Reggeli Sajtófigyelő, 2001. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-06-30
8 Mivel Románia várhatóan későbbi időpontb an csatlakozik az Európai Unióhoz, mint Magyarország, a magyar státustörvényt hozzá kell majd igazítani a Bukarest által elért eredményekhez – jelentette ki Radu Podgoreanu, a román képviselőház külügyi bizottságának elnöke a SzentIványi Istvánnal közösen tartott pénteki sajtóértekezleten. Úgy vélte, a státustörvény a két ország kedvezően alakuló kapcsolatrendszerében egyféle balesetnek tekinthető. A nézeteltérések oka, hogy a jogszabály előkészítésének időszakában nem történtek érdemi konzultációk a két k ormány között. Leszögezte: Bukarest a magyar fél jelzésére vár a konzultációk újrakezdése végett, amelyek lefolytatásához a kormányközi vegyes bizottság megfelelő keretet nyújthat. SzentIványi István a bukaresti megbeszélések mérlegét megvonva a Népszaba dságnak elmondta: eredményes és hasznos volt a látogatás, sikerült előrelépni egy sor kérdésben, s a tárgyalások sokkal konstruktívabb légkörben zajlottak, mint gondolták volna. A felek négy alapelvben állapodtak meg: a kétoldalú kapcsolatok kiemelkedő fon tossággal bírnak, s ezt nem szabad kockára tenni; mindkét fél tartózkodjék a kérdés túldimenzionálásától és a nyilatkozatháborúktól; nem helyeslik a kérdés nemzetközi fórumokon való megvitatását; további konzultációkra van szükség, s ezeket részint a külüg yi bizottságok szintjén, másrészt a kormányközi vegyes bizottságban kell lefolytatni. SzentIványi hangsúlyozta: a státustörvényen kívül a kétoldalú kapcsolatok számtalan aspektusáról tárgyaltak román partnereikkel. Magyarország továbbra is támogatja Romá nia euroatlanti és európai betagolódását, illetve felvételét a vízummentes országok listájára, amelyet tegnap az Európai Bizottság is javasolt. vissza T. Sz. Z. Kompromisszumot kell kötni – mondta a státustörvényről a bővítés i főigazgató Magyarországnak kompromisszumot kell találnia Szlovákiával és Romániával a státustörvény életbeléptetése előtt – jelentette ki Eneko Landaburu. Az Európai Bizottság bővítési főigazgatója úgy véli: az uniónak van pénze a bővítésre. Eneko Landaburu kétnapos magyarországi látogatásának végén nyilatkozott a Reuters hírügynökségnek, és kijelentette: még a státustörvény hatálybalépése – azaz 2002. január 1je – előtt Budapestnek kompromisszumot kell találnia Szlovákiával és Romániával. „Nagyon fontos, hogy Magyarország és szomszédai megtegyék a normális diplomáciai lépéseket, hogy a problémáikat kétoldalú szinten oldják meg” – mondta a diplomata. Az EUbővítéssel kapcsolatban Landaburu azt hangoztatta, hogy egyelőre nem lehet tudni, hány jelöl t csatlakozik időben az unióhoz ahhoz, hogy részt vegyen a 2004es európai parlamenti választásokon. A harmonizációs folyamatban Magyarország és Ciprus vezet, egyaránt lezártak 22t a 31 tárgyalási fejezetből, őket Lengyelország, a Cseh Köztársaság, Észtor szág és Szlovénia követi. Landaburu szerint az Európai Unió 2006 végéig szóló költségvetése elegendő keretet biztosít akár tíz új ország csatlakozásához is. – Az Európai Bizottság minden tagjelölttel kapcsolatban azonos elveket érvényesít, az egyéni telje sítményt veszi figyelembe. Ugyanakkor kétségtelenül jó volna, ha Lengyelország a bővítés első körében csatlakozhatna az EUhoz – idézte az MTI Landaburut. Hírösszefoglalónk Strasbourgban az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének ülésszakán részt vevő szlovák küldöttség tagjai a magyar nemzetiségű Duka Zólyomi Árpád kivételével aláírták a státustörvényt kifogásoló román indítványt – jelentette az MTI . A hét szlovák képviselő kikérte a szlovák külügyminiszter, Eduard Kukan véleményét is. „Kukan azt tanác solta nekik, írják alá” – mondta Duka Zólyomi. vissza Kovács László találkozott Adrian Nastaséval Kovács László és Adrian Nastase román miniszterelnök lisszaboni találkozóján egyetértett abban, hogy a státustörvény okozta fesz ültség kétoldalú magas szintű találkozó segítségével, valamint a kisebbségi vegyes bizottság keretein belül oldható fel. Nastase a most alakult román Szociáldemokrata Párt elnökeként vett részt a Szocialista Internacionálé lisszaboni tanácsülésén. Kovács kifejtette: az MSZP megszavazta a határokon túli magyarokról szóló törvényt, egyetért támogatásuk szükségességével, a törvény támogatást ad a szülőföldön történő boldoguláshoz, kedvezményeket a magyarországi tartózkodáshoz, de nem ad semmiféle jogi státust a határokon túli magyaroknak.
