Reggeli Sajtófigyelő, 2001. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-04-18
3 igényeinket, akkor nincs más lehetőség, mint kilépni a kormánykoalícióból. Bízom abban, hogy az MKP holdudvarához tartozó gazdasági csoportok ebben az esetben sem rendelik saját érdekeiket a f elvidéki magyarság sorskérdései fölé – mondta az MKP ügyvezető alelnöke. Ján Sokol , a pozsonynagyszombati egyházmegye érseke ismét elutasítóan nyilatkozott a szlovákiai magyar hívőket szolgálni hivatott önálló magyar püspökség létrehozásáról. Az érsek k edden a szlovák közszolgálati rádióban jogtalannak nevezte a magyar követelést, amely mögött szerinte politikai szándékok rejlenek. Sokol szerint abból, hogy a Szentszék kinevezte az erdélyi és a szerbiai magyar katolikusok püspökét, semmiképpen sem követk ezik, hogy Szlovákiában is szükség lenne a magyar püspökre. Mint mondta, Erdélyben és Szerbiában indokolt a magyar püspök, mivel ott az „ortodoxok tengerében egyedül a magyarok katolikusok, míg Szlovákiában nincs ilyen terület”. Csáky Pál miniszterelnökhe lyettes a nyilatkozattal kapcsolatban úgy nyilatkozott az MTInek , hogy Sokol érsek ellenérvei nem elfogadhatók. „Nem tartom szerencsésnek az olyan főpapi nyilatkozatokat, amelyek egy tárgyi probléma fölvetése kapcsán politikai szándék jelenlétét sejtetik. A szlovákiai magyar katolikus közösségnek az elmúlt évtizedekben ezen túlmenően is igen sok problémája halmozódott fel” – mondta. Csáky szerint „maradéktalanul jogos igény, hogy kinevezzék azt a magyar főpapot, aki össze tudná fogni a szlovákiai magyar ka tolikusokat, s aki megfelelő jogköröket bírva megoldaná a problémáikat”. vissza Szilvássy József A fa, az acél és a műanyag a sláger Növekszik az erdélyi magyar befektetések száma Halász Miklós Szerző Felküldve: 2001. áprili s 18. 13 . oldal A román cégnyilvántartó hivatal kimutatása szerint 2000 végéig a romániai magyar tőkebefektetés értéke meghaladta a 152 millió dollárt. Magyarország a romániai külföldi tőkebefektetők rangsorában tavaly a hetedik helyet foglalta el, ami a zt is jelenti, a magyar üzletemberek 3411 vegyes tulajdonú vállalkozásban érdekeltek, körükben legnépszerűbb Kolozs megye, ahol 80 millió dollárt költöttek el 441 vállalat alapításához. Romániában 1990 és 2000 augusztusa között a befektetett külföldi tőke értéke elérte a hétmilliárd dollárt. Többnyire olyan kis- és középvállalkozók akarnak Erdélyben „bizniszelni”, akiknek itthoni cégeik stabilak, és érzelmi szálak is kötik őket a határon túli magyarsághoz – tájékoztatta lapunkat Horváth Lajos, a Csongrád me gyei ipari kamara titkára. Elsősorban a kereskedelemben és a szolgáltatásban próbálnak szerencsét, általában 1020 ezer dollárral indítják be üzletüket, de termelőgyárakat is vesznek, amelyek cikkeit itthon magas haszonnal próbálják értékesíteni. A kamarai tapasztalatok szerint az erdélyi befektetők nagy része a délkeletmagyarországi megyékből verbuválódik, főleg Békésből és Csongrádból. Nem véletlen, hogy Békéscsabán hozták létre a magyar – román kamarai tagozatot, Szegeden pedig ma alapítják meg a magyar – j ugoszlávot, ahová előzetesen száz magyar cég jelentkezett be. Erdélyből folyamatosan érkeznek az üzleti ajánlatok, kezdetben az idegenforgalom volt a sláger, mostanában az élelmiszer és a műanyagipari feldolgozás a menő. A Csongrád megyei cégek közül Arado n telepedett le a Délgabona Rt., a Szegedi Téglagyár Rt., Temes megyében a hódmezővásárhelyi porcelángyár és a Gaboker, amely főleg acélcsöveket gyárt. Nemrég részt vett Temesváron egy kereskedelmi fórumon Kozsuchné Somogyi Katalin, a Csongrád megyei ipari kamara külgazdasági igazgatója. Közlése szerint az erdélyi befektetésekhez hasznos útmutatással látja el a magyarokat a Corvinus Rt., amelyet kifejezetten erre a célra hoztak létre hazánkban. A magyar befektetőket a románok közös pályázatokkal is inspirál ják. Ha megvalósul az uniós terv, hogy a Szeged – Temesvár közötti vasúti összeköttetést PHAREpénzből helyreállítják, akkor a hagyományos gazdasági egymásrautaltság lehetőségeit könnyebben kihasználhatják. Nemcsak a közeli, hanem Erdély távolabbi vidékein i s egyre nagyobb számban jelennek meg magyar befektetők. Jó példa erre Székelyföld, ahol a kilencvenes évek elején vegyesvállalati formában főleg erdőségeket szereztek, de napjainkban már lepusztult gyárakat vesznek.
