Reggeli Sajtófigyelő, 2001. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-07-16
6 jelentőségét részben ez a körülmény magyarázza. Így talán nem felesleges röviden áttekinteni, hogy milyen változások körvonalazódnak. A 2002ben esedékes prágai NATOcsúc son várhatóan végbemegy a szövetség második hidegháború utáni bővítése. Ennek a Bushkormányzat legalább akkora jelentőséget tulajdonít, mint a Clintonkormányzat tulajdonított a bővítés első körének, amelynek Magyarország is részese volt. Európa jövője sz empontjából azonban az új bővítésnek az előzőnél is nagyobb jelentősége lehet. Az első bővítéssel ellentétben ugyanis most alternatívaként, sőt dilemmaként vetődhet fel, hogy továbbra is csak élenjáró új demokráciák kerüljeneke az új tagok közé, lényegébe n baltiak és középeurópaiak, avagy a délkeleteurópai Bulgária és Románia legyen a kedvezményezett. Netán mindkét kategória. Az amerikai és az európai tagországok közvéleményében nemcsak az vetődik fel, hogy e két utóbbi ország helyzete rossz, hanem az is , hogy nem a nyugati kereszténységhez, hanem az ortodox kultúrkörbe tartoznak. Ráadásul a Feketetenger és az Adria irányába törekvő orosz politika sávjába esnek évszázadok óta. Magyarországnak elemi érdeke, hogy a bővítésbe ez a két ország is beletartozzé k, azaz a szövetség kulturális értelemben bővüljön. Ezt indokolja a romániai magyarság érdeke, a balkáni válság csökkentésének szempontja, ideértve különösen Bulgária geopolitikai fontosságát, Románia sajátos elszigetelt helyzetét, valamint azt az ígéretet is, amit a délkeleteurópai bővítés távlata később Horvátországnak és Szerbiának jelenthet. A nemzetiségi ellentétekből táplálkozó macedón válság viszont most olyan biztonsági kockázatokkal, veszélyekkel terhes, ami égetővé teszi a kérdést, hogyan alakul a déli szárnyon az európai biztonsági rendszer. A státustörvény ebben a vonatkozásban különleges megvilágítást kap. Ám nem lehet megkerülni egy másik szempont mérlegelését sem. Optimisták vagyunk, úgy számolunk: Magyarország 2004ben már közel lehet az uni ós tagsághoz. Ezt a nézetet sajnos nem mindenki osztja. Nemcsak az ír népszavazás eredménye, a nizzai csúcs, benne a bővítésre mondott nem vet árnyékot eredményeinkre. Igaz, ebben a vonatkozásban a göteborgi csúcson hazánk sok biztatást kapott, de a határo zott ígéret a svéd elnökség legjobb szándékai ellenére is elmaradt, s ebben nem egyedül az írek a hibásak. A színfalak mögött a német és a francia külpolitika másmás okokból egyaránt arra törekszik, hogy Lengyelország az elsők között kerüljön felvételre a tagjelöltek közül. Ez számunkra hátrányos is lehet, mert hiába kiváló, sőt egyre jobb Magyarország teljesítménye, hiába áll hazánk gyakorlatilag készen a belépésre, ha be kell várnia a lengyeleket, időt veszíthet. Egyébként ebben a vonatkozásban aggodalom ra adnak okot a csatlakozási tárgyalások fejezeteinek állásáról szállongó legújabb lengyelországi hírek is. Mindebből három következtetés adódik. 1. A magyar státustörvény a modern nemzetépítést segíti elő azzal, hogy egyrészt erősíti a magyarság határaink on átívelő kulturális öntudatát, másrészt hozzásegíti a magyar közösségeket ahhoz, hogy saját országuk modern nemzetépítési folyamatában nagyobb szerepet vállalhassanak, egyben az ottani nemzeti közösségnek is alkotó részeivé váljanak. Ráadásul Magyarorszá g ennek érdekében saját határain belül olyan kedvezményeket ad, amelyek végső soron a szomszédos ország társadalmát is gazdagítják, méghozzá többféle módon. Csak azokat irritálja tehát a magyar törvény, akik egy mára elavult nemzeteszmény jegyében nem képe sek elfogadni a sokféle közösségből építkező, autonómiákon és devolúción alapuló modern nemzetállam létezését. (A problémával kapcsolatosan lásd bővebben a Nemzeti Kör felhívását – 2000. április.) 2. Azzal, hogy Magyarország a helyben maradásra ösztönzi ho nfitársait, és a kedvezményeket kulturális öntudatuk és a közösségük építésére adja, segíti anyaországuk demokratikus átalakulását. Ez jelentős hozzájárulás térségünk stabilitásához. A státustörvény kedvezményezettjei a szomszédos országokban végbemenő int egrációs folyamatok tevékeny szereplőivé válhatnak részben annak köszönhetően, amiben Magyarországon részesültek. Sőt éppen egészségesebb magyar nemzeti éntudatuk teszi lehetővé, hogy jobban megfeleljenek különleges feladatuknak a kultúrák közötti közvetít ésben. 3. A törvény a hatálya alá eső országok magyarsága számára megnyugtató körülményeket teremt az uniós csatlakozásunkig terjedő időszakra, aminek szintén stabilizáló hatása van. Hatályát a törvény azután sem fogja elveszíteni, de összhangba kell majd kerülnie az Európai Unió rendelkezéseivel. A törvény jelentőségét több szempontból lehet taglalni, vitatni. Magam azt emelem ki, hogy végre keretbe foglal valamit, amivel kapcsolatban nagyon sokan úgy érezzük régóta, hogy adósok vagyunk határon túl élő hon fitársainknak és magunknak is. Mindezt a kedvezménytörvény korunk szellemének megfelelően, a konfliktusok csökkentésének szándékával és a saját áldozatvállalással teszi. Ezért úttörő jelentősége van Közép- és DélEurópában. A demokratikus átmenet utáni Mag yarország egyik legjobb teljesítménye. vissza Újabb bukaresti fenyegetés 20010716 (a nyomtatott MH cikke) A román kormánypárt továbbra sem zárja ki a státustörvény alkalmazásának meggátlását. A bukaresti lapok a magyar fel et okolják a külügyminiszteri találkozó "sikertelenségért". A román hatóságok több rendelkezést is elfogadnak majd, amelyek lehetetlenné teszik a státustörvény alkalmazását, amennyiben Budapest nem tartja szem előtt Bukarest és a nemzetközi közösség álláspontját. Ezt Gheorghi Prisacaru, a román szenátus külügyi biz ottságának elnöke jelentette ki a Mediafax hírügynökségnek. Mint hangsúlyozta, a román és a magyar külügyminiszter nem folytatott tárgyalásokat a
