Reggeli Sajtófigyelő, 2001. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-07-26
4 A RÉGIÓ HÍREI ➢ V ILÁGTÜKÖR EUcsatlakozási tárgyalások: holnap kezdődik a Sc hengenvita – Őszre csúszik a fejezetzárás (Vg 1., 2.o.) http://www.vilaggazdasag.hu/ Cikkek: Dilemma Ha van politikai lélektan, és miért is ne volna, művelőinek most izgalmas és tanulságos szemléltető anyag ot szolgáltathat az, ahogyan a román kormányzat keleti, illetve nyugati szomszédjához, közelebbről a Moldova Köztársaság parlamentje által a múlt héten megszavazott kisebbségi törvényhez, illetőleg a magyar Országgyűlés által júniusban elfogadott, státustö rvény néven ismertté vált jogszabályhoz viszonyul. Szögezzük le, emlékeztessünk azonnal, hogy a két említett dokumentumnak semmi köze sincs egymáshoz, hasonlóságuk csupán annyi, hogy elsöprő szavazattöbbséggel „mentek át” a törvényhozáson. A moldáviai tör vény nyilvánvalóan a Moszkvának engedelmeskedő kommunista kormány oroszosítási politikáját szolgálja. Hogy egyebet ne mondjunk, a számunkra hozzáférhető szövegrészletekben legalábbis, a „román” szó elő sem fordul, s a „moldvai” mellett hivatalos államnyelv nek nyilvánítja az oroszt. Namármost, e Pruton túli törvény meghozatala után miniszterelnökünk azt nyilatkozta: „a kérdés az, hogy emocionálisan válaszoljunke, és függesszük fel bizonyos jellegű kapcsolatainknak egy részét a Moldova Köztársasággal, vagy p edig tudatosítsuk, hogy gazdasági és kulturális téren szorosabb kapcsolatokra van szükségünk”. Nem valami határozott állásfoglalás! A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényre sokkalta akkurátusabb volt a válasz, pedig az nem akar elvenni senk itől semmit. Keleten, lám, elveszik a románok nemzeti azonosságát, s erre Románia válasza az, hogy kifejezi határozott szándékát a gazdasági és kulturális kapcsolatok szorosabbá tételének esetleges előnyben részesítésére. Nyugatabbra meghoznak egy törvényt bizonyos kedvezményekről és támogatásokról, amelyeket az önhibájukon kívül határokon kívül rekedt magyarok élveznének szabályozott körülmények között, s erre Románia azzal válaszol, hogy megkülönböztetőnek és területen kívüli hatályúnak minősíti, s minden eszközzel meg akarja akadályozni életbe léptetését. Bár jócskán a pszichológia területén vagyunk, vegyük észre a közös logikát e viszonyulásokban: a belügyekbe való be nem avatkozás elvének logikáját. Ez az elv azonban, ki ne tudná, sokat változott az utó bbi időben, különösen a nemzeti kisebbségek vonatkozásában. Miniszterelnökünk a tervek szerint ezen a héten mindkét kollégájával, a keletivel is, a nyugatival is találkozik. Érdekes lesz meglátni, miként fogja feloldani ezt az elvi dilemmát. Ágoston Hugó vissza Váltás státustörvényügyben? Mircea Geoană: más vonatkozások is fontosak A román külügyminiszter szerint a román – magyar viszony összetettebb annál, semhogy a két ország kormányfőinek jövő hétre tervezett találkozójá n csupán a státustörvénnyel foglalkozzanak. Mint elmondta, a miniszterelnöki tárgyaláson egyéb, pozitív vonatkozások is hangsúlyt kapnak. A román – magyar viszony nem korlátozódik csupán a státustörvényre – jelentette ki
