Reggeli Sajtófigyelő, 2001. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-04-04
4 is. Ez nálunk még nem igazán kidolgozott, holott a hasonló feladatot betöltő nagy nemzetközi szervezetek, mint a Goethe vagy a Francia Intézet példája is mutatja, ez múlhatatlanul szükséges. – A klebelsbergi collegium hungaricumok helyett, amelyekben a tudományos jelleg meghatározó volt, 1948 után – Bécs és Róma kivételével – a külföldi magyar intézetek inkább egyfajta kultúrházakként működtek. Tervezike a collegium hungaricumok számának növelését? – Tavaly kormányrendelet született arról, hogy Párizs ban, Berlinben és Moszkvában ilyen irányba bővítjük a profilt. Ezek azonban nem pontosan ugyanolyanok lesznek, mint a két világháború közötti collegium hungaricumok, amelyek gyakorlatilag lefedték a teljes külföldi magyar tudományos képzés lehetőségeit. Az azonban változatlanul cél, hogy a fogadó országok szakmai életében is szerepet töltsenek be. Moszkvában előre- láthatóan már az idén fogadóképes lesz az ilyen funkciójú intézetünk. Párizsban ingatlanhasználattal kapcsolatos átszervezésekkel megoldható les z a megfelelő elhelyezés, erről folynak a Külügyminisztérium és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma közötti egyeztetések. Berlinben a magyar állam visszakapta a Múzeumszigeten álló ingatlant, s 2003ra felépül ott az új épületünk. De Németország má s tájain is vannak fontos „kulturális hídfőállásaink”. Közéjük tartozik a Müncheni Magyar Intézet is, amely Bajorországban, vagyis abban a tartományban fejti ki tevékenységét, amely a középeurópai régió vezető szereplője. Bár ott különösen határozott roko nszenv övezi Magyarországot, a kulturális diplomácia még ott is sokat segít. – A külföldi magyar kulturális intézetek újabban vállalták a határainkon túli magyarság által teremtett kulturális javak nemzetközi és anyaországi megismertetésének a feladatát is . Nem okoz ez feszültséget a szomszédos országok politikai vezetésével? – Szerencsére nem. Egyrészt mindegyik az Európai Unióba való felvételre törekszik, másrészt pedig másutt is ismert a határon túli nemzetfogalom. A hivatalos politika tehát ennek nem ál lja útját. Bevett gyakorlat, hogy ilyen esetben az adott ország külképviseleteit, kulturális intézeteit is bevonjuk a tervezett program megvalósításába. De jó kapcsolataink vannak a Magyarországon működő kulturális intézetekkel, különösen eredményes együttműkö dés alakult ki a Szlovák Intézettel. Tavaly júniusban egyébként azért hoztuk létre a Középeurópai Kulturális Intézetet, hogy megjelenítse hazánkban a régió gazdag kultúráját: irodalmát, képzőművészetét, zenéjét, filmművészetét, tudományát, s információt s zolgáltasson a térség aktuális kulturális eseményeiről, rendezvényeiről. Ugyanis nekünk és a szomszédaink egyaránt közös érdekünk a kulturális együttműködés. vissza ,Korai még a konzulátusokról jósolni" 20010404 (a nyomtatott MH cikke) Románia nyílt és pragmatikus párbeszédet akar kialakítani Magyarországgal, aktívabbá téve az együttműködést integrációs és katonai téren csakúgy, mint regionális kérdésekben. Többek között erről kíván tárgyalni ma Budapesten a bukaresti diplomá cia első embere, aki ugyanakkor fel kívánja vetni a konzulátusnyitások kérdését, a státustörvény ügyét és a magyarországi román közösség problémáit. Mircea Geoana, aki az EBESZ soros elnöke is, a macedóniai helyzet a múlt hétről halasztotta mára budapesti útját. Lapunk kérdéseire írásban válaszolt. - Bukarest és Budapest viszonya látványos fejlődésnek indult az 1996os romániai választások után, hogy azután 2000re, a parlamenti ciklus végén már a stagnálás legyen jellemző. Miként látja ön ennek a kapcsolat rendszernek a jövőjét most, amikor külügyminiszterként első ízben érkezik a magyar fővárosba? Mit tart Románia prioritásnak e téren, illetve melyek ön szerint a problematikusnak mondható kérdések? - A budapesti látogatásom alkalmával közvetítendő üzenetem egyik része éppen arra vonatkozik, hogy miként tekint Románia a kétoldalú viszonyra. Ez pedig nem más, mint annak megerősítése, hogy Bukarest nyitott a párbeszédre, politikáját pedig egyértelmű Európapárti orientáció jellemzi. A román félben ugyanakkor m egvan a szükséges politikai akarat ahhoz, hogy a kétoldalú viszony az átláthatóság, illetve a felmerülő problémák gyors és hatékony megoldását szolgáló pragmatikus megközelítés elvei alapján fejlődjön. - tekintetben a magyar külügyminisztérium már ismertet te azon "technikai problémák" leltárát, amelyeket a közeli jövőben szem előtt kell tartani, a román fél pedig a mostani látogatás nyújtotta alkalmat kihasználva hívja majd fel a figyelmet egy sor olyan ügyre, amelyet a legrövidebb időn belül rendezni kell. Így az egyeztetések napirendjére kívánunk tűzni a kétoldalú viszonyhoz vagy a regionális együttműködéshez és biztonságpolitikához kapcsolódó kérdéseket csakúgy, mint az európai és euroatlanti integrációs folyamat meghatározó elemeit. - Integrációs téren Magyarország egy lépéssel Románia előtt tart. Milyen segítséget, milyen együttműködést
