Reggeli Sajtófigyelő, 2001. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-05-08
4 többlettámogatást nyújt, és keresi a lehetőségét annak, miként lehet kiszámíthatóvá tenni az intézmény gazdálkodását. A minisztérium kezdeményezte, hogy az országos kisebbségi önkormányzatok által működtetett intézmények az egyházi normatíváh oz hasonló támogatásban részesüljenek – tudta meg lapunk Környei Lászlótól. vissza Cz. G. A hozadék Ez már nem egy emelet, ez egy egész épület. Orbán Viktor markáns, „revizionista” – azaz az európai fő árammal szembeszegülő – k ülpolitikáját a szinte mindenki által megvetett néhai Tudjman, horvát elnökkel való feltűnő barátkozás alapozta meg. Emlékezetes, hogy ő volt az egyetlen európai kormányfő, aki az ultranacionalista Tudjman temetésére is elzarándokolt. Mások bojkottáltak. A második szint a hataloméhes osztrák néppárti vezér, Schüssel fölkarolása volt a Haiderrel kötött kormányzati paktum után. Amikor egész Európa undorodva fordult el Schüssel kékfekete kormányától, a kancellárt díszes fogadtatásban részesítette Budapesten O rbán Viktor. A harmadik szint a minap épült meg, a Fideszkongresszuson. A magyar miniszterelnök itt azzal a meghökkentő kijelentéssel állt elő, hogy Magyarországnak Silvio Berlusconival „és az olasz polgári pártokkal” kell szolidárisnak lennie, mivelhogy ezek „példátl an európai nyomás” alatt állnak. A három esetet Orbánnak az európai politikai közgondolkodással való határozott szembefordulása rokonítja. Amit motiválhatott becsvágya, hogy mindenáron függetlennek, sőt másnak lássék, hátha ez tiszteletet parancsol; motivá lhatott azonban ennél földközelibb, praktikusabb szándék is, hogy tudniillik a Fidesz és a MIÉP esetleges majdani kényszerházasságát mások (Ausztria, Olaszország) példájával tegye szalonképessé. Azért ennek a Berlusconimondatnak talán mégsem kellett volna elhangoznia. Különösen az „és az olasz polgári pártokkal” hely miatt nem, hiszen ez csakis úgy értelmezhető (lásd például az osztrák sajtót), hogy Orbán szolidaritása Berlusconi jövendő partnereire, a neofasiszta hátterű Finiféle Nemzeti Szövetségre (AN) és a Bossiféle, Európaellenes, külföldiellenes Északi Ligára (LN) is kiterjed. Sajnálatos, hogy Orbán gondolatvilágában ezek minősülnek „polgári pártoknak”, holott Berlusconi kihívója, a csinos Rutelli abszolúte polgári figura, amiképpen Amato jelenlegi miniszterelnök, Dini jelenlegi külügyminiszter is az, nem beszélve Cossiga kereszténydemokratáiról, akik a középbalt erősítik évek óta. Hogy is van ez? Aki Orbánnak rokonszenves, az „polgári”; a középbaloldalon (a Rutellitáborban) viszont nincs ilyen? Ug yan mi indíthatja a magyar miniszterelnököt arra, hogy miközben fél Európa Fini és Bossi hatalomra kerülésétől fél, ezekkel az urakkal szolidárisnak nyilvánítsa magát és önmaga által Magyarországot? Miért kell Magyarországnak állást foglalnia a jövő vasárn ap esedékes olasz választások kimenetelére nézve, amikor ezt rajta kívül egyetlen más ország sem teszi meg? A londoni Economist megengedheti magának, hogy kormányzásra alkalmatlannak nyilvánítsa Berlusconit, az amerikai Time magazin ugyancsak, hogy ennél s okkal rokonszenvezőbb legyen, de kormányférfiak ilyen vállalkozásba manapság nem fognak. Mellesleg: tisztában vane Orbán azzal, hogy Olaszország csak Berlusconi ellenfelei idején, az elmúlt hathét évben lett komoly tényező Európában? Tisztában vane azza l, hogy az Európai Bizottság jelenlegi elnöke, Romano Prodi (ha úgy tetszik: jövőnk záloga), Berlusconi esküdt politikai ellenfele? Végül: vane ismerete arról, hogy Magyarországnak jót vagy rosszat jelente Rutelli, avagy Berlusconi győzelme? Vane ilyen elemzés a kezében? Merthogy Schüssellel kapcsolatban, ha szabad így mondani, máris nevetségessé tette magát. Miközben ők ketten a Fideszkongresszuson egymás vállát veregették, nagy barátunk, a bécsi kancellár külügyminisztere a távoli Jönköpingben, az EUkülügyminiszterek értekezletén egy szánalmasan kisszerű, önző „robbantást” hajtott végre: arról akarta meggyőzni partnereit, hogy az új EUtagok (így Magyarország) állampolgárainak szabad munkavállalását a szolgáltatások (fodrászok, szobafestők, fényképész ek stb.) szférájában is korlátozni kellene – holott a csatlakozási tárgyalásoknak ezt a fejezetét már lezárták, korlátozások nélkül. Az Orbánféle külpolitika más hozadékáról pillanatnyilag nem tudok beszámolni. vissza Aczél End re Szolidaritást - de kikkel? Orbán Viktor miniszterelnök a Fidesz kongresszusán azt az érdekes kijelentést tette, hogy szolidárisnak kell lenni Silvio Berlusconival és az olasz polgári pártokkal, amikor példátlan európai nyomás alatt állnak. Dicsérendő, hogy a magyar kormányfő kiáll a nyugati médiumok által agyonszidott olasz miniszterelnökjelölt mellett. Szép tulajdonság erkölcsi támogatást nyújtani az elesettek számára. Szegény Berlusconi! Hány álmatlan éjszakát okozhatott neki a brit Independent cikke, amelyben a ducéhoz, Benito Mu ssolinihez hasonlították. Egy aprócska gond azért mégis akad. Berlusconit nem azért támadják, mert hatalmas médiabirodalmat épített vagy éppen amiatt, mert focicsapata, az AC Milan aranykorában tönkreverte Európát, s most nemtelen vádakkal akarnak bosszút állni a pirosfeketék elnökén. A
