Reggeli Sajtófigyelő, 2001. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-06-11
4 – Ennek a témának újbóli felvetése egy magyar törvé nyben egyet jelent annak állításával, hogy az említett személyeket kényszerítették a választásra. Ez megkérdőjelezi az adott államok egységének megvalósítását is – fogalmazott a román válasz. 20010608 / STÁTUSTÖRVÉNY – "FÉLHIVATALOS" ROMÁN VÉLEMÉNY – ( 2. RÉSZ) Az 1918. évet követően született személyek soha nem voltak magyar állampolgárok, ezért ha a törvényt csak a magyar állampolgárságukat elvesztett személyekre alkalmaznák, hatálya nagyon szűk körre terjedne ki. A román megítélés szerint zavart kelt het az is, hogy az "állampolgárság" és a "nemzetiség" fogalmak az angol nyelvben egybeesnek. Román részről ezért azt javasolják, hogy a törvény "magyar etnikai származású személyekről" szóljon. Elfogadhatatlannak tartja a román válasz azt is, hogy a magya r kormány elismeri a szomszédos országok közösségeit képviselő szervezeteket. A magyar származású személyeknek joguk van a szabad szerveződésre annak az államnak a törvényei szerint, amelyben élnek: az általuk létrehozott szervezeteknek nincs szükségük más kormányok elismerésére. A magyar kormány elismerése olyan politikai szempontok bevezetését jelenti, amelyeket más ország állampolgárainak szervezeteire kíván alkalmazni. Az a kitétel pedig, miszerint az elismert szervezetnek az egész magyar közösséget ke ll képviselnie, ellenkezik e személyek szabad szervezkedési jogával. Az ajánlási eljárás pedig "függelmi és feltételezettségi viszonyokat" hoz létre olyan személyekkel és azok szervezeteivel kapcsolatban, akik más ország állampolgárai – hangsúlyozta a romá n válasz. A román kormány külpolitikai tanácsadói irodája végezetül úgy vélte, hogy a határon túl élő román közösségek támogatásáról 1998ban hozott román törvényt nem lehet szembehelyezni a magyar státustörvénnyel, mivel alapvető különbség létezik a két jogszabály között: a román törvény a román származású személyeknek kizárólag a nyelvi és kulturális önazonosságára és csak Románia területére vonatkozik. vissza 20010608 / NÉMETH ZSOLT – A LSÓŐRI KÖNYVTÁR – BU SEK Bécs, 2001 . június 8., péntek (MTI) – A nagyrészt magyarok lakta ausztriai Alsóőrben (Unterwart) pénteken ünnepély keretében, többek között Németh Zsoltnak, a külügyminisztérium politikai államtitkárának és Barsiné Pataky Eteléka bécsi magyar nagykövetnek a jelenlét ében nyitották meg az új magyar média- és információs központot. A multimédiás eszközökkel is bőven ellátott könyvtár alapját Galambos Ireneusz atya könyvgyűjteménye alkotja, s a könyvtárat ebből, a falu régi iskolájának tetőterében a szombathelyi könyvtá r erkölcsi és anyagi támogatásával, EUtámogatás igénybevételével építették ki . A könyvtárban a könyvek mellett kép, zene- és videóadatbank, s a burgenlandi magyarság múzeumi gyűjteményeinek és tájszólásainak archívuma várja a helyszínen és interneten (WWW.UMIZ.at) az érdeklődőket, az alapítók reményei szerint főleg fiatalokat. A megnyitó ünnepségen Erhard Busek, az osztrák kormánynak az EU bővítésével foglalkozó megbízottja arról beszélt, hogy az unió bővítése nem csak anyagi és gazdasági kérdés, hane m a fejekben és a szívekben is végbe kell mennie, s ehhez kölcsönös megértésre van szükség, amit egy könyvtár különösen jól szolgálhat. Az alapítóknak köszönetet mondott azért, hogy az intézmény létrehozásával szolgálatot tettek Ausztriának és Európának. Németh Zsolt beszédében elismeréssel szólt arról, hogy az őshonos burgenlandi magyarok a mai napig őrzik nemzeti identitásukat, s külön kiemelte: a státustörvényben azért nem kaptak helyet a burgenlandi magyarok, mert őket nem Magyarország vezeti az unióba , hanem mintegy megfordítva, hiszen ők már az Európai Unióban élnek. Az ünnepség előtt tartott sajtóértekezleten a helyi magyarság képviselői elkeseredetten szóltak a magyar kisebbség helyzetéről. Dr. Josef Plank, a Burgenlandi Magyar Kulturális Egyesüle t elnöke kifejtette: a szervezet – és a kisebbség – a túlélésért küzd, s noha máig őrzik itt a magyar identitást, az eddiginél nagyobb támogatás hiányában sötéten látja a jövőt. Elmondta: számára érthetetlen okból Ausztriában a magyar kisebbség a többi nem zetiségnél jóval csekélyebb támogatásban részesül. Úgy vélte, a burgenlandiak a magyar anyaországban is hátrányt szenvednek a többi határokon túli magyar kisebbségekkel szemben, olyannyira, hogy azok sorában sokszor meg sem említik az ausztriai magyarokat. Plank eredetileg követelni szándékozott, hogy a burgenlandi magyarokra is
