Reggeli Sajtófigyelő, 2001. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-06-02
8 Miben látja a kereskedelmi és a közszolgálati televíziók feladatai közötti különbséget? A közszolgálati televíziónak olyan hír- és háttérműsorokat, dokumentumfilmeket kell készítenie, amelyekből a né zők tárgyilagos, hiteles képet kapnak. A kereskedelmi televíziók szinte minden műsorukat a 19 és 49 év közötti korosztálynak készítik. A fogyasztók megnyerése érdekében időnként nemtelen módszereket is alkalmaznak. A múltkoriban a Duna Televízióba látogató Mádl Ferenc köztársasági elnök is megjegyezte: a kereskedelmi televíziók egyes műsorai az emberek rossz énjét erősítik fel. Ezt magam is így látom. Az agresszivitás nemcsak az akciófilmekben vagy nemritkán a gyerekeknek szánt rajzfilmek tartalmában, hanem a ritmusában, túlpörgetettségében, vibrálásában is megjelenik. Úgy gondolom, a nézők csömöre miatt a kereskedelmi televíziózás is szelídülni fog. Miközben a két kereskedelmi televízió továbbra is ingy en fogható az egész országban, a Duna tévét kódolták Budapesten és környékén. Hogyan fogadták ezt a nézők? Több száz panaszos levelet kaptunk és sokan telefonáltak. Én is felháborodtam, a kódolást barátságtalan lépésnek tartom. Az Antenna Hungária a Duna tévé sugárzásáért az állami költségvetésből jelentős díjbevételre tesz szert, majd a nézőtől újabb díjat kér. Azt is tisztességtelennek tartom, hogy a Dunát és az m2t mint közszolgálati csatornákat kódolták, miközben az RTL Klub és tv2 a mai napig kódolat lan. A Duna Televízió fontos szerepet tölt be a határon túli magyarok oktatásában. Feltételezem, hogy ezen a téren önök vannak előnyben a kereskedelmi televíziókkal szemben. Valóban nagyon erős a Duná hoz való kötődés, különösen a Székelyföldön. Itt a mai napig a mi híradónk a legnépszerűbb. Naponta azon törjük a fejünket, hogyan tudnánk még jobban segíteni a határon túl élőket. Jelenleg is több irodalmi, történelmi és nyelvművelő műsorunk van. Új kezde ményezés, hogy ezentúl értesítjük a tanárokat, amikor például egy kötelező olvasmány filmes adaptációját tűzzük műsorra. Több mint tízezer műsoros videokazettát és legalább félmillió könyvet kaptak tőlünk a határon túli művelődési intézmények. Fontosnak ta rtjuk, hogy az irodalmat és a történelmet ne csak a többségi nemzet tankönyvei szerint ismerjék meg a gyerekek. Évek óta várják az amerikai magyarok is, hogy nézhessék a Duna Televíziót. Mire számíthat nak? Az Országgyűlés tavaly a költségvetés elfogadásával már döntött erről. Amennyiben az ÁPV Rt. ennek megfelelően a szükséges anyagi forrásokat a rendelkezésünkre bocsátja, október 23tól ÉszakAmerikában is fogható lesz a Duna. Egyébként készen állunk az ind ulásra. vissza Halász Csilla Piacosított média Hazánkban a spontán privatizáció csak a nyomtatott sajtót érte el, az elektronikus médiumok esetében a rendszerváltozás után hétnyolc évvel zajlott le a - környező országokhoz képest példátlanul magas, 150 millió dolláros bevételt hozó - magánosítás. A nagy hirdetők már korábban megtelepedtek az országban - akkor azonban még komoly felvevőpiac nélkül. Ma a televíziós reklámbevételek 90 százalékán a tv2 és az RTL Klub osztozik. Az új idők szelének megfelelően a reklámozók nem reklámidőt, hanem nézettségi arányt vásárolnak. Ma a leginkább vásárlóképesnek tartott 1849 éves korosztály több mint nyolcvan százaléka a tv2t vagy az RTL Klubot nézi főműsoridőben, így a hirdetők is ezeket a csatornákat ostromolják. Ráadásul a műszeres nézettségmérésben monopóliummal rendelkező AGB Hungary vezetői is elismerik, hogy módszereik leginkább a szappanoperákat futtató kereskedelmi műsorszolgáltatók igényeit elégítik ki. Ö sszesen ugyanis 840, bevallottan sokat tévéző háztartásban helyezték el a műszereket. Kérdőíves vizsgálatok azt mutatják, hogy az üzleti döntéshozók egyegy idősávban népességbeli arányukhoz képest jóval nagyobb százalékban nézik a közszolgálati csatornáka t. Ez azonban nem érdekli az országos kampányokra szakosodott hirdetőket, s a televíziók harca továbbra is a 840 család megszerzéséért folyik. "A 1849 éves, közepesnél magasabb jövedelmű népesség 19 százaléka tekinthető csupán reklámbefogadónak, közel neg yedük viszont aktív reklámkerülő" - mondta lapunknak Bognár Tamás. Az egyik vezető hazai médiaügynökség igazgatója szerint az utóbbi csoportba tartozók - meglepő módon - a legtökéletesebb piaci fogyasztók, így a hirdetők hozzájuk is el akarnak majd jutni.
