Reggeli Sajtófigyelő, 2001. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-06-28
8 Felküldve: 2001. június 28. 9 . oldal Magyarország szomszédai általában megértéssel fogadták a státustörvényt. Az egyetlen kivétel Románia, amely a sz erződéses kapcsolatok megkérdőjelezésével a nemzetközi jog alapelveinek is ellentmondott. Budapest ezzel kapcsolatban tisztázást vár a román kormánytól. Ezt Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára nyilatkozta tegnap, a határon túli magyar szervezetek képviselőivel folytatott egyeztetés után. A tanácskozás fő témája a státustörvény végrehajtásának előkészítése, valamint a jogszabály nemzetközi fogadtatásának elemzése volt. A határon túli szervezetek képviselői nyilatkozatban üdvözölték a sz omszédos országokban élő magyarokról szóló törvény elfogadását, amely – mint fogalmaztak – hozzájárul a Kárpátmedencei térség további stabilizálódásához és a határon túli magyarok szülőföldön maradásához. A nyilatkozat aláírói támogatják államaik euroatla nti integrációját, s megállapítják, hogy továbbra is az egyes érintett országok felelősségének tartják az ott élő magyar közösségek helyzetének megnyugtató rendezését. Németh Zsolt elmondta: az úgynevezett státustörvény révén Magyarország a régió sajátos h elyzetére reagál egy sajátos eszközzel. A szomszédos országok hasonló kihívásokkal néznek szembe, hiszen térségünkben az államok határai nem esnek egybe a nemzetek határaival – hangsúlyozta a külügyi államtitkár. A bukaresti reakciókról szólva Németh Zsolt megismételte, hogy a magyar kormány nem kíván nyilatkozatháborút folytatni, inkább a konzultációt szorgalmazza, ezt azonban román részről hivatalosan nem igényelték. A külügyi államtitkár tegnap arról is tájékoztatta a megjelent határon túli politikusokat , hogy a státustörvény nem szerepel az Európa Tanács napirendjén. Mint mondta, százával hoznak olyan típusú határozatokat, mint amilyent az egy tucatnál alig több képviselő szeretne napirendre tűzni a törvénnyel kapcsolatosan. A tanácskozás szünetében tart ott sajtótájékoztatón elhangzott: kora ősszel kerül sor a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) újabb ülésére. Németh Zsolt nem tartotta indokoltnak azt az ellenzéki javalsatot, miszerint már a jövő hétre öszsze kellene hívni a Máértülést. Szabó Tibor, a Hatá ron Túli Magyarok Hivatalának elnöke örvendetesnek nevezte, hogy Günter Verheugen, az unió bővítési biztosa szerint a státustörvény összhangban van az Európai Unió és Magyarország közötti társulási szerződéssel. Egyben megköszönte az EUnak, illetve egyes szomszédos országoknak azokat a konstruktív javaslatokat, amelyeket be tudtak építeni a jogszabályba. Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja elnöke a sajtótájékoztatón elmondta: Szlovákiában bizonyos félreértések vannak a törvény értelmezésében, é ppen ezért a határon túli magyar szervezetek feladata is a korrekt információközvetítés. Tőkés László, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) tiszteletbeli elnöke újságíróknak nyilatkozva nehezményezte az SZDSZ hozzáállását a státustörvényhez. Mint mondta, nem azt kifogásolja, hogy a szabad demokraták nemmel szavaztak a jogszabályra, megtörve a parlamenti konszenzust, hanem elsősorban azt az érvrendszert, amellyel megindokolták elutasító szavazatukat. Az SZDSZ argumentumai semmiben sem különböznek Il iescu vagy Meciar kifogásaitól – hangsúlyozta Tőkés. vissza Budapest kész a konzultációkra MSZP: a státustörvény ügyében félrevezető volt a kormány eljárása A kialakult nemzetközi légkör nem akadályozza meg a státustörvény v égrehajtásának előkészületeit – jelentette ki lapunk kérdésére Németh Zsolt. A külügyi államtitkár szerint a magyar diplomácia a konzultációs készség kinyilvánításán kívül nem tervez további lépéseket. Az MSZP szerint a kormány félrevezette a közvéleményt és a pártokat is a státustörvénnyel kapcsolatban. Közös nyilatkozatot fogadtak el tegnap Budapesten a határon túli magyar szervezetek képviselői. A nyilatkozat egyértelműen üdvözli a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény parlamenti jóváhag yását, mert a jogszabály stabilizáló tényező a Kárpátmedencében, segíti a magyar kisebbségek identitásának megőrzését, és a szülőföldön maradást. A határon túli magyar politikusok értékelték a kialakult helyzetet, és úgy vélik: továbbra is mindent meg kel l tenniük azért, hogy a törvény 2002. január 1jén hatályba lépjen, a heves román, szlovák reakciók szerintük jórészt a téves értelmezésen alapulnak. Németh Zsolt véleménye szerint a státustörvény lefékezheti a magyar kisebbségek nyolcvan éve tartó hol erő szakos, hol pedig spontán beolvadását a többségi nemzetekbe. A Külügyminisztérium politikai államtitkára elmondta: a törvény összhangban áll a határon túli magyarok elvárásaival, a szomszédos államok kormányaitól nem érkeztek elutasító visszajelzések, „dis szonáns hang egyedül Romániából hallható”. A magyar kormány nem akar Bukaresttel nyilatkozatháborút, és egyértelműen a konzultáció híve. Ezenkívül a HTMH elnöke, Szabó Tibor – aki a magyar – román kisebbségi vegyes bizottság társelnöke is egyben – , kész talá lkozni román partnerével. Kérdésünkre az államtitkár elmondta: a magyar kormány a konzultációs készség kinyilvánításán kívül nem tervez más diplomáciai lépést. Németh Zsolt szerint a kialakult légkör nem akadályozza a törvény végrehajtását, bár kétségkívül hasznosabb lenne, ha Romániában kedvezőbb visszhangja lenne a jogszabálynak. A kormány
