Reggeli Sajtófigyelő, 2001. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-05-29
8 Ráadásul egy másik, szintén két esztendeje felvett tagországban, Csehországban a jövőre esedékes prágai NATOcsú cson születhet meg a végső döntés az újabb NATOmeghívók címzettjeiről. A NATO további bővítése természetesen csak az egyik megkerülhetetlen stratégiai kérdés, amely a budapesti külügyi találkozón terítékre kerül. Ez Magyarország számára különösen érzékeny probléma, hiszen a magyar vezetés országunk geopolitikai érdekei miatt is szorgalmazza az új tagállamok felvételét. Számunkra, ha lehet a tagjelöltek között rangsorolni, akkor elsősorban a szomszéd államok NATOtagsága tűnik a legfontosabbnak, bár a magya r vezetés nagy szimpátiával kezeli a baltiak euroatlanti integrációs célkitűzéseit is. Mégis talán kiemelhető Szlovénia helyzete, illetve a ljubljanai csatlakozási szándék pártolása. A magyar kormányfő délnyugati szomszédunk NATOtagságával kapcsolatban m eg szokta említeni (legutóbb a Fehér Házban George W. Bush amerikai elnöknél tett látogatásakor is megtette ezt), hogy Szlovénia kihagyása a NATObővítés előző köréből történelmi baleset volt csupán. Ezzel ugyanis Magyarország sajátos helyzetbe került, his zen úgy lett a szervezet tagja, hogy egyetlen másik tagországgal sincs közös határa. Az nehezen elképzelhető, hogy valamennyi tagságra áhítozó közép- és keleteurópai ország bejut a NATOba a következő bővítési körben. És bármennyire is támogatja egyegy j elölt állam csatlakozását egy NATOtagállam, amennyiben a jelentkező ország nem teljesíti a tagság feltételeit, nem lehet a szervezet tagja. Erre hívta fel a figyelmet a brit Financial Timesban közölt vendégkommentárjában Martonyi János magyar külügyminisz ter is. A magyar külügyek irányítója emellett arra is ráirányította a figyelmet, hogy a bővítés stratégiáját a NATOnak most már ki kell dolgoznia és azt a lehető leggyorsabban végre kell hajtani. Magyarországnak és a másik két, vele egy időben a NATOba l épett tagállamnak rendkívüli a felelőssége, amikor az új tagok csatlakozása felmerül. Már az 1999ben végrehajtott NATObővítéskor is felvetődött az a lehetőség, hogy az akkor felvett országok miként lesznek képesek teljesíteni a tagság politikai és katona i kritériumait, és mennyire tudnak hozzájárulni a NATO kollektív védelméhez. Újabb tagállamokról csak akkor lehet szó, ha az első bővítési kör sikeres volt. A 99ben csatlakozottak haderőreformjai ugyan kissé akadoznak, ám mindezek ellenére az akkori bőví tés sikeresnek nevezhető. Magyarország például a taggá válás után tíz nappal máris átesett a tűzkeresztségen, hiszen a szomszédjában, Jugoszláviában vívta első valódi háborúját a NATO. Általános vélemény, hogy a bővítésről a budapesti külügyminiszteri taná cskozáson nem születhet döntés, mint ahogy valószínűleg nem sikerül majd lezárni teljesen az atlanti térség két végpontja (az Egyesült Államok és Európa) között kipattant legújabb vitákat. Egyrészt a washingtoni kormányzat már évek óta elégedetlen azzal a helyzettel, hogy a NATO gazdag nyugateurópai tagjai az Egyesült Államokhoz képest aránytalanul kevés anyagi terhet vállalnak a közös védelmi képességek fenntartásában, eközben amiatt nő az amerikaiak aggodalma, hogy a transzatlanti kapcsolatok vajon menny ire sérülnek az EU új védelmi identitásának kialakítása miatt. A szakértők mindenesetre attól óvnak, hogy párhuzamosságok alakuljanak ki a NATO és a tervezett EUhaderő között. Vélhetően, ebben a kérdésben sem hoz döntő fordulatot a budapesti diplomáciai n agytalálkozó. A közös gondolkodás továbblendítése, a NATO jövőjének és stratégiai szerepének megvitatásában azonban jelentős állomás lehet a ma kezdődő kétnapos ülés. És ez sem kevésbé jelentős dolog, hiszen a NATO és a transzatlanti viszonyrendszer jövője a tét. vissza Készítette: Boér Krisztina * a Figyelőben előforduló rövidítések: - Nsz = Népszabadság - MN = Magyar Nemzet - MH = Magyar Hírlap - Nszv = Népszava - NM = Napi Magyarors zág - MaNcs = Magyar Narancs - MF = Magyar Fórum - ÉS = Élet és Irodalom - VH = Vasárnapi Hírek - Vg = Világgazdaság