Reggeli Sajtófigyelő, 2001. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-05-18
6 Egyes határon túli magyarok oktatási támogatásban részesülhetnek – jelentette ki korábban a státustörvénnyel kapcsolatban Orbán Viktor . A kormányfő annak idején húszezer forintról tett említést. A szomszédos országokban élő magyarokról szóló státustörvény azonban nem említ összeget. Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke lapunknak megerősí tette: a törvény úgy rendelkezik, hogy azok a határon túli magyar családok kérhetnek támogatást, ahol legalább két gyermek magyar iskolába jár. Kijelentette: az összegről azok a közhasznú szervezetek – közöttük még meg nem határozott alapítványok – döntene k, amelyekhez a pályázatokat be lehet nyújtani. Végrehajtó rendelkezésekben fogják szabályozni, hogy mely szervezetek fogadják a kérelmeket. Szabó szerint tiszteletben kell tartani az adótörvényeket. Ha az érintettek a határon túl kapják a támogatást, az o ttani törvényeket betartva kell eljárni. A pénz eljuttatásáról a támogatást intéző közhasznú szervezetek polgárjogi szerződést kötnek a választott határon túli partnerrel. Szabó szerint a szerződés a pénz átvételéről is rendelkezik majd. Azt azonban a HTMHelnök sem tudta megmondani, hogy melyek lesznek a lebonyolító közhasznú szervezetek. Romániában a külföldi és belföldi jövedelmeket egyaránt be kell vallani, és az összeg után adót kell fizetni. Csak azon jövedelmek nem esnek adózás alá, amelyeket a román törvények adómentesnek minősítenek, illetve azok, amelyek után az adót külföldön fizették ki – jelenti kolozsvári tudósítónk. Így a státustörvény ígéretei között szereplő magyar költségvetési támogatást szintén be kell vallani mint külföldi jövedelmet, és az után az erdélyi magyar kedvezményezetteknek (összjövedelmük függvényében) 18 és 40 százalék közötti adót kell fizetniük. Szlovákiában Szigeti László oktatási államtitkár szerint hozzávetőleg húszezer két- vagy többgyermekes magyar család részesülne a t ámogatásban. A magyar tanulók száma ennél több, de harminc százalékuk szlovák tannyelvű iskolába jár – írta pozsonyi tudósítónk. Gondot okozhat az is, hogy DélSzlovákiában a legtöbb szakközépiskola kétnyelvű, a humán tantárgyakat magyarul, a szaktantárgya kat szlovákul oktatják. Érdeklődésünkre senki sem tudta megmondani, hogy azok a magyar szülők, akiknek a gyermekei ezekben az intézményekben tanulnak, kaphatnake támogatást. Duray Miklós, a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) tagja lapunknak elmondta: fenná ll a veszélye annak, hogy a támogatást az állam megadóztatja. Hatályos ugyan a kettős adózást kizáró magyar – szlovák államközi egyezmény, ám ez a juttatás belföldi adózás alá esne. Duray szerint ezt úgy lehetne megoldani, hogy a támogatást adományként adnák , esetleg nem pénzben, hanem anyagi támogatásként, például az utazási vagy a tanulmányi költségek egy részének a fedezésére. Az ausztriai magyarokat kevéssé érinti a státustörvény tervezete – jelentette bécsi tudósítónk. A kevés burgenlandi magyar iskola á ltalában háromnyelvű, a magyaron és a németen kívül horvát osztályok is vannak. A húszezer forintos támogatás aligha fogja az ausztriai életszínvonalhoz szokott magyar származású családokat arra ösztönözni, hogy a gyermeküket magyar osztályba írassák. A ma gyar egyesületek képviselői részt vettek ugyan egy előkészítő megbeszélésen a státustörvényről, ám a csekély érdeklődés miatt a folytatás elmaradt. Deák Ernő, a Bécsi Napló főszerkesztője úgy véli, hogy inkább a magyarországi továbbtanulás érdekelheti az a usztriai magyarokat. Erre eddig is minden lehetőségük megvolt, az esetleges kiadások senkit sem tartottak vissza. Az osztrák gyerekek magyarországi tartós tartózkodása és tanulása viszont azzal a veszéllyel járhat, hogy megvonják az ausztriai családi pótlé kot, amely – továbbtanulás esetén – a gyermekek 27 éves koráig jár. Ez az összeg nagyobb, mint a kilátásba helyezett magyar támogatás. vissza Státus és imázs Lambert Gábor Me gtévesztő volt a státustörvény kidolgozását és vitáját kezdetben övező külhoni csend. Némi fáziskéséssel ugyan, ám annál erőteljesebben dübörgött fel az elmúlt hetekben a visszhang Romániában és Szlovákiában, s nacionalista gellert kapva elért egészen a po litikai hatalom csúcsáig. A román média különösen fogékonynak bizonyult a témára, sikerült is olyan indulatokat elültetni a honi közgondolkodásban, hogy azt a jelek szerint már az uralkodó körökben is megelégelték. Iliescu elnök legalábbis idejét látta gátat szabni a szélsőségesen nacionalista, populista áradatnak, amely mint mondta, csak ürügyként használja fel a törvényt a többség és a kisebbség közötti feszültség növelésére. A román elnök persze tisztában van vele, hogy helyi értékét Európában az határozza meg, mennyire hitelesen tudja a Vadim Tudori fékevesztett habzás egyedüli szűrőjének feltüntetni magát. Hivatalba lépése óta tulajdonképpen sikeresen egyensúlyozik, igazolva a tételt, hogy a szélsőségek túlburjánzását egy kritikussá vált pillanatban az képes a leginkább kordában tartani, aki valaha maga is megmártózott abban a közegben. A román médiában folytatott negatív kampány így alá nem
