Reggeli Sajtófigyelő, 2001. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-04-10
3 jogszabályok módosításával kell majd tartalommal megtölteni. Viszont megítélésünk szerint a státustörvény iránya azért helyes. Még akkor is, ha a normaszöveg az általunk elképzelt megoldásokhoz képest visszalépésnek t ekinthető. Látni kell persze, hogy a Magyar Állandó Értekezlet munkabizottságaiban a határon túli magyar szervezetek képviselői, mindegy, hogy milyen megfontolásból, de azért támogatták a kormányzati elképzeléseket. Talán nem minden tekintetben elégedet tek az előirányzott kedvezményekkel, de mégiscsak elfogadják a készülő szabályozást. Ezt figyelembe véve az MDFnek semmi oka nincs rá, hogy a maga részéről ne tartsa elfogadhatónak a státustörvényt. Igaz, jelentős változtatások kellenének a szövegen ah hoz, hogy az MDF eredeti szándékának megfeleljen majd a státustörvény. Az idő azonban tényleg szorít, hiszen a jogszabály 2002 elején hatályba lép. Márpedig az elmúlt három év tapasztalata azt mutatja, hogy lényegi változtatások a kormány által beterjeszt ett javaslatokhoz képest nem nagyon szoktak átmenni a parlamenten. E törvénytervezetet ezért az előbb elmondottak miatt csak féligmeddig tekintjük saját gyermekünknek, és nem tartom valószínűnek, hogy jelentős szerkezeti és tartalmi módosításokra már sor kerülhet az országgyűlési vita alkalmával. Legszívesebben három ponton erősíteném a státustörvényt: a munkavállalást, a társadalombiztosítást és a szociálpolitikai kedvezményeket illetően. Olyan értelemben is jobban egyensúlyba kellene hozni a kedvez ményeket, hogy a szülőföldön igénybe vehető juttatások terjedelme és súlya növekedhessen az anyaországbeli kedvezményekhez viszonyítva. Tabajdi Csaba: – Most már előttünk van a státustörvény kész tervezete, amely változatlanul teli van nyitott kérdésekk el – kezdi Tabajdi Csaba. – Ma is érvényes tehát például az a kérdésünk, amire már fél éve nem kapunk választ a kormánytól. Pedig e kérdés nagyon egyszerű: mi mennyi? Más szóval, azt szeretnénk tudni, hogy a magyar adófizetők számára milyen terhekét jelent majd valójában a státustörvény végrehajtása? A beterjesztett normaszövegben szinte nincsenek is számok, adatok. Nem tartalmazza a javaslat például még azt az adatot sem, amelyet pedig a kormányzati jóváhagyás után Németh Zsolt államtitkár említett, nevez etesen: évi 20 ezer forint lenne gyermekenként az anyaország támogatása azoknak a határon túli magyar szülőknek, akik helyi magyar iskolákba járatják gyermekeiket. De azt sem lettet eldönteni, hogy e törvény miként felel majd meg annak a deklarált alapcél nak, hogy a kormány a határon túli magyarok méltó megélhetését kívánja elősegíteni szülőföldjükön. Mert elképzelhető, hogy a most beterjesztett törvénytervezet valójában az átcsábítás törvénye lesz. E benyomást erősíti az a körülmény, hogy a legtöbb kedve zményt Magyarországon lehet majd igénybe venni, nem pedig a szülőföldön. Ilyen például a diákigazolvány, a pedagógusigazolvány, az utazási kedvezmény, a három hónapos munkavállalás. Tehát súlyponti elemnek az anyaországban megvalósuló támogatás látszik. A legfőbb problémánk egyébként a törvénnyel kapcsolatban az, hogy ehhez előzetesen meg kellett volna szerezni a magyar társadalom támogatását. E kedvezmények hallatán ugyanis szembekerülhet a magyarországi társadalom és a határon túli magyarság. Mindez k ivédhető lett volna, és mindenképpen el is kellett volna kerülni, például olyan szegény- és szociálpolitika révén, amely nem erősíti fel ezeket az ellentéteket. A kormány 500 millióval számol az egészségügyben, mások viszont 1530 milliárdról beszélnek. Ho l az igazság? Nehéz a vitához a jelenlegi körülmények között komolyan hozzászólni, mert nem látni valójában, hogy mit is kapnak e jogszabály eredményeképpen a határon túli magyarok. De még mi sem tudjuk, akiknek pedig szavazniuk kell majd az Országgyűlésb en a státustörvényről, hogy mennyi lesz valójában a törvény költségvetési kihatása. Persze még mindig lenne lehetősége a kormánynak, hogy bizonyos kérdésekben tiszta helyzetet teremtsen. Különösen a családtámogatások és az egészségügyi kedvezmények üg yében lenne erre nagy szükség. Álláspontunk egyébként alapvetően körvonalazódott már a státustörvényt illetően. Legfontosabb, hogy meg kell teremteni e törvényhez a magyar társadalom támogatását. A parlamenti vita során ez még elérhető. Több területen mó dosító javaslataink vannak. Szeretnénk egyebek között, hogy a törvénybe bekerüljön egy olyan országgyűlési biztos intézménye, amely a végrehajtás ellenőrzésére lenne hivatott. Pontosan kellene meghatározni a törvény személyi hatályát is, vagyis azt, hogy k ikre vonatkozik ez a jogszabály. SzentIványi István: – A státustörvény tervezete alapvetően nem tetszik nekünk, és ezért elutasítjuk – szögezi le SzentIványi István. – A kormány által beterjesztett normaszöveggel
