Reggeli Sajtófigyelő, 2001. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-04-30
3 A javaslat ugyanakkor tiltja a nemzetiségi arányok mesterség es megváltoztatására irányuló kezdeményezéseket és intézkedéseket, bevezeti a kisebbségi ombudsman és a szövetségi kisebbségi tanács intézményét, amelyek szavatolni próbálják majd a törvényben megállapított jogok következetes érvényesítését. A kisebbségek anyanyelvhasználatának területén – az eddigi jogi keretekre építve, de liberalizálva a kérdést – a tervezet abból indul ki, hogy a helyi önkormányzat jogosult a területén beveze tni a kisebbségi nyelv hivatalos használatát. Ez azonban akkor lesz kötelező, ha az adott kisebbség számaránya az önkormányzat területén eléri a húsz százalékot. Abban az esetben viszont, ha az eddigi gyakorlatnak megfelelően ez a használat már fennáll, a javaslat mindaddig biztosítja kötelező érvényben az anyanyelvhasználatot, amíg a kisebbség számaránya nem csökken öt százalék alá – ecsetelte Korhecz. A javaslat értelmében ha egy kisebbség aránya eléri az összlakosság két százalékát – ez elsősorban a magy arokra, az albánokra és részben a romákra vonatkozik – , a szövetségi szervek megkeresése, illetve a tőlük érkező válaszadás a kisebbségek nyelvén történhet. A tervezet készítésénél nem született konszenzus arról, miként kell megállapítani, hogy egy csoport kisebbsége. Korhecz szerint a legújabb európai szabványok szerint nem szerencsés dolog a kisebbségeket néven nevezni, hanem a törvényt általában alkalmazni kell minden olyan csoportra, amely magát nemzeti kisebbségként definiálja. A Jugoszláviában élő bo snyák, horvát és roma kisebbség részéről azonban felmerült az igény, hogy a törvényben néven legyenek majd nevezve, hiszen eddig számukra az alkotmányban szavatolt kisebbségi jogokat a politikai döntések alapján az állam nem biztosította. „Ennek az igényne k mi szeretnénk eleget tenni, ugyanakkor nagyon veszélyes különböző kimerítő felsorolásokba bocsátkozni, ugyanis mindig akadhat olyan kisebbség, amely kimarad, de bekerülhet egy nem létező kisebbség is” – fogalmazott a szakértő. „A törvénytervezet mostani formájában a leghaladóbb európai igényeknek és feltételeknek kíván megfelelni, de hogy ezek elfogadhatóke a Szerbiai Demokratikus Ellenzéken belül lévő összes pártnak, arról nem vagyok meggyőződve” – szögezte le Korhecz a tervezet törvénnyé változtatásána k sikerét firtató felvetésünkre. Hozzátette: Jugoszláviának nemzeti érdeke, hogy a kisebbségi jogok terén nagy teljesítményt mutasson fel, s ha ezt a szempontot vesszük alapul, akkor elképzelhető, hogy egyesek feláldozzák pártpolitikai, ideológiai és nemze ti meggyőződésüket, és megszavazzák a tervezetet. A miniszter nem hisz abban, hogy Jugoszlávia szétesne a törvény elfogadásáig: a montenegrói választási eredmények távolabb vitték Podgoricát a függetlenségtől. Amennyiben Jugoszlávia mégis kettészakadna, a törvény akkor is hatályos lenne, és – legalább ideiglenesen – mindenképpen bekerülne a szerbiai jogrendbe – hangsúlyozta Korhecz Tamás. vissza Készítette: Lőrincz Zsuzsa * a Figyelőben előforduló rövi dítések: - Nsz = Népszabadság - MN = Magyar Nemzet - MH = Magyar Hírlap - Nszv = Népszava - NM = Napi Magyarország - MaNcs = Magyar Narancs - MF = Magyar Fórum - ÉS = Élet és Irodalom - VH = Vasárnapi Hírek - Vg = Világg azdaság
