Reggeli Sajtófigyelő, 2001. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-07-21
6 Konferenciát rendezett tegnap a Magya r Tudományos Akadémia (MTA) A magyar státustörvény vitás kérdései címmel. A felszólalók eltérően értékelték a törvény jelentőségét. A státustörvény elfogadásával a kormány még jobban elmélyítette azt a szakadékot, amely már így is nagy volt a hazai és a ha táron túli magyarok között – jelentette ki Tóth Judit, az MTA Politikai Tudományok Intézetének a képviselője. – A vita résztvevői elsősorban politikai ellenzékiségüket mutatták be hozzászólásaikkal, pedig figyelembe kellene venni, hogy a legtöbben elfogadj ák a törvényt, és vannak olyan hazai és határon túli szervezetek is, akik „keveslik”, mondván: kettős állampolgárságra lenne szükség – fejtette ki Szarka László, az MTA kutatója. Szerinte történelmi szükségszerűség volt a jogszabály megalkotása, a magyar v ezetés közel 80 évig nem nem tudott ilyen horderejű lépést tenni a határon túli magyarok érdekében. Felhívta a figyelmet arra, hogy a határon túli magyarok identitásőrzésének eddig nem volt intézményesített háttere, csak az egyházakra számíthattak. Elhangz ott: a törvény megkönynyíti ugyan a határon túli magyarok anyaországi munkavállalását és utazását, ám ezzel igen kevesen tudnak majd élni a megszabott feltételek miatt. Szarka László rámutatott: az egyeztetési folyamat elmélyítésére a végrehajtási rendelet ek elfogadásánál lesz igazán szükség. A problémát az EU „szeme láttára” kell megoldani – fogalmazott. – Elfogadhatatlan, hogy a törvényhozók kihagyták a folyamatból a diaszpórában élő nyugati magyarságot, akiknek a többsége mellesleg nem önszántából távozott Magyarországról – hangsúlyozta Lamm Vanda, a jogtudományi intézet igazgatója. Hozzátette: a törvény így jobban eladható lett volna bármelyik oldalon. vissza Cseh lap a státustörvényről MTIinformáció A cseh politikának annak idején nagy szerepe volt abban, hogy "a magyarokat Trianonban sérelem érte. A cseheknek ezért megérté ssel kellene lenniük aziránt, hogy az anyaország segíteni akar a határon túli magyaroknak" - mutat rá Bohumil Dolezal cseh publicista "A magyarok és a trianoni sérelem" című cikkében, amelyben a státustörvénnyel foglalkozik. Dolezal szerint "a Magyar Királ yság széthullása nemzeti egységekre történelmi szükségszerűség volt. Ugyanakkor - bár gyakorlatilag lehetetlen volt igazságos határokat meghúzni - tény, hogy különösebb megerőltetés nélkül sokkal igazságosabb határokat lehetett volna kijelölni." Megjegyzi, hogy a trianoni szerződést "gyakorlatilag rákényszerítették a magyarokra", s a szerződés következtében a "magyarok milliói megtűrt kisebbségek lettek a szomszédos országokban. Ez az állapot lényegében a mai napig fennmaradt" - írja a szerző, kifejtve mind azonáltal, hogy a határok megváltoztatásáról ma már szó sem lehet. Egyrészt mert megváltoztak az etnikai viszonyok, másrészt mert ez bizonytalanná tenné a régiót. Ezt - írja Dolezal - fenntartások nélkül a magyar kormány s minden mértékadó magyar párt is e lismeri. Ugyanakkor az alkotmány kötelezi a magyar államot a határon túli magyarokkal való törődésre. Másrészt Magyarországnak azzal a veszéllyel is szembe kell néznie, hogy európai uniós csatlakozása után a schengeni határok következtében a keleten élő ma gyarok el lesznek szakítva az anyaországtól. Ezek azok az okok, amelyek miatt a magyar kormány a parlament elé terjesztette a státustörvényt. vissza Készítette: Boér Krisztina és Csoma Sándorné * a Figyelőben előforduló rövidítések: - Nsz = Népszabadság - MN = Magyar Nemzet
