Reggeli Sajtófigyelő, 2001. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-04-24
7 - Abból a szempontból nemzeti konszenzus van a parlamenti patkó mindkét oldalán, hogy az embereknek abban az országban kell a nemzeti boldogulásukat biztosítani, ahol születtek. Tehát nem szabad az anyaországra bevándorolni, mert ez n em old meg semmiféle problémát. Én azért szeretném kiigazítani az előttem szólókat, - a mai Népszabadságból vettem az adatokat, szóval a közvetlenül a minisztériumoknál Magyarországon felhasználható keretek összege az a teljes összegből, a 8,5 milliárd fo rintból nem egész 4 milliárd forint, a fennmaradó 4,5 milliárd forintot , vagy valamivel több, mint 4,5 milliárd forintot, azt a határon túli közhasznú szervezeteknél és alapítványoknál lehet igényelni. Tehát ez azt jelenti, hogy pontosan ellentétes az ará ny, vagyis a felhasználható összeg körülbelül 60 százaléka az, amire a határon túl lehet pályázni, a határon túli országokban kaphatnak meg, és körülbelül 40 százalék az, amit Magyarországon. • Riporter : - Ezeket a számításokat nyilván a gyakorlat fogja igazolni. Maradjunk a praktikumnál. Hogyan és kik fogják elbírálni az igényeket a szomszédos országokban, és milyen alapon? Ez a lényeg. Milyen alapon határozzák meg, hogy ki a magyar? • Mécs Imre : - Ez az egyik a legnagyobb kifogásunknak, hiszen magya r az , aki vállalja, mondta Illyés Gyula, és azt hiszem, hogy ezt senki nem döntheti el helyettük. Itt van előttem a Romániai Magyar Szóban Illés Józsefnek egy rendkívül keserű írása, hogy köszönöm szépen, de én nem kérek magyar igazolványt. Mert ő nem kívánja igazolni a magyarságát, ő magyar, szőröstől, bőröstől, felmenőitől lemenőiig, tehát ez egész egyszerűen képtelenség. És félmilliárd forintba fog kerülni az az apparátus, amely az igazolványokkal foglalkozik. • Ughy Attila : - Én azt gondolom, hogy a Magy ar Állandó Értekezlet közel két éven keresztül külön szakbizottságokban határozta meg annak a kereteit, hogy a most előttünk fekvő státustörvény milyen alapon és kire vonatkozzék , kik részesülhessenek ezekben a kedvezményekben. Ez egy másfél éves vagy két éves munkának az eredménye, amit a határontúli magyar szervezetekkel együtt, őket bevonva alakított ki nemcsak a magyar kormányzat, hanem a magyar parlament, és a Szabad Demokraták Szövetsége is részt vett időnként, időnként meg nem az Állandó Értekezlet m unkájában. A Szocialista párt rendszeresen részt vett ebben a munkában. Ott is lehetett volna ezeket az aggályokat valamilyen formában jelezni. • Mécs Imre : - Nem kedvezményorientáltra kellett volna ezt a törvényt csinálni. Ha pedig kedvezményt adunk, akkor például adhattunk volna román ajkú diákoknak is kedvezményt, jöjjenek, ismerjék meg Magyarországot, közelebb kerülünk egymáshoz. • Ughy Attila : - Azt gondolom, ez nem a státustörvény feladata. • Vastagh Pál : - Gyakorlatilag és elméletileg is ez egy neuralgikus pontja az egész törvénynek. Olyan közhatalmat ad át a magyar állam Magyarországon túli szervezeteknek... • Riporter : - Egyházi szervezeteknek is lesz ilyen joguk? • Vastagh Pál : - Nem határozza meg a törvény. A törvényszöveg alapján lehet, ez elég elasztikus. Szervezetek, amelyek képesek a közösségek képviseletére. • Riporter : - Ezzel egyetértenek a határon túli kisebbségek? • Vastagh Pál : - A határon túl is, azt hiszem, hogy ez vitát fog kiváltani, és a személy, az egyén oldalá ról is. Olyan esetekben, ha valakitől megtagadják például az ajánlást, nem adnak neki ajánlást, ami gyakorlatilag kizárja a kedvezményekből, mert az igazolvány átvételének feltétele az érvényes ajánlás. És ezzel szemben nincs semmi jogorvoslati lehetőség, míg az igazolvány kiadásának elutasítása kapcsán van. Tehát ezek azok a pontok, amelyeket szinte lehetetlen pontosan jogilag körülhatárolni, körülírni. • Ughy Attila : - Egy mondatot Mécs Imréhez. Nem a határon túli magyar szervezetek adják ki az engedél yt, hanem a magyar hatóságok a határon túli szervezetek ajánlása alapján. • Mécs Imre : - De hogy jövünk mi ahhoz, hogy mi mondjuk meg Illés Józsefre, hogy ő magyar? Hát ez a felháborító. Hát ezt nem lehet. Ő magyar, szőröstül, bőröstül, és ő az, aki ezt eldönti. • Ughy Attila : - Éppen ezért kell beépíteni azt a féket, hogy valaki ajánlja. vissza
