Reggeli Sajtófigyelő, 2001. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-06-07
11 Martonyi János külügyminiszter magyar újságíróknak nyilatkozva ehhez annyit fűzöt t hozzá, hogy Magyarország azt szeretné, ha ez már rögtön megindulhatna, például a vállalkozási szerződések területén. Ezenkívül különösen fontos számunkra, hogy a csatlakozás időpontjától kezdve megnyíljanak azok a lehetőségek, amelyek biztosíthatják, hog y legalább bizonyos kereteken belül a magyar munkaerő is megjelenhessen Ausztriában. A magyar külügyminiszter egyébként úgy fogalmazott, hogy minden, ami a csatlakozásig történik, alapvetően meghatározza a középeurópai partnerség jövőjét. A regionális par tnerségnek egyébként két szakasza van: az első fázis az uniós tagjelöltek tulajdonképpeni csatlakozásáig tart, a második pedig akkor kezdődik, miután a partner országok az Európai Unió teljes jogú tagjaivá váltak. A résztvevők többsége egyébként a tegnapi találkozó jelentőségét abban látja, hogy Bécs kinyilvánította, támogatja a jelöltek mielőbbi belépését az unióba. A találkozón megegyeztek abban, hogy a jövőben több területen is szorosan együttműködnek, így például a belső biztonság, a határok biztonságán ak erősítésében, a szervezett bűnözés, illetve a kábítószerkereskedelem elleni harcban is. Nagy hangsúlyt kapott az infrastrukturális fejlesztés is, amely a közlekedésre, útépítésre, vasútvonalak és a határátlépők korszerűsítésére vonatkozik. A résztvevők szinte kivétel nélkül üdvözölték az osztrák kezdeményezést, ami azért is meglepő, mert korábban hevesen kritizálták a stratégiai partnerség gondolatát. Most azonban egyetértettek abban, hogy a partnerségi programot nem szabad intézményesíteni, s reményüke t fejezték ki, hogy az együttműködés kellőképpen rugalmas lesz. vissza Elfogadott MSZPjavaslatok A státustörvény tervezete többnyire pontosításokban változhat Gui Angéla Munkatársunktól Felküldve: 2001. június 07. 9 . olda l Az Országgyűlés külügyi bizottsága támogatja a státustörvény tervezetére vonatkozó módosító indítványok nagy részét. A bizottság tegnapi ülésén a benyújtott harminc módosító indítvány közül a képviselők huszonhetet elfogadtak, mindössze hármat utasította k el, ez megfelelt a kormány által támogatott javaslatoknak. Az indítványok többnyire a szocialista párttól érkeztek, de volt köztük olyan is, amelyet az MSZP és a Fidesz képviselői közösen fogalmaztak meg. A javaslatok túlnyomó többsége pontosításokat, az eljárást megkönnyítő kiegészítéseket tartalmazott, s nem a státustörvény tervezetének lényegi módosítását célozta meg. A kormány és a külügyi bizottság is támogatta azt a szocialista javaslatot, amely értelmében a törvény preambulumában nevesíti a Magyar Állandó Értekezletet (Máért), mint egyeztető testületet. Elutasították ugyanakkor azt az MSZP részéről benyújtott kapcsolódó módosító indítványt, amely arra vonatkozott, hogy a Máért önálló fejezetként is bekerüljön a jogszabályba. A státustörvény tervezet e ezzel egy időben úgy módosult, hogy a jogszabály nem vonatkozik majd az Ausztriában élő magyarokra. A kormány részéről az ülésen jelen lévő Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke egyébként kijelentette, hogy a kapcsolódó módosító javasla tokban a szocialisták konstruktivitása nyilvánult meg. A külügyi bizottság nem támogatta Tabajdi Csaba szocialista honatya önálló képviselői indítványát a határon túli magyarok országgyűlési posztjának létrehozásáról. A javaslatot előterjesztő Kocsi László MSZPs képviselő hangsúlyozta, hogy a státustörvény életbelépését követően mindenképpen szükség lesz egy ombudsmanra, akihez jogsérelmeikkel fordulhatnak a határon túli magyarok. Szabó Tibor a kormány nevében kijelentette, hogy először ki kell kérni a hat áron túli magyar szervezetek véleményét, az októberben esedékes Máértülésen pedig lesz erre mód. A kormány csak ezt követőn alakítja ki álláspontját, addig azonban nem tudja támogatni ezt a javaslatot. A SZDSZ képviselői szintén nem támogatták Tabajdi elk épzelését, szerintük ez veszélybe sodorná a jelenlegi ombudsmani intézmény értékét. vissza Állásfoglalás a csángók mellett Az Európa Tanács aggódik a népcsoport kulturális helyzete miatt Jezsó Ákos Munkatársunktól Felküldve: 2001. június 07. 2 . oldal Érthetetlen és hibá s az a politika, amely a több évszázadon keresztül a Kárpátok keleti lejtőin élő csángók beolvasztására törekszik – mondta az Európa Tanácsnak az archaikus magyar nyelvet beszélő közösség anyanyelvi és kulturális jogaival foglalkozó határozatát ismertető t egnapi sajtótájékoztatóján Surján László, a Fidesz frakcióvezetőhelyettese.
