Reggeli Sajtófigyelő, 2001. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-06-09
4 valódi gazdasági értékét. Ennek pedi g az a teljesen logikus magyarázata, hogy a hazai rendkívül magas adóterhek mellett a munkáltatóknak nem érdekük a bérszínvonal emelése. A munkaerőimportról szóló elképzelés nem lenne elvetélt ötlet, ha konkrét javaslatokat dolgozna ki a kormányzat arra, h ogyan csábítsa el külföldről a magasan kvalifikált munkaerőt. Elsősorban ugyanis erre lenne szükség. A minimálbér emelése nem emelte meg a hazai bérstruktúra szintjét, így a magyar munkaerőpiac egyelőre csupán az alacsonyan kvalifikált külföldi munkaerő sz ámára lehet vonzó. Ugyanakkor a miniszterelnök korábbi - munkaerőimportra vonatkozó - bejelentésénél kedvezőbb elképzelés lenne a minap kihangsúlyozott vendégmunkaprogram. A letelepedni nem kívánó, ingázó munkavállalók után ugyanis a hazai vállalatoknak ne m kellene vállalni a bérterheket, így jelentős többletkiadástól szabadulnának meg. Az is tény, a külföldi is jobban meggondolja magyarországi munkavállalási szándékát, ha a munkabére után ráháruló terheket saját hazájában kellene megfizetnie - hangsúlyozta Thoma László. A szociológus szerint a hazai munkaerőpiac vonzerejét elsősorban azzal teremthetné meg a kormányzat, ha előállna egy felzárkóztatási bérprogrammal, amely világosan mutatná, milyen ütemben érhetik el a hazai munkabérek az EUs átlagszínvonala t. Mindaddig csupán az jelenthet megoldást a munkaerőpiaci problémákra, ha hazánk a lehető leghamarabb EUtagállammá válna. Az unió ugyanis megköveteli és támogatja is a bérszínvonal átlagszintre történő emelését. Más oldalról is végig kell gondolni a mun kaerőimportról szóló terveket - vélik munkaügyi szakemberek. A letelepedők számára infrastruktúrát kell teremteni, gondoskodni kell lakásukról, egészségügyi ellátásukról, magukkal hozott családtagjaikról nem is beszélve. Ennek a feltételrendszernek a bizto sítása óriási feladatot róna hazánkra. Ezért kézenfekvőbbnek látszik vendégmunkások foglalkoztatása. Az mindenképpen pozitív tény, hogy Magyarország munkaerőt befogadó országgá vált, hiszen aki befogad, az mindig gazdag, aki kiadja a munkaerőt, az pedig sz egény - jegyezte meg Rózsa József, az Országos Munkaügyi Kutató és Módszertani Központ (OMKMK) szakértője. A külföldi vendégmunkások foglalkoztatása nem új keletű dolog Magyarországon. Évek óta több tízezer külföldi vállal évente munkát hazánkban. Az OMKMK adatai szerint tavaly a munkaügyi központok 40 203 egyéni munkavállalási engedélyt adtak ki külföldiek számára, december 31én 35 014en dolgoztak érvényes munkavállalási engedéllyel. A külföldiek többsége (70 százalék) a fővárosban és Pest megyében válla l munkát. A megyék közül Csongrád és KomáromEsztergom megyében, valamint Fejér, GyőrMosonSopron és Veszprém megyében tapasztalható jelentősebb, ezer személyt meghaladó külföldi munkavállalói létszám. A külföldről érkezettek fele román (17 ezer fő), őket követik a szovjet utódállamokból valók, főként ukránok (5 ezer fő), s a harmadik legnépesebb munkavállalói csoporttá léptek elő a szlovákok. Ezzel szemben a nyugateurópai munkavállalók aránya elenyésző. Lázár György, az OMKMK statisztikai osztályának vez etője megemlítette, hogy a 15 EUtagországból tavaly 2374en dolgoztak hazánkban. A külföldiek többsége a magyar feldolgozóiparban helyezkedik el (9373), második helyen az építőipar szerepel több mint 8000 foglalkoztatottal, ezután a kereskedelem és vendég látóipar következik. vissza Nem telepeseket várunk Orbán Viktor: A magyar agrárium fejlesztése a cél Nagy Ottó Munkatársunktól Felküldve: 2001. június 09. 11 . oldal Érvényben lévőnek tekinti a polgári kormány a Magyar Ga zdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségével (Magosz) kötött stratégiai megállapodást, és készen áll annak esetleges bővítésére is jelentette be tegnap Orbán Viktor miniszterelnök, a Magosz budapesti küldöttgyűlésén. Az elmúlt három évben, ha nem is sike rült mindig maradéktalanul teljesíteni az ígéreteket, a gazdák mindig a kormány mögött álltak. Ezért fontos, hogy az ígéretek elmaradt részét a választásokig hátralévő időszakban bepótoljuk. Ez elsősorban törvényalkotási munkát jelent jelezte a miniszter elnök, hozzátéve: meg kell alkotni a családi gazdaságok megerősítését szolgáló törvényt, a földtörvényt több ponton módosítani kell, létre kell
