Reggeli Sajtófigyelő, 2001. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-05-23
6 EUcsúcs rendkívül pozitív értékelése, a német külpolitikai álláspontban előtérbe helyezett távlati és elvi kérdések lekicsinylése is ezt az irányzatot erősítette. A folyamat további kiteljesedését mutatva a miniszterelnök támogatásáról biztosította azt a Silvio Berlusconit, akit az olyan, bal oldali elkötelezettséggel nem vádolható orgánumok is, mint a londoni Economist, a Financial Times, a Neue Zürcher Zeitung című svájci konzervatív lap vagy épp - burkolt formában - az EU pénzügyminisztereinek tanácsa, az Ecofin enyhén szólva nem az európai közös építmény stabilizáló erejeként láttatnak. S egészen biztosra vehető az is, hogy nem pusztán a kormányfő közismert sportbarátságának jeleként fogják értékelni azt sem, hogy a Bajnokok Ligájának döntőjét kihasználva a magyar miniszterelnök a szinte még hivatalába se lépett olasz kormányfővel találkozik. Teszi ezt akkor, amikor az új olasz kormány meghatározó emberei máris felsorakoztak ama törekvés mögé, hogy az egész keleti kibővülést az olasz Dél, a Mezzogiorno számára eddig juttatott területfejleszté si támogatások kérdésének megoldása alá rendeljék. Az olaszok - az ugyancsak konzervatív spanyol kormányhoz társulva - a területfejlesztési jogosítványaik megőrzését a kibővítés előfeltételévé teszik, miközben a közös kassza ma is lehetséges jobb föltöltés ét maguk nem pártolják. S bár ez mellékkérdésnek tűnik, a mezőgazdasági támogatások kérdésében harcossá vált francia állásponttal társulva az említettek már az uniós költségvetés öthatodát (!) határozzák meg. A maradék jut a távlatos történelmi kérdések me goldására... Vagyis aligha lehet bővülni addig, amíg a pénzügyekben megoldás nem születik. Végül, de korántsem utolsósorban említést kell tenni a státustörvény tervezetéről is, amely látszólag egyáltalán nem érinti az uniós csatlakozást. A valóságban azonb an ez a kérdés másként áll. Nemcsak arról van szó, amit egyébként a román miniszterelnök már föl is vetett, hogy egy ország a másik ország területére terjeszti ki a maga joghatóságát és különbséget tesz a szomszéd ország polgárai közt etnikai alapon. Arról is szó van - és ezt több uniós ország már jelezte is , hogy az esetleg könnyebbé váló munkavállalási lehetőségek közvetlenül is érinthetik a magyar európai uniós tagfelvételi tárgyalásokon már lezárt szolgáltatási és lezárás közelébe került munkaerőmozg ási fejezeteket. Könnyen elképzelhető, hogy a kérdés nyugati belpolitikai vonatkozásai miatt újranyittatnak fejezeteket, illetve nem tudunk a munkavállalás ügyében megállapodni, s természetesen a határőrizeti (schengeni) kérdéskör szempontjából sem közömbö s mindez. A műsorvezetői kérdésre a kormányfő a szerbiai példára hivatkozott a kettős állampolgárság ügyében. Valóban, létezik ilyen megoldás. Szerbia azonban nem abban az államközösségben van jelenleg - és a belátható időben feltehetően nem is lesz , aho l a "szabadság és biztonság övezete", a közös védelmi politika, távlatban pedig akár a közös állampolgárság kérdései is a napirenden lennének. Ezzel szemben hazánk már a társulási egyezménnyel a közös kül- és biztonságpolitika vonatához kötötte a maga szek erét (helyesen). Ennek alapelve az, hogy a közösségétől eltérő kezdeményezésektől tartózkodni illik. Vonatkozik ez a közös vízumrendszer fölülbírálására (Ukrajna esetében) épp úgy, mint a szabadkereskedelmi megállapodásokra. Nyilvánvaló, hogy az említett p éldák mindegyikében lehet jogilag érvényes válaszokat adni minden megoldásra. De a felsorolt példák arra utalnak, hogy a protokolláris fellépések és a tárgyalástaktikai húzások sajátos módon rendszerbe illeszthetők. S ha magunk nem is gondoljuk, hogy átgon dolt, nagy "ellentervről" lenne érdemes beszélni, már a látszatok sorozatos egybeesése is a címben idézett közmondásra utalhat. vissza Csaba László közgazdász, egyetemi tanár Mától lép életbe Romániában az anyanyelvi törvén y Romániában mától kell alkalmazni a nemzeti kisebbségek anyanyelvének használatát is lehetővé tévő új közigazgatási törvényt, de nem várható, hogy hamarosan a jelenleginél sokkal több két- vagy többnyelvű helységtáblát lehet majd látni az országban. Gózon István MTI (Bukarest)
