Reggeli Sajtófigyelő, 2001. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-05-14
5 Románia – és az EU tagállamok nagyköveteit. A státustörvény tervezetének a kormány által jóváhagyott szövegét angol fordításban a román fél rendelkezésére bocsátották. Amikor Románia konzultációs lehetőséget kért, a magyar fé l azonnal és kedvezően reagált. Bukarestben már lezajlott a konzultáció első fordulója, és egyetértés van abban, hogy a konzultáció szakértői szinten hamarosan folytatódik. Maga Geoana román külügyminiszter budapesti látogatásakor magyar kollégájától, Mart onyi Jánostól kapott részletes tájékoztatást. A külügyi szóvivő kiemelte, hogy román részről az eddigi tájékoztatások és konzultáció alkalmával érdemi felvetések nem hangzottak el. Ami Nastasénak a magyar törvény romániai alkalmazásával kapcsolatos fenntar tását illeti, Horváth rámutatott: szó sincs arról, hogy a törvény területen kívüli hatállyal bírna majd, hiszen román állampolgárok Romániában hivatalosan bejegyzett civil szerveződése állítaná ki az ajánlást (a Magyarországon igényelhető magyar igazolvány hoz). A szóvivő emlékeztetett arra, hogy 1998ban Románia (1997ben pedig Szlovákia) hasonló törvényt fogadott el, a németek és a dánok között pedig megállapodás van arról, hogy költségvetési forrásból támogatják a Dániában élő németeket és a Németországba n élő dánokat. – Ha bármelyik szomszédos ország, amelynek kisebbsége él Magyarországon, olyan törvényt fogad el, hogy a magyar költségvetés támogatása mellett az itt élő kisebbségüknek pénzügyi támogatást ad kultúrájuk, önazonosságuk megőrzéséhez és a bold ogulásukhoz, Magyarország azt üdvözölni fogja – tette hozzá. Magyar részről egyébként készek a további tájékoztatásra, konzultációra. – Mi minden igényre készek vagyunk válaszolni, de ez csak akkor lehetséges, ha pontosan tudjuk, mi az, amit partnereink tu dni szeretnének. Ezt azonban, úgy gondolom, nem a sajtón keresztül kellene megüzenniük, amikor létezik a konzultáció mechanizmusa. Ami Pozsonyt illeti, a külügyi szóvivő nem tud róla, hogy szlovák részről – a sajtóban elhangzott általános utalásokon kívül – bármilyen konkrét felvetés vagy megkeresés érkezett volna közvetlenül a magyar félhez. vissza Kisebbségi jogszabály Horvátországban is Horvátországban is külön törvénnyel szeretnék segíteni az ország határain kívül élő h orvátok anyaországi oktatását és munkavállalását – erősítette meg a Novi List című rijekai napilapnak Nenad Prelog horvát külügyminiszterhelyettes. Elmondta, hogy a zágrábi külügyminisztérium néhány héten belül a kormány elé terjeszti ezzel kapcsolatos el képzeléseit, és a kabinet az őszig külön törvénytervezetet dolgozhatna ki a Horvátországon kívül élő horvátok helyzetének a rendezésére. Prelog szerint az új törvény a horvát állampolgársággal nem rendelkező horvátokra vonatkozna, mindenekelőtt anyaországi oktatásuk, tartózkodásuk, konzuli illeték nélküli beutazásuk, munkavállalásuk, illetve ingatlanszerzésük feltételeit és lehetőségeit szabályozná. A miniszterhelyettes kijelentette, hogy a horvát törvény előkészítésekor felhasználhatnák a hasonló törvények kidolgozásakor felhalmozott szlovákiai és magyarországi tapasztalatokat. vissza Mi rejlik a bukaresti félelmek mögött? A szomszédos államokban élő magyarokról szóló, T/4070. számú törvényjavaslat romániai „alkalmazásával” k apcsolatos félelmet nem csupán Adrian Nastase kormányfő fogalmazta meg. Az elmúlt napokban őhozzá hasonló módon fogalmazott Georghi Prisacaru is, a román szenátus külügyi bizottságának elnöke. A román illetékesek egyfolytában azt hangoztatják, hogy más áll am által hozott törvényt a román kormány hozzájárulása nélkül Románia területén alkalmazni nem lehet. Konkrétumokat egyetlen alkalommal sem említettek, sőt többen is kifejtették: nem tudják pontosan, mit is tartalmaz valójában a készülő magyar jogszabály, hiszen a magyar féltől erről még mindig nem kaptak tájékoztatást. Ami azonban nem felel meg a valóságnak, hiszen a magyar fél a román külügyminisztériumot a készülő törvényről tájékoztatta. Mégis mitől tartanak a román hatóságok? Mi az, amit a törvényből R ománia területén kellene alkalmazni? Az elképzelések szerint a „magyar igazolvány” elnyerését célzó bürokratikus eljárásokat összesen 25 határon túli „státusiroda” bonyolítaná le, s ebből tíz működne Erdélyben. Nincs tisztázva egyelőre, hogy ezeket az irod ákat az RMDSZ vagy pedig a magyar állam működtetnée. Tény viszont, hogy ezekben fogadnák a „magyar kártyát” kérelmezőket, és ezek állítanák ki a magyar hatóságok felé a szükséges ajánlást. Másik ingerültségi ok lehet az a magyar iskolában tanuló gyermeken ként járó húszezer forintos iskolakezdési támogatás, amelyet – bár az említett törvénytervezetben nem szerepel – budapesti vezetők több alkalommal is megígértek a határon túli magyaroknak. Ennek az összegnek az eljuttatása a kedvezményezettekhez ugyanis sz intén Romániában történne, s a román hatóságok attól tartanak, hogy a pénzosztás irigykedéshez és konfliktusokhoz vezetne a kedvezményezett magyarok és a többségi románok között.
