Reggeli Sajtófigyelő, 2001. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-06-11
10 Üzent Orbán a határontúli magyaroknak is, hogy az uniós belépés nem zárja le előttük a sorompót, hogy a státustörvényt csak az ellenzék miatt adja el itthon azzal a dumával, hogy ettől majd helyükön maradnak a kisebbségi létből kikívánkozó magyarok. A bejelentés legfőképpen a közelgő választásokat szolgálta. A Fidesz különbözni akar a MIÉPtől. Csurka évek óta hörög, hogy a szándékosan kipusztított magyarság hely ére keletről jönnek a zsidók, és gyarmatosítanak minket. Orbán most ebben a mániájában provokálja az ősmagyar táltost, aki sietve vissza fog vágni, Zsidózni fog, a nemzethalált emlegeti, és kijelenti majd, hogy a Fidesz is a TelAvivNew York tengely bábja lett. Ezután elég lesz a kezeket széttárni, selymásan mosolyogni csendben, mert a vak is látni fogja, hogy micsoda két külön világ a Fidesz és a MIÉP. A növekvő magyar gazdaságnak persze tényleg szüksége lesz külföldi munkásokra. Orbán is tudja ezt, és szoktatja népét a gondolathoz. Közben kicsit meg is édesíti a keserű pirulát, mint annak idején Kádár: itthon sem jó minden, de nézzétek, mennyivel könnyebben élünk, mint a románok vagy a szlovákok. Dagad a honfi kebel, szaporodik a voks. vissza Pallagi Ferenc Nem kifogásolhat az unió Európában számos, a státustörvényhez hasonló szabályozás van Gui Angéla Szerző Felküldve: 2001. június 11. 9 . oldal Az anyaország és az utódállamokban élő magyarok közötti viszonyt mindenképp en szabályozni kell, így a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény több szempontból is előrelépésnek tekinthető – nyilatkozta lapunknak Schöpflin György, a londoni Imperial College professzora. A tudós szerint az Európai Unió tagállamai igazáb ól nem kritizálhatják a státustörvényt politikai kifogásokkal, hiszen NyugatEurópában számos precedens létezik hasonló kedvezményekre. Magyarország európai uniós csatlakozásakor nem jelenthet hátrányt, hogy elfogadott egy törvényt a szomszédos országokban élő magyarokra vonatkozóan, az Európai Unió országaiban ugyanis már létezik különféle, a státustörvényhez hasonló gyakorlat – fejtette ki a professzor. Schöpflin György elmondta: a második világháborút követően Franciaország és NagyBritannia – Németorszá g esete speciális – elfogadta, hogy törvénnyel kell szabályozni azoknak a hovatartozását, akik egy adott nemzethez tartoznak, de külföldön élnek. Az imént említett két ország esetében főleg a gyarmatvilágban született, illetve ott élő angolokra és franciák ra vonatkozott ez a rendezés. NagyBritannia és Franciaország azonban ódzkodott az etnikai definícióktól, és valamennyire semleges megoldásokat próbált megcélozni, s a mai napig is nagyon erős annak a mítosza, hogy ezek az államok nem alapozzák az állampol gárságot az etnicitásra. Ebből kifolyólag félmegoldások születtek, a gyakorlat azonban főleg az angolok esetében azóta sokat változott – szögezte le a tudós. A franciák a svájci, illetve a belga francia ajkúakat nem tartják franciáknak, ők nemzetiségi alap on nem is kérelmezhetik a francia állampolgárságot, ha mégis ehhez folyamodnak, akkor hasonló eljárás vonatkozik rájuk, mint bármely más bevándorlóra. A sokat vitatott Németország szintén így tesz az osztrákokkal, akik ugyanazoknak a szabályoknak kell aláv essék magukat, mint például a skandinávok. A német gyakorlat azonban egy fontos dimenzióban mégis eltér, az úgynevezett volksdeutschok, vagyis a Keleten élő népi németek etnikai alapon is kérhetik az állampolgárságot. Schöpflin György példaként említette m ég a Portugália és Brazília, a Spanyolország és DélAmerika közötti laza szabályozást, valamint Olaszország esetét, amely a Horvátországban vagy Szlovéniában élő olaszoknak feltételek nélkül megengedi, hogy áttelepüljenek. Írország pedig minden további nél kül megadja az ír állampolgárságot azoknak a külföldön – akár az Amerikai Egyesült Államokban – élőknek, akiknek a felmenői nagyszülőkig visszavezetve Írországban születtek. A professzor szerint éppen az említett precedensekből kiindulva az unió tagállamai a státustörvényre vonatkozóan nem állhatnak elő politikai kifogásokkal. Schöfplin György azért hozzátette: sok függ attól, hogy a magyar állam a Brüszszellel folytatott tárgyalásai során miben állapodott meg az Európai Unióval. Lapunknak arra a kérdésére: miként tudja az EU elérni, hogy az európai államok tartsák tiszteletben a kisebbségek jogait, a professzor leszögezte: az unió mellett az Európa Tanács és az EBESZ kisebbségi főbiztosa is küzd a kisebbségek jogaiért, bár az EU esetében főleg a színfalak m ögött folynak a tárgyalások, ott fogalmazódnak meg az országokkal szembeni konkrét kifogások, és a kompromisszumok is ott köttetnek. A
