Reggeli Sajtófigyelő, 2001. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-05-03
8 Elemzõk szerint az új kormány körül elkeseredett harc bontakozik ki, amely az elsõ szakítópróba lesz a radában létrejött oligarchikuskommunista többségi koalíció számára. Kucsma minden bizonnyal kompromisszumra törekszik, ami egészen váratlan személyi kombinációk ban is testet ölthet. Az mindenesetre nagyon is elképzelhetõ, hogy a kormányalakítás elhúzódik, s addig Ukrajnának csak ügyvivõ kabinetje lesz, ami tovább növeli azt a politikai bizonytalanságot, amely a tavaly õsszel kirobbant, Kucsma tekintélyét súlyosan megtépázó lehallgatási botrány nyomán hatalmasodott el az országon (HVG, 2001. január 27.). A legutóbbi fejlemények nyilvánvalóan visszaütnek Ukrajna és a nemzetközi pénzügyi szervezetek kapcsolatára is, hiszen Juscsenko személye a külvilág számára valami féle garancia volt arra, hogy - ha lassan és ellentmondásosan is, de - folytatódnak a reformok Ukrajnában. vissza Vida László / Moszkva Konzultációk a státustörvényről Markó Béla szerint a bukaresti elutasítás nem a tervezet k onkrét tartalmára vonatkozik Bukarestben megkezdődtek a tervezett magyar státustörvénnyel kapcsolatos románmagyar konzultációk. Ezt Mircea Geoana román külügyminiszter jelentette be, annak kapcsán, hogy a román külügyminisztériumban megbeszéléseket folyta ttak a bukaresti magyar nagykövettel. Gózon István MTI (Bukarest) Geoana elmondta, hogy a román fél egységes álláspontot alakított ki a készülő magyar törvényről. A román vezetők korábban úgy nyilatkoztak, hogy a konzultációk során választ kívánnak kapni a magyar féltől a törvényt illető kételyeikre. Hangsúlyozta: a hivatalos román álláspontot csak a konzultációk befejeztével hozzák nyilvánosságra. A román külügyminiszter úgy vélte, hogy a határon túli magyarok jogállásának kényes kérdését nyílt, normális p árbeszéd során kell megvitatni Magyarországgal. Geoana leszögezte: Románia szerint nem lehet precedensnek tekinteni a magyar státustörvényhez azt, hogy a román állam bizonyos kedvezményeket nyújt a Moldovai Köztársaság állampolgárainak. Mint mondta, a magy ar fél a határon túli szlovákokról szóló törvényre hivatkozik. Íjgyártó István, Magyarország bukaresti nagykövete az MTInek elmondta, hogy szerdán Mihai Dobréval, a román külügyminisztérium főigazgatójával találkozott. A megbeszélés során további tájékoztatást adott a készülő státustörvényről és egyben tájékozódott a román fél álláspontjáról. "A státustörvénnyel szembeni tiltakozások alapvetően nem annak tartalma, hanem a törvény jelképes üzenete ellen irányulnak" - jelentette ki Markó Béla. Az RMDSZ elnöke a Romániai Magyar Szóban szerdán közölt interjúban azt a véle ményét is megfogalmazta, hogy a fenntartások lebontását szolgáló tárgyalásokra a magyar kormánynak is nyitottnak kell lennie. Markó szerint a törvény jelképes üzenete az, hogy a magyar állam, a kormány és az Országgyűlés olyan jogi aktust fogad el, melynek hatása kiterjed a más, pontosabban a szomszédos országokban élő magyarokra. "A tiltakozás lényegében ez ellen irányul, ez az, ami bizonyos körökben és szinteken fenntartásokat eredményez" - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy az üzenetet az erdélyi magyarság po zitív, bátorító jelként fogja fel, a magyar állam figyelmének jeleként. "Az elutasítás, illetve a jó fogadtatás lényegében nem a törvénytervezet konkrét kihatásaira vonatkozik" - mutatott rá az RMDSZ elnöke, emlékeztetve, hogy a román kormány is törvényt h ozott a határon túli románok támogatásáról; az idei román költségvetésben nevesítve szerepel, mely lapoknak nyújt anyagi támogatást Románia a Moldovai Köztársaságban. A határon túli román fiatalok ösztöndíjakat kapnak Romániában. "Mi ezt nem nehezményezzük , joggal úgy fogjuk fel, mint a román állam gondoskodását a más országokban élő románokkal szemben" - szögezte le Markó. Keményen bírálta a román külügyminisztériumot a tervezett magyar státustörvénnyel kapcsolatos "elalvása" miatt szerdán a román kormányp árthoz igen közel álló Cronica Romana című napilap. A lap szerint már az év elején nyíltan beszéltek a készülő törvény "puha irredentizmusáról", "a magyar nemzet határváltoztatások nélküli egyesítéséről". "Nincs már messze az a nap, amikor valakinek feleln ie kell azért, ami ezen a tavaszon történt" - írja a lap. A kommentár szerint a központ a budapesti román nagykövetet teszi felelőssé, holott a minisztérium vezetésének kell gondoskodnia arról, hogy "a szomszédos országokban igazi nagyköveteink legyenek". vissza