Reggeli Sajtófigyelő, 2001. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-05-15
5 Ficóhoz hasonlóan vélekedett Ladislav Orosz , apozsonyi törvényhozás alkotmánybizottságának elnöke, aki szerint aggályos, ha magyarországi jogi normát k ülföldön igyekeznek érvényesíteni. vissza Martonyi – Tabajdi vita az egyeztetésről a szomszédokkal A státustörvény parlamenti vitájában az ellenzék részéről már korábban felmerült a kérdés, hogy valóban kellően tájékozottake a szomszédok a készülő jogszabályról. A legélesebben e kérdésben Tabajdi Csaba (MSZP) és Martonyi János külügyminiszter csapott össze a tervezet múlt heti általános vitájában. Az MSZPs képviselő felszólalásában úgy foglalt állást, hogy „mindenféle megal ázkodás nélkül sokkal célszerűbb lett volna a szomszédok beavatása”. – Nem esett volna le az aranygyűrű a Külügyminisztérium, a magyar diplomácia ujjáról, hogyha megadja a lehetőséget az egyeztetésre a szomszédoknak. – mondta Tabajdi. Kérte a kormányt, hog y vonja le a következtetéseket, és folytassa le a konzultációkat a szomszédokkal. Tabajdinak válaszolva Martonyi János egyebek között emlékeztetett rá, hogy amikor elkészült a törvényjavaslat, akkor öszszehívta a szomszédos országok nagyköveteit, s részlet esen ismertette velük a tervezetet. Éppen azért, mert akkor már elég sok téves információ és hamis hír keringett a jogszabályról. A továbbiakban a külügyminiszter kijelentette: „soha senki nem vetette azt fel, hogy külön, úgymond hivatalos kétoldalú konzul tációkat kellene javasolni. Sajátos módon a konzultáció szó is csak akkor került előtérbe, amikor itt járt a román külügyminiszter és jelezte, hogy szeretnének konzultálni. Erre az igényre én azonnal igenlő választ adtam.” Martonyi kifejtette, hogy ha kéto ldalú konzultációra kap a kormányzat javaslatot, ennek azonnal eleget tesz. Ennek kapcsán utalt rá, hogy eddig egyetlen ilyen javaslat érkezett. De minden további konzultációra készek vagyunk. Azonban – tette hozzá – azt mondani, hogy itt a magyar külpolit ika hibát követett el, és ezzel elfogadni egy olyanfajta utólagos érvelést, amelynek nyilvánvaló belpolitikai motivációi vannak, úgy érzem, hiba lenne, ezt el kellene kerülni – érvelt Martonyi. vissza Tudósítóinktól A kisebbsé gi törvényről tárgyalnak Tar Zsuzsanna Munkatársunktól Felküldve: 2001. május 15. 3 . oldal Szeretnénk újra megmozdítani a kisebbségi törvény módosításának tavaly kátyúban elakadt szekerét – jelentette ki Báthory János, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hi vatal (NEKH) vezetője tegnap az országos kisebbségi önkormányzatok elnökeivel folytatott konzultációt követően. – A kisebbségek jogairól szóló törvény módosítását még az Országgyűlés tavaszi ülésszakán be kell nyújtani, hogy ősszel el lehessen fogadni, más különben ebben a ciklusban már nem lesz lehetőség a változtatásra – közölte Hargitai János, az emberi jogi bizottság fideszes tagja. Báthory János tájékoztatása szerint a hazai kisebbségek nagyobb része úgy gondolja, hogy a tavaly kidolgozott módosító csom ag tárgyalási alap lehet, és kisebb változtatások után a parlament elé vihető. Elhangzott: a szükséges egyeztetéseket a NEKH a kormánnyal megtette, most a kisebbségi elnökök véleményét szerették volna kikérni. A kormányzat várhatóan gyorsított ütemben fogj a végrehajtani a szükséges szakmai változásokat, hiszen azokat a parlament ad hoc bizottsága elé viszi, ahol a kisebbségi vezetőknek további beleszólási lehetőséget biztosítanak. Ezt követően nyújtják majd be a törvénytervezetet. – Amikor kisebbségügyi jog alkotásról van szó, senki sem kergeti azt az illúziót, hogy tökéletes joganyagot lehet létrehozni, bár az vitathatatlan, hogy a jelenlegit pontosíthatjuk és jobbá tehetjük – közölte Hargitai János. A Fidesz politikusa a választójogi szabályozásról elmondta : mindenképpen el akarják választani egymástól a települési és a kisebbségi választásokat. A kisebbségi törvény módosítása kapcsán fontosnak tartják a kisebbs égi autonómia kedvező feltételeinek megteremtését, ami az intézmények átvételénél az anyagi és jogi lehetőségek javítását jelenti. Korábban a kisebbségek ígéretet kaptak arra, hogy az egyházakra vonatkozó finanszírozási szabályokat alkalmazzák velük szembe n is, ám ezzel most sem értettek egyet, ugyanis kevésnek tartják a támogatást. Az önkormányzatok státusát illetően is kritikát fogalmaztak meg a kisebbségi önkormányzatok képviselői, a kormány ugyanis a kisebbségi önkormányzatokat át akarta emelni az álla mháztartási rendszerbe, az ott dolgozók pedig köztisztviselői státust kaptak volna. vissza Tizenketten az MVSZről Duray Miklós: Vissza kell adni a világszövetség régi patináját