 Az MKP vezetői még nem döntötték el, mikorra hívják össze a párt országos tanácsát, hogy eldöntsék, ilyen körülmények között vállaljáke a kormá nyzati szerepet. vissza Iliescu ismét csúsztatott Osztrák kollégáját hozta kínos helyzetbe a román elnök Ruff – Gui Felküldve: 2001. július 05. 9 . oldal Bécsből határozottan cáfolták, hogy Thomas Klestil osztrák államfő elít élte volna a magyar státustörvényt, mint azt Ion Iliescu román elnök Bukarestben nyilatkozta. Eközben Ukrajnában kétoldalú konzultációra került sor a jogszabályról. Ion Iliescu állítása, miszerint Ausztria elnöke támogatja Románia elítélő álláspontját a ma gyar státustörvénnyel kapcsolatban, semmi esetre sem felel meg Thomas Klestil álláspontjának – nyilatkozta lapunknak az osztrák államfő szóvivője. Lapunk azután kért hivatalos információt Bécsből, hogy a román közszolgálati rádió Iliescut idézve hírül adta : Klestil osztja a magyar státustörvénnyel kapcsolatos román aggodalmakat. Hans Magenschab szóvivő hangsúlyozta, hogy mindez a román államfő egyoldalú magyarázata, s ezért nem is kérnek helyreigazítást Bukarestből. Hozzátette: a salzburgi csúcstalálkozón a két államfő valóban folytatott megbeszéléseket, amelyen Iliescu szóba hozta a magyar státustörvényt, azonban Klestil nem osztotta a román elnök ezzel kapcsolatos nézeteit. Ausztriában egyébként a média egyáltalán nem foglalkozik az esettel. Folynak a kéto ldalú tárgyalások a szomszédos országokban élő magyarokról szóló jogszabállyal kapcsolatban. Lőrincz Csaba, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára tegnap Kijevben folytatott konzultációt Igor Harcsenko ukrán külügyminiszterhelyettessel, akivel többek között a státustörvényről is eszmét cseréltek. A magyar külügyhöz megérkezett a törvénnyel kapcsolatos megbeszélésre vonatkozó hivatalos kezdeményezés Szlovákiából is. A találkozó helyszíne Révkomárom lesz, időpontja még egyeztetés alatt áll, nyilatkozta lapunknak Horváth Gábor, a Külügyminisztérium szóvivője. A magyar – horvát konzultációra július 10én lesz, amikor Lőrincz Csaba és Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke Budapesten fogadja Nenad Prelog kisebbségi ügyekért felelős horvát kü lügyminiszterhelyettest, a magyar – horvát kisebbségi vegyes bizottság társelnökét. A horvát fél által kezdeményezett megbeszélésen a státustörvény mellett arról is tárgyalnak majd, hogy Zágráb milyen jogszabályt készít elő a Horvátországon kívül élő horvát okról. Bár a magyar – román megbeszélés időpontja még nem ismert, Horváth Gábor lapunknak reményét fejezte ki, hogy ez mielőbb lehetséges lesz, hiszen, mint mondta, román részről kedvező, új megközelítést tapasztalnak a státustörvényre vonatkozóan. Furc sa megyereform Szlovákiában 20010705 (a nyomtatott MH cikke) A szlovák parlament a kabinet javaslatát elvetve, tegnap úgy döntött: az országnak nem tizenkét megyéje lesz, csak nyolc, mint azt egykor Vladimír Meciar is megálmodta. Változásnak számít azon ban ez is, hiszen - az EU el várásainak megfelelően - a megyék élére így választott testületek kerülhetnek. A szavazás érdekessége, hogy a koalíciós honatyák túlnyomó része - közöttük maga a miniszterelnök is - a kormányzati elképzelés ellen voksolt. A Magyar Koalíció Pártja (MKP) elh atárolódik a döntéstől. A szlovák parlamentben koalíciós szavazatok támogatásával bukott meg tegnap a közigazgatási reform végrehajtásához szükséges kormányzati törvények tervezete. A döntés szerint az országban nem tizenkét, hanem nyolc megye jön létre. E zzel azonban valójában semmi sem változik, csupán "bebetonozzák" a Meciarkabinet által megteremtett korábbi közigazgatási állapotokat. És persze nem jöhet létre a magyarok által szorgalmazott, a kisebbségi közösség statisztikai többségét szavatoló közigaz gatási egység, a Duna menti megye sem. (Igaz, ezt a kormány már korábban sem támogatta.) A 150 tagú szlovák törvényhozásban amúgy a jelenlévő 143 képviselő közül 112en támogatták a kormány elképzelésével szemben álló javaslatot. Sőt, a kabinet előterjesz tés ellen voksolt Mikulás Dzurinda kormányfő, és így tettek pártjának képviselői is. A meglepőnek mondható döntés azonban nem értelmetlen - jegyezték meg a Magyar Hírlapnak nyilatkozó szlovákiai politikai elemzők. Azzal ugyanis, hogy a mostani nyolc ország os kerületet megyei rangra emelik, ezekben megtarthatják majd a választásokat is, s így a vezetés végre legitim testületek kezébe kerül. Márpedig ez az Európai Unió igényeivel esik egybe, amelyik korábban már jelezte, az említett reform nélkül nem folyósít semmilyen területfejlesztési támogatást a strukturális alapokból. Dzurinda tehát - mondták a szakértők - azért szavazott saját javaslata ellen, hogy az átalakítást lehetővé tegye. A Magyar Koalíció Pártja (MKP) parlamenti frakciója azonban elhatárolódik a szlovák országgyűlésben elfogadott törvénytől, nem hajlandó osztozni a politikai felelősség vállalásában sem. ,Az önkormányzatiság elleni szemlélet és a magyarellenesség szövetségéből" fogant együttműködés nyomán születhetett ilyen törvény - mutat rá az MTIhez eljuttatott MKPnyilatkozat. Ezzel törvényesítették, folytatja a
