Reggeli Sajtófigyelő, 2001. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-05-18
3 Cikkek: Téma: a státustörvény Duray Miklós figyelmeztet, aki ki akarja használni a magyar igazolványt, útlevelében írassa át magyarra a nevét Magyarok, hol lészen státusunk? Ha a magyar honatyák is rábólintanak az Országgyûlésben, 2002. január elsején hatályba lép "A szomszédos államokban élõ magyarokról szóló törvény", közkeletû nevén a státustörvény. ÚJ SZÓÖSSZEFOGLALÓ A heves politikai szócsatákat kiváltó tervezetet már elfogadta az Orbánkormány, és elemzõk valószínûsítik, hogy a p arlamentben is gond nélkül zöld utat kap a törvény, amely Szlovákiában, Romániában, a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságban, az Ukrajnában, a Horvát Köztársaságban, a Szlovén Köztársaságban és Ausztriában élõ magyarokra vonatkozik. A 6 évesnél fiatalabbak és a 65 évesnél idõsebbek ingyenesen utazhatnak magyarországi belföldi távolsági busz- és vonatjáratokon, míg mások évente négyszer 90 %os kedvezményt vehetnek igénybe. Magyarországi diákigazolványhoz, a tanárok pedagógusigazolványhoz juthatnak, ingyen hasz nálhatjuk a magyarországi könyvtárakat és a levéltárakat. Évente három hónapos magyarországi munkavállalási engedélyt kaphatnak a magyar igazolvánnyal vagy a hozzátartozói igazolvánnyal rendelkezõk. Ez utóbbit olyanok kapják, akikre mint házastársakra vagy családtagokra ugyan vonatkozik a státustörvény, de mivel õk maguk nem magyarok, magyar igazolványt nem kaphatnak. Ezt az kaphatja meg, aki magyarnak vallja magát. Ezt pedig azzal bizonyítja a kérvényezõ, hogy saját maga tölti ki magyar nyelven az igazolvá ny kiadásához szükséges kérdõívet, egy erre hivatott bizottság elõtt. A kérdõíven olyan kérdések is lesznek, amelyeket csak az tud majd megválaszolni, aki valóban jól tud magyarul. Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártja ügyvezetõ alelnöke azonban figyelmez tetett, még a magyar igazolvánnyal rendelkezõ fiatal is csak akkor kaphat diákigzolványt, ha magyar tannyelvû iskolában tanul. A határon túli magyar közösségeket képviselõ, úgynevezett ajánló szervezetek bírálják majd el az igazolvány kiállítására vonatkoz ó igényt. "Azokban az országokban, amelyek állampolgáraira a státustörvény vonatkozni fog, sok probléma adódik majd az ajánló szervek felállítása körül" – nyilatkozta lapunknak Duray. Szlovákiában öt országos szervezet már korábban megegyezett, hogy közöse n végzi el ezt a feladatot. Az MKP, a Csemadok, a Magyar Szülõk Szövetsége, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége és a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség közösen hoz létre egy polgári szervezetet, mely hitelesíteni fogja a folyamodványokat. Duray elm ondta, szerinte elképzelhetetlen, hogy az MKP ne legyen jelen a testületben, mert a párt képviselõi a törvény elõkészítésénél is ott voltak, és az egész folyamat szlovákiai politikai garantálója az MKP. Duray figyelmeztetett, problémát okozhat, ha a magyar igazolvány tulajdonosának neve az útlevelében szlovák helyesírással szerepel, mert lesznek helyzetek, – például magyar egyetemre való beíratkozás esetében – amikor a magyar igazolvány csak az útlevéllel együtt lesz érvényes. Duray mindenkinek azt tanácsol ja, az útlevelében mielõbb írassa át a nevét magyarra. Azok, akiknek két gyermekük van és legalább az egyik magyar óvodába vagy magyar iskolába jár, évi 20 ezer forint támogatást kaphatnak. Ezzel kapcsolatban a törvény elõkészítõi között is felvetõdött a k érdés, hogy fennál a veszélye annak, hogy a támogatást a szülõ más célra használhatja föl, vagy azt a szlovák állam megadóztathatja. Ezeket a veszélyeket elkerülendõ olyan javaslat született, hogy a támogatást ne pénzben, hanem egyéb anyagi támogatás formá jában adják. (jéel, gaál, kor) POLITIKAI VÉLEMÉNYEK További tárgyalásokra van szükség Peter Weiss (SDL): "Jobb lett volna, ha a törvényjavaslat tartalma intenzívebb megbeszélések tárgyát képezte volna Pozsonnyal, hiszen Szlovákia polgárait is érinteni fogja. Ismerem az SDL néhány magyar tagjának véleményét a státustörvényrõl. Õk elsõsorban amiatt aggódnak, hogy a magyar igazolványok kiadásáról hozott döntéseket ne elõzze meg politikai szelekció." Mária Kadlecíková (SOP), leendõ integrációs minisztereln ökhelyettes: "A készülõ törvénytervezet szlovák értelmezése eleve aggodalmakat keltett. A szlovák külügyminisztérium is figyelmeztetett a hiányosságokra és a törvényben rejlõ lehetõségekre. Alaposan át kell tanulmányozni a javaslatot, és utána esetleg has onló értelemben kellene módosítani a külföldön és a Magyarországon élõ szlovákokról rendelkezõ jogszabályt. A státustörvény érvényesítésére Szlovákia területén megoldást jelenthet egy szlovák – magyar államközi szerzõdés. Errõl azonban még feltétlenül tárgya lni kell Budapesttel és a többi érdekelt féllel. Ha megköttetik a szerzõdés, semminek sem kell veszélyesnek lenni." Vladimír Faic (SDL): "Okos lenne, ha hivatalos tárgyalások zajlanának Magyarország és Szlovákia között a státustörvény jövõbeni érvényesíté sérõl. Az, hogy szerintem a jogszabály veszélyt vagy problémát jelentenee, nem fontos. A szlovák közvéleményben viszont aggályok merültek fel ezzel kapcsolatban, melyek indokoltá teszik a tárgyalásokat." Faic kérdésünkre elismerte, nézetét jelentõs mérté kben befolyásolta a román
