Reggeli Sajtófigyelő, 2001. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-03-29
4 Tabajdi Csaba, az MSZP országgyűlési képviselő je Szabó Tibor ismertetését követően arról beszélt, hogy a kormány és a pártja között a törvény több kérdésében egyetértés van. Így például abban, hogy a jogszabálynak Magyarországnak a térségben megszerzett stabilizáló szerepét továbbra is meg kell t artania, vagy az, hogy a törvény ne legyen feszültségforrás a szomszédos országokkal való kapcsolatban. Elmondta: ugyanakkor úgy látja, hogy a kormány "fordítva ült fel a lóra" amikor azt hitte, hogy a törvénnyel megoldotta a határon túli magyarok probl émáit. Jelezte: a legfontosabb az lenne, ha a kormány a szülőföldön való megélhetést tudná szavatolni. Vélekedése szerint a kormány túlzott illúziókat élesztett a határon túli magyarokban, amikor felesleges ígéreteket tett, ugyanakkor avval felhergelte a magy ar közvéleményt is. Tabajdi Csaba szavaiból kiderült: az MSZP a parlamentben akkor támogatja a törvényjavaslatot, ha a kormánynak addig a többi közt sikerül meggyőznie a közvéleményt arról, hogy a határon túli magyarok támogatása "nem az ő zsebükre meg y". Az ellenzéki honatya egy felmérés adatait ismertette, eszerint a magyar társadalom 23 százaléka úgy ítéli meg, hogy nincs szükség a támogatásra. További 40 százalék úgy véli, hogy túlzott mértékű az állami segítség. +++ bvj/bvz/bhn 19.51 LMT 2803 01 5743 Vissza Státustörvénytervezet Magyarságpecsét Jövõ év elején lépne hatályba az úgynevezett státustörvény, amely a határon túli magyaroknak az anyaország által nyújtott kedvezményeket tartalmazza majd. A tervezetet a múlt héten beterjesztette a kormány, ám ma még számos ponton bizonytalan, mit ér a januárban bevezetendõ "magyar igazolvány". "Kerettörvénynek ez a tervezet megfelelõ, de nem errõl volt szó" mondta a HVGnek Csapody Miklós MDFes politikus, aki elsõként kezdeményezte a határon túli magyarok jogállásának rendezését. Csapody olyan "konténernek" tartja a leendõ törvényt, amelynek még senki nem ismeri a tartalmát, bár a kormány azt állítja, meg van töltve. A t ervezet amelyet a múlt héten nyújtott be a kormány ugyanis tíz helyen utal arra, hogy a részleteket külön jogszabályokban rendezik majd. A támogatásoknak egyelõre annyira nem lehet ismerni a tartalmát, hogy idõnként még a kormánypárti politikusok is " megkeverednek": hiányzik például a tervezetbõl a határon túli magyar iskolába járó diákoknak nyújtandó évi 20 ezer forintos támogatás, amelyet Németh Zsolt külügyi politikai államtitkár harangozott be a múlt heti kormányülés utáni sajtótájékoztatóján (a te rvezetben csak annyi szerepel, hogy pályázhatnak segítségre a két gyermeket magyar iskolába járató családok). Ugyanez áll a szintén Németh által bejelentett önkéntes magánbiztosítópénztárra is, amelynek a tervezetben nyoma sincs. A határon túliak körében nagy várakozással tekintenek a törvény elé, s annyiban nem is fognak csalódni, hogy hivatalos anyaországi okirathoz, úgynevezett "magyar igazolványhoz" juthatnak. A tervezet szerint elég, ha valaki írásban megvallja magyarságát egy olyan, még ezután létre hozandó határon túli szervezetnek, amely az illetõ magyarságáról ajánlást állít ki az igazolványt kiadó magyarországi belügyi szerveknek (a kérvényezõ nem rendelkezhet magyarországi tartózkodásra jogosító engedéllyel, illetve nem lehet vele szemben érvényb en beutazási és tartózkodási tilalom). A külügyi politikusok nyilatkozataikban azonban nyilvánvalóvá tették, hogy emellett nemzetbiztonsági vizsgálatnak is alávetik a jelentkezõket. Az ajánló szervezeteknek pedig a Magyar Állandó Értekezlet tavaly december i ülésén útmutatót készítettek a résztvevõk, milyen szempontokat kell figyelembe venniük a "magyarságigazolás" kiadása elõtt (HVG, 2000. december 16.). Az ajánló szervezetek létrehozásáról sem lehet tudni semmit, az indoklás szerint azért, mert a helyi jo gszabályok alapján kell megalakítani õket. Az biztosnak tûnik, hogy a szervezet vezetése mindenhol a legnagyobb ottani magyar politikai erõ kezében lesz majd, s melléjük vonnak be egyházakat, civil szervezeteket, illetve más politikai szereplõket. Az ajánl ó szervezetek úgynevezett státusirodákat hoznak létre a kérelmek fogadására, s az irodák szervezése a HVG információi szerint már javában folyik (elsõ lépésként 25 ilyen alakul majd a környezõ országokban). "Ha arra használják õket, ami a törvénytervezetbe n rögzített céljuk, akkor rendben van, de erõs a gyanúm, hogy a határon túli Fidesz közeli politikai erõk jobb helyzetbe hozása lesz az irodák feladata" mondta a HVGnek Tabajdi Csaba, az MSZP politikusa. Pénz mindenesetre lesz, információink szerint min tegy 3 milliárd forintot szán a kormány a költségvetés tartalékából 2002 végéig az irodahálózat kiépítésére és a biztonsági kellékekkel ellátott igazolványok elkészítésére. A "magyar igazolvány" nem örök életre szól: kiskorúaknak a 18. életév betöltéséig, míg a 1860 év közöttiek esetében öt évig lesz érvényes. Ez a dokumentum azonban nem hosszabbítható meg automatikusan: érvényességi ideje lejárta után az igazolási eljárást elölrõl kell kezdeni, noha a határon túl gyakorlatilag mindenki úgy tekinti az okm ányt, mint magyarságának bizonyítékát. Ezt még az is erõsíti, hogy a nem magyar házastársak és a vegyes házasságból származó gyerekek is jogosultak lesznek az igazolványra, igaz, az
