Reggeli Sajtófigyelő, 2001. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-06-13
4 KIJELENTÉSÉRŐL Ungvár, 2001. június 12., kedd (MTI) – Orbán Viktor magyar miniszterelnök múlt héten tett kijelentéséből, amely szerint Magyarors zágnak, ha fenn akarja tartani a gyors gazdasági növekedését, a következő években néhány millió embert be kell fogadnia munkaerőként, nem következik egyértelműen, hogy az anyaország határain belülre kellene telepíteni a térség valamennyi magyarját – írta k edden megjelent számában az ungvári Kárpáti Igaz Szó című megyei lap. Cikkében Kőszeghy Elemér, az újság felelős szerkesztője mindazonáltal rámutat, hogy noha a magyar kormányfő sokat idézett előadásában elsősorban munkaerőről beszélt, az ellentmondás így sem csekély. A magyarországi politikusok többsége ugyanis legtöbbször azt hangoztatja, hogy nem kell elszívni a határon túli magyar munkaerőt, hanem a szülőföldön kell új munkahelyeket teremteni az ott lakó magyarok számára. A szerző szerint az sem jelen tene megoldást a kárpátaljai magyarok számára, hogy ha magyarországi gyárakban, üzemekben vállalnának munkát, s a megkeresett pénzt haza vinnék. Ez azonban a családok felbomlásához vezetne a tartós távollét miatt, amire már volt is példa a szovjet időszakb an, amikor sok kárpátaljai Oroszországban dolgozott. – Kiutat jelenthetne a mostani helyzetből, ha Budapest nemcsak átmeneti megoldásokkal próbálkozna, hanem a lehető legmagasabb szintre emelné az egyébként is évek óta tartó exodust azzal, hogy állampolgá rságot adna mindazoknak a határon túli magyaroknak, akik – amint azt a készülő státustörvény is kilátásba helyezi – igazolják etnikai hovatartozásukat, és bejelentik áttelepülési szándékukat. "Lehet, hogy (ez) naiv, netán provokatív elképzelés, de tisztess éges és megfelelni látszik a mostani magyar kormány távlati elképzeléseinek is, lásd Orbán Viktor fentebb idézett kijelentését" – írja egyebek mellett a szerző. vissza 20010612 / SZLOVÁKIA – A PA RLAMENT ELŐTT A NYEL VI CHAR TA Pozsony, 2001. június 12., kedd (MTI) – A Kisebbségi vagy Regionális Nyelvek Európai Chartájához való szlovák csatlakozás ratifikálásának viharos vitát ígérő témája is szerepel a pozsonyi parlament nyári szünet előtti utolsó, kedden kezdődött ülésén. A szlovák kormány hosszas vajúdás után, a Demokratikus Baloldal Pártjának (SDL) gáncsoskodó, késleltető magatartása miatt csak ez év elején határozott a Magyar Koalíció Pártja (MKP) részéről szorgalmazott és a kormány programjában is szereplő ratifikálási s zándékáról. Ezt követően februárban Strasbourgban Eduard Kukan külügyminiszter kézjegyével látta el a szándékot hitelesítő dokumentumot, amely a parlamenti szentesítés után lépne hatályba. Az ellenzék várhatóan ismét, az utolsó pillanatban is felsorakozta tja majd régi "ellenérveit", főként azt a nézetét, mely szerint a nyelvi chartához való csatlakozás hátrányos helyzetbe hozná a hivatalos szlovák államnyelvet. Az MKP politikusai ezt a kifogást mindvégig következetesen elutasították. A törvényhozás most m egkezdődött 50. ülése előtt a parlament külügyi bizottsága az immár tizennégy európai országban hatályos nyelvi charta elfogadását javasolta. vissza 20010612 / BARÁTSÁGTALAN LÉ PÉS A DUNA TÉVÉ KÓDO LÁSA / PEKÁR István a tel evíziós szokásokról, a panaszos levelekről és az erdélyiek kötődéséről (SAB- lapszemle) A Duna Televízió belerokkanna, ha összevonnák a jelentős veszteségeket termelő Magyar Televízióval – nyilatkozta a Heti Válasznak Pekár István. A Duna Tv elnöke továb bra is Kárpátmedencei híradókat szeretne készíteni, míg szerinte az MTV feladata Magyarországközpontú műsorok gyártása. – Mit szól ahhoz, hogy egyes médiaszemélyiségek a Duna tévé megszüntetését javasolják? – Megdöbbentett Baló Györgynek a Népszabadságba n megjelent írása. A Duna tévé elsősorban a határon túl élő magyarság számára jött létre. A magyarok III. világtalálkozóján, 1992 nyarán hozták azt a határozatot, hogy a határon túli magyarok számára alapítani kell egy televíziót. A Kárpátmedencei és az E urópában diaszpórában élő magyarok mellett természetesen az anyaországban élőknek is sugározzuk műsorainkat, de népes nézőtáborunk van Izraelben is. Szándékaink szerint a Duna a tizenötmillió magyar televíziója. Azon dolgozunk, hogy ez technikailag is így legyen. – Korábban már megszokhatta a Duna Televízió elleni támadásokat, hiszen az intézmény megszüntetését többször is kezdeményezték. – Nyolc éve dolgozom itt, s valóban: az első években hetente szólalt föl valaki a parlamentben, hogy a Duna tévét törvén ytelen eszközökkel hozták létre, és meg kell szüntetni. Ez gyakorlatilag a médiatörvény hatálybalépéséig, tehát 1996. január elejéig tartott. Akkor a Duna bekerült a
