Reggeli Sajtófigyelő, 2001. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-06-01
9 Paradox módon éppen a közös érdekek sajátos olvasata akadályo zta leginkább a négyeket az együttműködésben. A két legfontosabb kihívás, a NATO- és az EUcsatlakozás, az ebből adódó versenyhelyzet – amelyet egyébként Nyugatról is inspiráltak – 1993tól elültette a bizalmatlanságot a cseh, a szlovák, a lengyel és a mag yar elitben. A politológus az együttműködéssel szemben ható tényezők között említi azt is, hogy a Nyugat a regionális együttműködésről igen, regionalizmusról, így a regionális szintű érdekmegjelenítésről nem nagyon akart hallani. Mindehhez járult, hogy a h agyományosan a krízishelyzetekre koncentráló európai politika figyelmét a kilencvenes évek jelentős részében régiónkról elterelték a kontinens keleti és délkeleti részén zajló események, így a Szovjetunió felbomlása és a délszláv válság. Tálas Péter megeml íti azt is, hogy a visegrádi országokban eltérően hatottak az európaivá válás és renacionalizálódás tendenciái. 1993 és 1998 között az új államként létrejövő Szlovákia számára például a nemzetállami integráció kérdése volt az elsődleges probléma. Nem hagyh ató ki az sem – teszi hozzá a szakértő – , hogy a Csehországot a térség legeurópaibb nemzetének tekintő, ugyanakkor számos szempontból igen provinciális politikát folytató Klauskormányzat már a kezdetektől menekülni akart a térségből. A négyek együttműködé se Tálas Péter szerint az uniós csatlakozás után mélyülhet el igazán, bár ez már – teszi hozzá – egy egészen más típusú közös gondolkodást igényel, mint például az 1991 – 93as időszak. A regionalis tudatot erősítheti az országok unión belüli hasonló helyzet e is, az, hogy egyaránt a centrum perifériája lesznek majd. Összekötő kapocs lehet az EUn és a NATOn belüli határhelyzet és a tranzitszerep közös kihasználásának lehetősége. Közelítheti a négyeket a közös érdek, Szlovákia bevonása a NATOba, és valamenny i visegrádi állam számára kulcskérdés, hogy az európai integráció ne álljon meg határaiknál. A közeljövőben ennek ellenére még inkább a versengés dominál majd – jegyzi meg Tálas Péter – , hiszen nem világos, hogy hány visegrádi ország kerül majd be a bővíté s első körébe. Az uniós tag visegrádiak mindenesetre komoly alkuerőt jelenthetnek, feltéve persze, ha egyet akarnak, közel azonos időben lesznek tagok, s egy szólamban igyekeznek majd hangjukat hallatni. Érdekeiket ugyanis csak így érvényesíthetik. Ez visz ont – szögezi le a szakértő – a politikai elitek magatartásának megváltozását követeli, több pragmatizmusra és kompromisszumkészségre lesz szükség minden országban. Ki kell dolgozniuk azt a mechanizmust – teszi hozzá – , amely megakadályozza, hogy egyegy v itás kérdés a kapcsolatok egészére kihasson. vissza (Stier Gábor) Bemutatták a magyar igazolványt Mádl Ferenc fogadta a MÁÉRT képviselőit Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök tegnap Budapesten fogadta a Magyar Állandó Ért ekezletben részt vevő határon túli magyar szervezetek képviselőit. A magyar államfő reményét fejezte ki, hogy a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvényjavaslat végleges szövegének parlamenti elfogadása olyan arányú lesz, amely kifejezi a java slat széles társadalmi támogatását. „Ez lenne a jó üzenet nemcsak a magyarság egészének, hanem a szomszéd országok többségi nemzeteinek és külföldi partnereinknek is” – fogalmazott a köztársasági elnök. Mádl Ferenc arra kérte a határon túli magyar politika i szervezetek vezetőit, hogy segítsenek oldani országaik többségi nemzeteinek politikai tényezőiben és az egyszerű állampolgárokban a törvény iránti ellenérzéseket. „Míg jugoszláv, horvát és szlovén részről kezdeményezésünk fogadtatása igen pozitív, sajnos ez nem mondható el a szlovák vagy a román fogadtatásról” – jegyezte meg az államfő. AZ RMDSZ részéről Markó Béla szövetségi elnök, Tőkés László püspök, tiszteletbeli elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök tájékoztatta a köztársasági elnököt a romániai mag yarság helyzetéről. Markó Béla a magyar köztársasági elnöknek kifejtette, az elkövetkező időszak döntő lehet a Kárpátmedencei magyarság életében. Szerinte még nem határozták el, hogy megmaradnake a szülőföldön, hiszen a Magyarországgal szomszédos ország okban nehezebb egzisztenciális körülmények uralkodnak, mint az anyaországban. A szövetségi elnök rámutatott: közösen kell dolgozni azért, hogy megteremtődjenek a szülőföldön maradás pillérei. Kifejtette, hogy „ezek közül csak egyik a státustörvény. Belpoli tikai eszközökkel el kell érnünk, hogy létrejöjjenek a szükséges jogi és intézményes keretek, valamint folytatódjanak az integrációs törekvések”. Tőkés László a Krónikának kifejtette, hogy a köztársasági elnök a státustörvény mellett az erdélyi magyar tud ományegyetemről is érdeklődött. A tiszteletbeli elnök a köztársasági elnöknek hangsúlyozta a magyarság egységének szükségességét, mivel a többségi nemzetek nacionalista erői kihasználják a nézeteltéréseket. Úgy vélte, a státustörvény integráló erőként kell hasson a magyarság számára. Tőkés László lapunknak elmondta még, hogy látták a magyar igazolvány prototípusát. Az okmány egy fóliázott személyi igazolványra hasonlít. Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártjának ügyvezető alelnöke szerint a szlovák és román részről elhangzott, a státustörvénnyel kapcsolatos kifogások belpolitikai fogantatásúak. „Nem azért