Reggeli Sajtófigyelő, 2001. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-04-12
9 A kérdés kapcsán telefonon megkerestük Frunda György romániai magyar vezetőt, a bukaresti szenátus emberi jogi és kiseb bségi bizottságának elnökét, az Európa Tanács jogügyi bizottságának alelnökét. Frunda emlékeztetett: jelenleg is több tízezer román állampolgár dolgozik Magyarországon, mégpedig többnyire "feketén". Ezt a problematikus helyzetet valami módon orvosolni kell . Ha a magyar kormány olyan keretet tudna biztosítani, amely lehetővé teszi, hogy az erdélyi magyarok törvényesen dolgozzanak Magyarországon, keresetüket hazavihessék és otthon gyarapíthassák, az mindenképpen pozitív döntés lenne. A fogas kérdést azt jelen ti - folytatta Frunda György - miként oldjuk meg, hogy az érintettek ne maradjanak Magyarországon, hanem egy idő után hazatérjenek. Mindenképpen egyeztetésre van szükség a magyar és a román kormány között. Az optimális megoldás persze az, ha egyszer mind M agyarország, mind pedig Románia az EU tagja lesz, és a két nemzet polgárai úgy dolgozhatnak egymás országában, mint jelenleg a franciák és a németek - mutatott rá Frunda. vissza Vezércikk Április 10, Kedd Túl a reto rikán Hogy a státustörvé ny nem csupán a két szép erdélyi (felvidéki, vajdasági stb.) szemünkért született, azt eddig is sejtettük. Bár retorikailag minden indoka, motivációja gyönyörűen hangzik, és szívet melengető, a gesztus távolról sem öncélú a magyarországi kormányzópárt rész éről. Ez Orbán Viktor most elhangzott kijelentéséből is kiderült: Magyarországnak a gazdasági növekedés szinten tartása érdekében rövidesen egymillió határon túli munkavállalóra lesz szüksége. A státustörvény tehát azontúl, hogy legalizálni szeretné a rész ben határon túliakra épülő fekete- és szürkegazdaságot (gondoljunk csak az ingázó székelyekre), előkészíti a magyar munkaerőpiacon tátongó rések betömését is. A szándék teljesen érthető és logikus: nyilván egyszerűbb képzett magyar munkaerőt importálni hár om hónapra, mint esetleg a bangladesi vagy iráni menekültet megtanítani magyarul írniolvasni, hogy munkát vállalhasson. A retorikán túl tehát a státustörvény igencsak húsbavágó kérdést oldana meg odaát. Ez viszont érdekesen cseng össze azzal a sokat szajk ózott kijelentéssel, hogy a határon túliak, például az erdélyiek, maradjanak a szülőföldjükön, éljenek és boldoguljanak ott, mindkét ország nagy örömére. A szépen hangzó tétel tehát módosul: melózni jöhetnek, hiszen a gazdasági növekedés Magyarországon is megtermi a maga toleranciamennyiségét. A bűvös szó egyből elhessegeti a korábbi nemtetszést, ódzkodást a magyarul beszélő „románoktól”, „szlovákoktól” stb. Élni viszont mégiscsak a szülőföldön kellene, hiszen ez mégiscsak nemesebb, emberpróbáló feladat, vi sszatérő témája szavalóversenyeknek és a folyton megújuló irodalomnak. A kényes művelet legvégén így tehát mindenki jól járna. Elégedett lenne a határon túli, hiszen a megkeresett forinttal otthon nagyobb életszínvonalat tudna teremteni magának, s ha a szü lőföldjén marad, egyéb programok, pályázatok elbírálásánál is előnyben részesül, melyet a vonatkozó magyar intézmények hirdetnek meg. Nyilván abból a pénzből is, amiért a maga módján, de megdolgozott. A kör tehát bezárul. Az egyensúly viszont nagyon sérül ékeny, hiszen nehéz megsaccolni, hányan térnek valóban vissza, ha biztos munkahelyhez jutottak. Ugyanis a lényegesen jobb életszínvonal hétköznapi hatásai bármilyen ideológiánál nagyobb szívóerőt jelenthetnek. Főként, ha az érintettek ez utóbbival nemhogy jóllaktak, de meg is csömörlöttek tőle. vissza Papp Sándor Zsigmond Készítette: Boér Krisztina * a Figyelőben előforduló rövidítések: - Nsz = Népszabadság - MN = Magyar Nemzet - MH = Magyar Hírlap - Nszv = Népszava - NM = Napi Magyarország - MaNcs = Magyar Narancs - MF = Magyar Fórum - ÉS = Élet és Irodalom - VH = Vasárnapi Hírek
