Reggeli Sajtófigyelő, 2001. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-04-17
3 teki ntet- tel az itteni körülményekre, nagy lesz az érdeklődés az esetleges anyaországi egészségügyi szolgáltatások iránt is. Guszton András Az anyagiaknál fontosabb az erkölcsi elégtétel Bár országos szintű felmérés a szlovákiai magyarok körében nem kés zült a státustörvény támogatottságáról, az általános tapasztalat azt mutatja, hogy a magyar kormány által jóváhagyott tervezet fogadtatása kedvező. A médiumokban itt is megjelentek pro és kontra vélemények, itt is gyártottak különböző elméleteket, egyet az onban bizton tehet állítani: a fanyalgók nem az egyszerű magyar emberek soraiból kerültek ki. Az anyaországgal való jogviszony rendezése mindenképpen erkölcsi elégtételt is jelent, ami nagyon fontos. Többekkel beszéltem, akik azt mondták, soha nem fognak élni az anyagi előnyökkel, mert nem szorulnak rá, de a magyar igazolványt kiváltják, hogy büszkék lehessenek rá. A fogadtatás nem vonatkoztatható el Szlovákia általános gazdasági és szociális helyzetétől, amely azért összehasonlíthatatlanul jobb, mint Kárp átalján vagy Erdélyben. Azokon a vidékeken, ahol a munkanélküliség magasan meghaladja a húsz százalék körüli országos átlagot, érthetően itt az anyagi előnyökkel is jobban számolnak. Az átlagember számára egyelőre a legkézzelfoghatóbb és legérthetőbb a gy ermekenkénti 20 ezer forintos juttatás. Ez az összeg valamivel több, mint háromezer koronának felel meg, s elsősorban a sokgyermekes családoknak jelent majd nagy segítséget. Az itteni árakat figyelembe véve azt tehet mondani, hogy ez a pénz fedezi a szepte mberi iskolakezdéssel kapcsolatos kiadásokat. A státustörvény alapvető céljával a Felvidék egyetért, itt korábban sem tehetett tapasztalni tömeges kivándorlási szándékot. Tornay István Gyógyír és biztatás A kárpátaljai magyar igazából már nem h isz semmiben, de leginkább a törvény szó hallatán vonja össze a szemöldökét. Ám most, a státustörvénytervezet elkészültekor mégis mintha megváltozott volna a hangulat. "Gyógyír a Trianon okozta sebekre" – vélik egyesek. A józan gondolkodású értelmiségi ek véleménye szerint Magyarország kormánya átérzi a határain túl rekedt nemzetrészek helyzetét. A státustörvény elfogadása azt célozza meg , hogy a kisebbségbe szakadt magyarok a szülőföldjükön boldoguljanak. Komoly lépés ez a határon túli magyarság jogállásának rendezésére. A jogokról hallottunk (kedvezmények a közlekedési díjak és az orvosi ellátás terén, három hónapra munkavállalási lehet őség stb.), ám felmerül a kérdés: hol fizetnek majd adót és betegbiztosítást a külhoni magyarok. És még egy dolog: a Kárpátok alján a magyarok összefonódva élnek – még családon belül is – a többi nemzetiséggel. Már most érezhető a feszültség az úgy- mo nd "ukrajnai magyarok" anyaországi virtuális jogai miatt. Viszont soksok magyar múltú vagy magyar gyökerű polgártársunk, aki eddig elhatárolta magát őseitől, most kifejtette: mindenképpen igényelni. fogja a státustörvény biztosította jogokat. Ige nis bizonyítani kelt, hogy nem az itteniek "léptek ki" Magyarország területéről, hanem annak idején – a nagypolitika nyomására – Magyarország „lépett ki" Kárpátaljából. S hogy mit várnak e tájon a státustörvénytől? Bizonyára sokan azt, hogy a kis lépés ek taktikájával tovább kellene fejleszteni a lehetőségeket. Bár nagyon halkan megjegyezve: Ukrajna alkotmányában e témakörben másfajta kitételek szerepelnek, például az ukrán állam nem ismeri el a kettős állampolgárságot. vissz a Füzesi Magda Isztriában az olasz nyelv is hivatalos A horvát és az olasz ezentúl egyaránt hivatalos nyelve a horvátországi Isztria megyének – így döntött a helyi közgyűlés. A kétnyelvű okmányokról és űrlapokról a megyei hatóságok kötelesek gondosko dni. Az Isztriában
