Reggeli Sajtófigyelő, 2001. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-05-03
10 Lengyel státustörvény Szlovákia: korlátlan munkavállalás határon túliaknak Gui Angéla Szerző Felküldve: 2001. május 03. 9 . oldal Miközben Mikulás Dzurinda kormányfő és a bukaresti kabinet egyöntetűen aggódik és fenntartásait hangoztatja az elfogadás előtt álló magyar státustörvénnyel kapcsolatban, mind Szlovákia, mind Románia jogokat és kedvezményeket biztosít a határon túli nemzetrészei számára. A határon túli szlovákokról szóló törvényt a Meciarkormányzat 1997ben fogadta el, amely a beutazási kedvezmény mellett korlátlan munkavállalási és iskoláztatási jogokat is ad jogalanyai számára. Az ingatlanvásárlás és birtoklás lehetősége mellett a jogalanyok nyugdíjat kaphatnak és utazási kedvezményben részesülhet nek. A jogszabály értelmében külhoni szlováknak tekinthető az, aki birtokában van bármilyen etnikai származását bizonyító okmánynak, vagy tagja valamilyen elismert szlovák kulturális, illetve más jellegű szervezetnek. A külhoni szlovákságot igazoló okmányt a törvény külhoni szlovák útlevélnek hívja, a dokumentum kiadásához kapcsolódó államigazgatási feladatokat pedig a Szlovák Köztársaság külügyminisztériuma, illetve konzuli hálózata végzi. Lapunk úgy tudja, hogy mindössze kétháromezer, főleg Nyugaton élő kérelmezte a külhoni szlovák útlevelet, Magyarországon összesen 12en folyamodtak a jogalanyiságért. A tizenhatmillió külföldön élő lengyel jogállását Varsó visszahonosítási, állampolgársági és státustörvény keretében kívánjra rendezni. A hazatelepülőknek egyébként az önkormányzatok keresnek munkahelyet, lakást, az államtól pedig jelentős támogatásra számíthatnak. A lengyel státustörvény tervezete egyelőre a szakbizottságok asztalán hever, illetve véleményezésre megküldték a külföldi lengyel szervezeteknek. A lengyel igazolványról szóló jogszabály tervezete értelmében határon túli lengyelnek minősül az, aki valaha lengyel állampolgár volt, bármely okirattal – születési anyakönyv, iskolai bizonyítvány stb. – igazolni tudja lengyel származását, lengyel katonai egységekben szolgált, vagy lengyel származása miatt bebörtönözték, deportálták. Ezzel egy időben a lengyel nyelv ismerete, illetve a lengyelség vállalása tulajdonképpen elég ahhoz, hogy valaki jogalannyá válljon. A törvénytervezet a nemzetiségi vízum alan yi jogú megadása mellett korlátlan idejű tartózkodást is biztosít a külhoni lengyelek számára. A szociális ügyek és az oktatás terén a lengyel állampolgárokhoz hasonló jogok illetnék a határon túli lengyeleket, beleértve az állami iskolák igénybevételét és a korlátok nélküli orvosi ellátást is. A tervezet értelmében a külhoni lengyelek külföldön konzuli védelemben is részesülnének. Az 1998ban Bukarestben elfogadott törvény a határon túli románokról a fenti két országnál jóval szerényebb célokat fogalmaz me g, nem hoz létre nemzettagsági igazolványt és nem szabályozza a külhoni románok anyaországbeli státusát. A határon túli román közösségek által szervezett oktatási, művelôdési, ifjúsági rendezvények támogatására, különleges orvosi beavatkozások finanszírozá sára azonban külön pénzalap áll rendelkezésre. A határon túli román fiatalok ugyanakkor a román oktatási rendszer valamennyi fokozatára felvételizhetnek, s tanulmányaik idejére Bukarest ösztöndíjban, ingyenes bentlakásban, illetve más juttatásokban részesí ti őket. Románia kész anyagilag is hozzájárulni ahhoz a mintegy 2,5 millió dolláros kiadáshoz, amennyibe Moldova Köztársaságnak az új útlevelek kibocsátása kerül – jelentette ki Adrian Nastase kormányfő kedden, miután megbeszélést folytatott Vlagyimir Voro nyin moldáv államfővel. Bukarest azt
