Reggeli Sajtófigyelő, 2001. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-06-12
6 szakértő azt is kifogásolja, hogy a tervezet "személyek és gondolatok szabad áramlásának támogatásáról" szóló fejezete nem részletezi, vajon miféle gondolatok áramoltatásáról lehet szó "e sokat próbált Kárpátmedencében? " Megjegyzi: "Ez arra emlékeztethet, hogy a magyar politikusok egy része elégedetlen a trianoni egyezménnyel." "Ha a magyar Országgyűlés a tervezett alakban szentesíti a státustörvényt, az nem csak a magyar állami költségvetésben, hanem elsősorban a középeurópai térség országainak jószomszédi kapcsolataiban tölti majd be az időzített bomba szerepét". Elég, ha a Magyarországgal szomszédos országok nemzeti gondolatnak buzgóbban elkötelezett politikusai elindítják az új Európa egyes nemzeteinek egyenlőtlen es élyeit kifogásoló, és nemzeti összeférhetetlenséget gerjesztő folyamatát – "a békés együttélés máris veszélybe sodródik". "Vajon milyen megoldást találnak majd akkor annak a NATOnak a tagországai, melynek Magyarország a tagja, és Szlovákia is a tagja kívá n lenni?" – így a Národná Obroda. A cikk szerint az utolsó szó végül is a június 12én szavazó magyar törvényhozóké: rajtuk múlik, milyen módosításokkal véglegesítik a környező országokban élő magyarokról szóló törvényt. A Národna Obroda összeállításában beszélgetést közöl Szabó Tiborral, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnökével, aki a tervezet részleteit ismertetve azt is elmondja: "Természetesen fontos, hogy a szomszédos országokban a státustörvény befogadására képes környezet legyen. Lévén a zonban, hogy a törvény csak Magyarország területén lesz hatályos, semmiképpen sem lehet olyan hatása, ami Szlovákia belügyeibe való beavatkozásnak minősülhetne." vissza 20010611 / STÁTUSTÖRVÉNY – UKRÁN PARLAMENTI BIZ OTTSÁGELNÖK Kijev, 2001. június 11., hétfő (MTI) – Pozitívan értékelte a Magyarországon készülő stát ustörvényt Hennagyij Udovenko, az ukrán parlament nemzeti kisebbségi és emberi jogi bizottságának elnöke. A volt külügyminiszter hétfőn Kijevben az MTI kérdésére válaszolva kijelentette: minden államnak – az adott esetben tehát Magyarországnak is – joga v an olyan törvényeket kidolgozni, amelyek a külföldön élő magyarok érdekeit szolgálják. Hozzátette, hogy az ukrán legfelsőbb tanács is jó ideje tárgyalja a külföldi ukránokról szóló törvénytervezetet, és az a közeli napokban az emberi jogi bizottságban meg vitatásra kerül. – Teljesen normális dolog, ha egy ország kifejezésre juttatja külföldön élő nemzeti kisebbségeinek érdekeit. Védelmezésük annak az államnak a joga, amelynek az állampolgárai. Segítésük szintén fontos dolog, és ezt én pozitívan értékelem – hangsúlyozta Udovenko, az ukrán parlament nemzeti kisebbségi és emberi jogi bizottságának elnöke. vissza 20010611 / OGY – MSZP – AGG ÁLYOK A STÁTUSTÖRVÉN NYEL KAPCSOLATBAN Budapest, 2001. június 11., hétfő (MTI) – A szocial isták rendkívüli házbizottsági ülés összehívását kérték hétfőn, hogy a módosító indítványokról való szavazás előtt tisztázzák aggályaikat a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban. Tabajdi Csaba képviselő az MSZPfrakc ió ülését követő sajtótájékoztatón aggodalmát fejezte ki a kormányfő négymillió munkavállaló ügyében tett kijelentése kapcsán. Ennek fényében – szavai szerint – ugyanis nem világos, mi a kormány valódi szándéka: a határon túli magyarok szülőföldjükön való boldogulásának támogatása, vagy az átcsábítás. A szocialisták az általuk felelőtlen politikai blöffnek minősített miniszterelnöki kijelentés mellett tárgyalni szeretnének arról is, hogy a határon túli magyaroknak nyújtandó 20 ezer forintos iskolakezdési támogatás hogyan jelenik meg a magyar adórendszerben. Veres János képviselő rámutatott arra, hogy egy ilyen kifizetés 40 százalékos adóelőleg levonása után folyósítható a hatályos szabályok szerint. A problémát szerinte például orvosolhatná az, ha egy mó dosító indítvánnyal az előterjesztés zárószavazása előtt ezt a tételt kivennék a jelenlegi szjarendszerben abból a körből, amelyre a kötelező 40 százalékos levonás vonatkozik. Veres János jelezte, hogy ha a magyar adórendszerben ez az összeg megjelenik, akár nulla százalékos adókulccsal, akkor az érintett államokkal érvényben lévő, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények értelmében a kedvezményezetteknek szülőföldjükön már nem kellene adózniuk a juttatás után. A sajtótájékoztatón kiderült, hog y az MSZPnek továbbra is szándékában áll a
