Reggeli Sajtófigyelő, 2001. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-05-29
6 A francia – német tengelyen újabb repedés keletkezett, miután Lionel Jospin kormányfő hétfői Európabeszédében határozottan visszautasította a Gerhard Schröder német kancel lár által felvetett föderalista elképzeléseket. A francia szocialista politikus több intézményi reformot javasolt, és támogatta egy európai alkotmány kidolgozását is. Hosszú hallgatás után csattanós választ küldött Lionel Jospin francia kormányfő Gerhard Schröder német kancellárnak. A szocialista politikus hétfői, saját „európai vízióját” felrajzoló párizsi beszédében határozottan visszautasította a német szociáldemokraták (SPD) elnökének tervét, amely az NSZK mintájára javasolta átalakítani az Európai Un iót. Párizsban ugyanakkor siettek leszögezni: Jospin szavai semmire sem kötelezik a hivatalos francia politikát, a „szabad gondolatait” megfogalmazó kormányfő ugyanúgy kíván bekapcsolódni a nyilvános vitába, ahogyan azt – például – Tony Blair brit miniszte relnök is tette. A munkáspárti Blair helyzete azonban sokban különbözik a francia szocialisták elnökéétől. NagyBritannia nem tagja az euróövezetnek, és az integráció hajtóerejének eddig a francia – német tengely számított. Ez utóbbin újabb repedés keletkeze tt, miután Jospin a schröderi föderalista elképzelés helyett a Jacques Delors által korábban felvetett nemzetállami föderáció mellett foglalt állást. „A Delorstervet azért tartom helytállónak, mert megfelelően elegyíti a föderációs elképzeléseket az európ ai nemzetállamok létezésével. A tisztán föderációs státust Franciaország más európai nemzetállamokhoz hasonlóan nem tudná elfogadni” – hangoztatta Jospin, aki Schröder nevét nem ejtette ki, ehelyett csak a német SPDt emlegette. A francia kormányfő szintén visszautasította azt a német javaslatot, amely bizonyos uniós politikák, például az agrárügyek nemzeti hatáskörbe utalását szorgalmazta. Irányváltás szükséges, de ennek a kérdésnek uniós szinten kell maradnia – mondta az EU jelenlegi büdzséjének 44 százal ékát „elfogyasztó” mezőgazdasági politikáról. A brüsszeli agrártámogatásokból a legtöbbet a francia gazdák kapják. Jospin támogatta az európai alkotmány gondolatát, feltéve, ha annak szívét a francia kezdeményezésre született alapvető jogok chartája adja. „Francia vagyok, európainak érzem magam. Európa elsősorban politikaitársadalmi terv. E tervnek a tartalma számomra sokkal fontosabb, mint annak a külső formája” – szögezte le a francia kormányfő, félreérthetetlen választ küldve az európai elkötelezettségé ben kétkedőknek. A pragmatikus Európavíziót, fokozatos integrációt sugalló beszédben Jospin az Európai Unióval szembeni bizalmatlanság felszámolására több intézményi reformot terjesztett elő: – a tagállamok parlamentjeiből alakuljon állandó konferencia va gy kongreszszus, amely minden évben megvitatja az unió helyzetét; – regionális alapon szervezzék meg az Európai Parlamentválasztásokat, az Európai Bizottság elnökét az EPválasztásokon legerősebbnek bizonyuló politikai tömörülés adja; – hozzanak létre áll andó miniszteri tanácsot, amely a tagállamok kormányaival egyeztetne integrációs kérdésekben. vissza Dési András Európa Klub a parlamentben A regionalizmusról, Magyarország térségünkben betöltött szerepéről cseréltek eszmét te gnap az immár második alkalommal megrendezett Parlamenti Európa Klub résztvevői. A vitaindító előadásokat Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára, Tabajdi Csaba (MSZP) és Szarka László, a Kisebbségkutató Intézet igazgatója tartotta. Német h a középeurópai dimenzió szükségességét emelte ki, míg előadótársai a szomszédság és kisebbségi politika átfogalmazását, újragondolását szorgalmazták. (U. Z.) vissza MÁÉRTülésre kerül sor ősszel Gui Szerző Felküldve: 20 01. május 29. 9 . oldal A státustörvény végrehajtásával kapcsolatos kérdések megvitatása és a határon túlra juttatott támogatások rendszerének áttekintése miatt tartja szükségesnek a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) őszi összehívását – nyilatkozta lapunknak Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A politikus elmondta, a magyar állam különböző formában jelentős pénzbeli támogatást nyújt a határon túlra, egyes megoldások jól működnek, mások kevésbé, így ideje lenne egy csú cstalálkozón áttekinteni ezt a rendszert. Markó szerint őszig remélhetőleg megszavazzák a státustörvényt, s a jogszabály alkalmazására vonatkozóan is felmerül például az ajánló szervezetek kérdése, az igénylések begyűjtésének körülményei, s az, hogy miként lehet a jogalanyokra vonatkozó kritériumrendszert objektívan érvényesíteni. „Az RMDSZ fontosnak tartja a státustörvényt, s éppen ezért akarja ezeket a felvetéseket tisztázni, hiszen ha a jogszabály alkalmazásával problémák vannak, akkor hatékonysága is cs ökkenhet” – fejtette ki a vezető.
