Reggeli Sajtófigyelő, 2001. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-05-25
7 A két ország a közelmúltban állapodott meg az idénymunkások és a gyakornokok kölcsönös alkalmazásáról. Romániában úgy látják, hogy ebben a megállapodásban az etnikai alapú megkülönböztetés veszélyét hozza majd a készül ő státustörvény. A lapok megírták, hogy Románia felkérte az Európai Uniót és az Európai Tanácsot a készülő magyar státustörvény véleményezésére abból a szempontból, mennyire tekinthető az eurokonformnak. Az Adevarul brüsszeli forrásokra hivatkozva azt kö zölte, hogy az Európai Bizottság "nem nézi jó szemmel" a készülő magyar törvényt és az ezzel kapcsolatos észrevételeit hamarosan Budapest tudomására hozza. A lap ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy a készülő magyar státustörvénynek – a jövő évi magyar válas ztások fényében – "rendkívül erős választási jellege van. A román delegáció minden bizonnyal kiegyensúlyozott álláspontot képvisel majd a budapesti tárgyalásokon, hogy Romániát ne lehessen bevonni egy másik állam belpolitikai játékaiba, de erre késztetik a két ország közötti jó politikai kapcsolatok is". vissza 20010524 / STÁTUSTÖRVÉNY – DURAY AZ ÚJ SZÓNAK Pozsony, 2001. május 24., csütörtök (MTI) – A státustörvény elfogadása elsősorban lélektani szempontból számít óriási e lőrelépésnek, mert nyolcvan év elteltével itt a Kárpátmedencében végre nemzeti konszenzusra jutottunk – mondta Duray Miklós, aki az Új Szó csütörtöki számában nyilatkozott a törvényről. A Magyar Koalíció Pártjának (MKP) ügyvezető elnöke úgy látja, hogy a parlament elé terjesztett módosító javaslatok még gyarapíthatják is a határon túli magyaroknak kínálható anyaországi kedvezményeket, és "például a munkavállalási engedélyt valószínűleg akár egy évre is meg lehet hosszabbítani". Jelezte: a státustörvény e lfogadása után Szlovákiában a Magyar Koalíció Pártja, a Csemadok, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetsége és a Szlovákiai Magyar Cserkészek Szövetsége a hazai törvények alapján létrehoz egy nem nyereségközpontú ajá nló szervezetet, amely az MKP és a felsorolt civil szerveződések irodáiban benyújtott kérelmeket hagyja jóvá és elküldi Budapestre, ahol kiállítják az igazolványt. A lap megkérdezte: "Mi történik, ha egy csallóközi maffiózó kér státusigazolványt?" Duray v álasza szerint: "Elvben a nemzetből senki sem zárható ki, ezért ez a törvény befogadó és nem kirekesztő. Csak annak a személynek a kérését utasítják el, aki Magyarországon összeütközésbe került a törvénnyel, vagy ott jogi eljárás folyik ellene." A román és a szlovák ellenvetéseket Duray "belpolitikai fogantatású kifogásoknak" látja, amelyekkel a két ország politikusai "azt akarják demonstrálni, hogy milyen keményen védelmezik nemzeti érdekeiket a magyarokkal szemben", mert ezzel saját országukban még mindig sok jó pontot lehet szerezni. Duray elismeri, hogy a magyar státustörvény részben eltér a hasonló szlovák, román és horvát jogszabályoktól, mert "nem csak magyarországi, hanem szülőföldi vonatkozásai is vannak". Hangsúlyozza, hogy "a határon túli nemzeti közösségeink számára a szülőföld ugyanolyan fontos, mint a mindenkori Magyarország. Ezért a magyar státustörvény nem hazacsalogató, hanem arra ösztönöz, hog y magyarként boldoguljunk szülőföldünkön. Ez zavarhatja azokat, akik eddig a magyarok kárára erősödtek meg és jutottak különböző előnyökhöz." Józanul gondolkodó politikus nem vetemedik olyan gondolatra, mint a magyarellenes kirohanásairól ismert szlovák el lenzéki politikus, a nemzeti párt (SNS) elnöke, Anna Malíková, aki azt szeretné a szegényes szlovák államkincstárból kikényszeríteni, hogy a magyar oktatási támogatást "megkontrázandó" fizessen dupla pénzt azoknak a szlovákiai magyaroknak, akik szlovák isk olába íratják a gyermekeiket – vélekedett Duray. A státustörvény szelleme és Malíková ötlete között "óriási különbséget" lát, hiszen míg a magyar törvényhozás szemlélete az európai értékrendnek megfelelően erősíti a nemzethez való kötődést, formálja az azonosságtudatot, addig a Malíkováféle szándék elnemzetlenítene, hiszen azt jutalmazná, ha a magyar szülő szlovák iskolába íratná gyerekét. Duray t ámogatja a kettős állampolgárság gondolatát, de hangsúlyozza, hogy "ez a jog és a státustörvény semmiképpen sem függ össze egymással". Kifejti: a kettős állampolgárság minden ország belügye, és a két állam törvényes rendjétől függ, hogy az érintett személy ek élhetneke ezzel a joggal. vissza Alig módosul a státustörvény
