Reggeli Sajtófigyelő, 2001. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-03-30
5 Rendkívül durva han gvételű, gúnyos beszédben támadta Magyarországot a szenátusban a státustörvény miatt a kormánypárt szenátora, Adrian Paunescu. Többek között azt javasolta, Románia lépjen házasságra Magyarországgal, így igénybe vehetné a fejenként 20 ezer forintos támogatá st, amit a státustörvény ígér. Markó Béla szerint erősödik a magyarellenes retorika. Adrian Paunescu, Ceausescu volt udvari költője beszédében azt kifogásolta, hogy elég, ha valaki magyarnak születik vagy vallja magát ahhoz, hogy kedvezményeket kapjon a ma gyar határ átlépésénél. Ironikusan megjegyezte, hogy a románok örömét csak fokozza az, ha a magyar igazolványban azok a nem magyarok is részesülhetnek, akik élettársa magyar. A magyar iskolába járó gyerekek után juttatandó 20 ezer forintos támogatás kapcsá n megjegyezte: "alapvető, hogy nemcsak Magyarországon, de más országokban is hangsúlyt helyezzenek a magyar nyelvre, erre a világnyelvre". "Valljuk hát magunkat magyarnak ameddig nem késő, ameddig a magyar nagykövetség ablakfülkéinél nem lesz tolongás, vag y tudjuk meg, élettársunkból mennyinek kell eredeti magyarnak lennie a magyar igazolványnak nevezett előjog megszerzéséhez" - hangoztatta. Végül Románia társadalmi gondjainak megoldására a legegyszerűbbnek azt mondotta, hogy nyilvánítsák Romániát magyar fe leségnek. Így húszmillió román juthatna fejenként húszezer forinthoz, ami négyszáz milliárd forintot jelent - mondta a NagyRománia párti és más szenátorok dübörgő tapsa közepette. Az RMDSZ vezetői szerdán este találkoztak a Társadalmi Demokrácia Pártja v ezetőivel, ahol aggodalmukat fejezték ki a magyarellenes retorika legutóbbi térhódítása miatt. Az RMDSZ szövetségi elnöke lapunknak elmondta: a megbeszélés fő célja az volt, hogy mérleget készítsenek az együttműködés első három hónapjáról. Markó nem titkol ta elégedetlenségét azzal, hogy a területen több magyar szakembert is leváltottak, ami nem kis feszültséget kelt a megyei szervezetekben. Az RMDSZ ezt sem fogadhatja el - mondotta. vissza Bogdán Tibor/Bukarest Nyugaton a helyze t változatlan A közigazgatási reformért folytatott küzdelem Szlovákiában feltárta a hasonlóságot a kisebbségekhez való viszony tekintetében a mostani kormány és a Mečiarféle között. Amikor Remarque híres regényében egy nap alatt „csupán” néhány katona esett el, ezt cin ikusan „nyugalomnak” minősítették. Amikor Szlovákiában a koalíciós pártok eltemették magyarjaink reformmal kapcsolatos reményeit, a helyzetet Dzurinda ugyanezzel a cinizmussal jellemezte: Nyugaton a helyzet változatlan. 1989 novemberében is úgy tűnt, hogy megkezdődik a sebek begyógyítása. A novemberi bársonyos forradalmat a tömeggyűléseken magyarul is üdvözölték, és a tömeg kórusban „köszönömöt” skandált. Az első szabad választásokon a Nyilvánosság az Erőszak Ellen és a Független Magyar Kezdeményezés koalí cióban indult, és győzött. Aztán azonban jöttek a primitív nacionalista tüntetések, a maticás éhségsztrájkok, következett a nyelvtörvény, hat év mečiari uralom és két év a „változás kormányával”. S most itt áll a Magyar Koalíció Pártja az ellenzék gyűlölet étől és koalíciós partnereinek ellenszenvétől körülvéve. Mečiar és a Szlovák Nemzeti Párt évek óta milosevicsi nyíltsággal állítják: a magyarok az állam ellenségei, ha nem költöznek a Dunántúlra, akkor jobb, ha beolvadnak. A mai kormánykoalíció politikusa i kicsit taktikusabbak, de világossá teszik: eddig, és nem tovább. Koncoš mezőgazdasági miniszter nem adja oda a földet a községeknek, a földalap élére nem állít magyart, még ha gyetvai is az istenadta. A nyitrai egyetem nem nyit kart a magyar pedagógusokn ak, még akkor sem, ha Csáky miniszterelnökhelyettes pénzzel árasztaná el az egyetemet. A kormány nem ad a magyar kisebbségnek Komárom megyét, de semmilyen más megyét sem. Benne hagyja őket azokban a közigazgatási egységekben, amelyeket Mečiar xenofóbiája hozott létre, mert így a „veszélyes kisebbség” mindenhol veszélytelen kisebbségben él. A koalíció szlovák része ügyesen leplezi a magyarjainktól való félelmét, amely egyébként szembeötlően hasonlít a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom félelméhez. Azt mond ják, azért vannak Komárom megye létrehozása ellen, mert elutasítják az etnikai elv érvényesítését a területi reformban. Csakhogy az észak – déli irányú nyitrai és nagyszombati megyék kialakításánál éppen az etnikai elv vezérelte a szlovák politikusokat. Csak így tudták biztosítani, hogy a magyar kisebbség egyetlen megyében se rendelkezzen túl nagy erővel. Mečiar tette ezt, de ebben hűségesen követik őt a jelenlegi kormány politikusai is. Miért ne lehetne a mi magyarjainknak is olyan megyéjük, amelyben többsé gként élhetnek? A sárosiaknak vagy a szepességieknek lehet, a magyaroknak meg nem? Mi a különbség? A szlovák nemzetiség több mint a magyar nemzetiség? Mintha Bugár Béla pártja veszélyeztetné az ország területi integritását. A mi magyarjaink nem sértenek al kotmányt, sem törvényt. Betartják az egyezségeket. A kormányprogram számukra kötelező érvényű. Tehát nemhogy veszélyeztetnék országunkat, hanem éppen hogy egyik tartópillérévé váltak Szlovákiának. A valóságos veszélyt évek óta azok a szlovák politikusok je lentik, akik számára a törvény nem több egy papírfecninél, és az adott szó a választások előtti bonmotnál. Szlovákiát nem a magyarok lopták szét, hanem a szlovákok. Nem a magyarok miatt kerültünk ki a tisztességes országok közül, hanem a szlovákok miatt. Nem a magyarok osztották meg az országot, hanem a szlovákok. Olyan nehéz ezt belátni? Könnyebb belső ellenséget kreálni a délvidék tisztességes polgáraiból?
