Kanadai Magyarság, 1963. január-július (13. évfolyam, 1-30. szám)

1963-03-09 / 10. szám

KANADAI MAGYARSÁG 5 XIII. évfolyam, 10. szám, 1963. márc. 9, szombat SZÍNHÁZ - FILM - MŰVÉSZET Színházi levél a Sybillről Az ember megöregedhet és minden megváltozhat kö­rülötte, de vannak olyan dolgok, amik friss benyo­másként örökre megmarad­nak a tegnapok sugárzásá­ban. És ezek: a nóta, a dal, a szerelem, a zene, mind­megannyi ábránd és illú­zió ... s mégis az egyetlen, amit nem taposhat széjjel a kegyetlen Idő. S minél több az emléke valakinek, annál gazdagabb. A múlt legértékesebb gyön­gyeinek a kincsesháza a szín­ház és az emlékezés az egyetlen kulcs, amely ezt a kincsesházat 'ki tudja nyitni. Ezért van az, hogy a szi­­nielőadásokon sírnak a2 em­berek, pedig a színpadon nóta csendül, forró vért lük­tető muzsikával, s a gyors lábak ütemre ropják a tán­cot, mégis a siró szem vala­mi mást lát. Az érzések hul­lámaim, mint zugó, viharos tengeren keresi, azt a kezet, amelyiktől elsodort a legke­gyetlenebb, soha nem irgal­­mazó rendező, az Élet. Ilyenkor kinyitnak a nagy titkok. A zene és a tánc rit­musára, a nézőtér némasá­gában egyszerre beszédessé válik a múlt. És amit fiata­lon odaadtunk pazarló té­­kozolással az életnek, most valamit visszakapunk belő­le. Az illúziót ... És a múlt gomolygó ködéből, az emlé­kezés ezerszinü harmateső­­jét kezdi ránkszórógatni a Sors. S milyen szép az élet kezétől ez a konfettieső, ami csillog-villog mindaddig, amig szól a zene és dobog a tánc. .. 'Ezért van szükségünk a színházra, a színészekre, a festett kulisszákra, arra a vágyringató, elmesélő, sziv­­dajkáló, lélekmelengető má­sik világra. Arra a tegnapot visszavarázsoló Szépségek­re. Az igazán boldog ember a józanság mámorától válik részeggé és nem a szesz mákonya dülöngél tét i. A jó­zanság illúziója maradékta­lan erőt adó, holnapra segí­tő, talpraállító és élethosz­­szabbitó elixir. A szesz má­morától meg lehet fulladni, s nem is más az, mint a ke­serűség temetője, amelybe az önmagunk ásta sírra do­báljuk rá a földet, ahány pohár ital, annyi lapát föld... A Sybil! az a színdarab, amelyet a közönség minden­kor a legnagyobb gyönyö­rűséggel élvez, mert~látvá­nyos, multat idéző alkalom. Ahány nóta, annyi feílángo­­lása az emlékeknek. Teli tánccal, dallal, szerelemmel, ifjúsággal, múlttal és emlé­kekkel. A torontoi Művész Színház rendkívüli gondossággal vá­logatja össze az előadására kerülő színdarabokat, hogy bem u t at óról -ibemu tatóra emelkedő, mindig maga­sabb színvonalú művészi él­vezetet nyújtson. Külön öröm és felüdülés volt viszontlátni Kovács An­nit, hallani fényesen iskolá­zott, csillogó hangját, neme­sen előkelő játékkulturájá­­val előadásról-előadásra mindig ad valami újat, ra­gyogó tehetségének mindig más oldaláról mutatkozik be. Kovács Anni rendkívüli ké­pességekkel megáldott mü­­vészasszony. Kovács Anni a Sybillben tette fel eddigi szereplésére a koronát. Közvetlen utána kell meg­említeni a férfifőszereplőt, aki a nagyherceget játszotta, Búza Imrét. Remekhangu énekes, lágy lírai tenorja olyan hajlékony, mint a fris­sen olvasztott arany. Izig­­vérig művész, aki nyugodt, kiegyensúlyozott fölényé­vel dominálta a színpadot. Korodini Ferenc jómegje­­lenésű Petrov hadnagya, kel­lemes játék- és énekstílusá­val megdobogtatta a női szi­veket, vonzó, érdekes és előkelő volt. A kis Lente Ilona maga volt a hamvas báj, egyre jobban és jobban fejlődve beleilleszkedik az ő művé­szetétől távolálló szubretti nimiiiiwurauuii^nmnimf'wmwiMuiiiiii szerepkörbe: mókás, ara­nyos és pazar ruháiban még külön látványos is volt, Szinte divatbemutatónak is beillet a két női főszereplő ruhatára. Gere Margit személyében uj színésznő mutatkozott be, jóhangu énekesnő, akit a közönség szimpátiával fo­gadott. Kertész Sándor egy fran­cia impresszáriót alakított: fölényes tudással, ami meg­nyilvánul minden egyes színpadra lépésénél. Szipor­kázó bon-motjain jót mula­tott a közönség és nem egy­szer kapott nyiltszini tapsot. Tompa László kormányzó­ja egyik érdekes színfoltja volt az előadásnak. Harsog­­tatta a derűt, neki való sze­repben nyújtott egészen ki­válót. És milyen jól énekel! Kitűnőek voltak kisebb sze­repeikben Gulyás István, Tárnoki Béla és Sümegi La­jos. A hangulatos színpadké­pekért dicsérjük meg Har­gitai Gyulát, aki egy kicsit is bővebb anyagi segítség­gel csodákra lenne képes, mert művésze a színpadi díszletek tervezésének. Ker­tész Sándor rendezése igé­nyes, összhangot tartó, amit bizonyít a nagy siker is, ami megnyilvánult az ütemes j tapsokban, a művészek hosz­­szu felvonásvégi ünneplésé­ben. Alig 'akarták őket le­engedni a színpadról. Ruhák, jelmezek tekinte­tében úgy a nők, mint a fér­fiak (a nők estélyi ruhája, a férfiak frakkja és egyen­ruhája) már elérte az igazi nagy előadások nívóját. Külön dicsérjük meg ifj. Falussy Miklóst, aki tehetsé­gével és szorgalmával egyre feljebb lépked azon az utón, amely a virtuozitáshoz ve­zet. Művészi zongorajátékát többször jutalmazták taps­sal. A Sybil! elindult diadal­­ötjén és meglátogatja a ma­gyarlakta helyeket. Sz. M. I. A SYiBILL torontoi nagy si­kere után, március 23-án, szombaton este a kitchener! Kossuth Házban, március 30- án, szombaton este Hamil­­tonban a Szt. Mihály Hall­ban kerül bemutatásra a to­rontói Művész Színház ven­dégjátékaképpen. • Film készült Landruról a francia kékszakállról Párizsban filmet mutattak be, amely Francoise Sagan forgatókönyve alapján fel­eleveníti az első világhábo­rút követő idők kékszakáílá­­nak, Landrunak történetét. Sagan és Claude Chabrol, a film rendezője nem holmi szadista szörnyként mutat­ja be a tömeggyilkost, ha­nem egyszerű kispolgárként, aki a polgári életben is az emberéletet semmibe ve/ő •háborús "erkölcshöz" tartja magát. A kékszakállt egyet­len életben maradt és most 70 éves "menyasszonya", akit a film szerzői nem ép­pen rokonszenves színben tüntetnek fel, a biróságnál a film betiltását követelte. • NAGY SIKERREL mutatko­zott be Olaszországban a debreceni Csokonai Színház operaegyüttese. Pármában két alkalommal előadták Mozart Figaro házassága cí­mű operáját, amelyet a kö­zönség nagy tetszéssel foga­dott. önálló hangversenyt adott Pármában a Debrece­ni MÁV Szimfonikus Zene­kar. • YEHUDI MENUHINNAK ké­szít hegedűt Farkas Béla, győri, aranykoszorus mester, aki negyven év alatt 208 mesterhegedüt alkotott. • SOLTI GYÖRGY, a londoni Covent Garden opera ma­gyar származású főzeneigaz­gatója a londoni szimfonikus zenekar hangversenyén ra­gyogó sikerrel mutatta be a Bartók Csodálatos man­darinjának zenéjéből ké­szült zenekari szvitet. A FRANCIA FILMVÁLLAL­KOZÓK elhatározták: mind­addig, amig nem teljesitik követeléseiket, nem gyár­tanak uj filmeket. A film­­vállalkozók az adók csök­kentését, >a filmgyártás tá­mogatását követelik és azt •kívánják, hogy a televízió 70 százalékban francia fil­meket mutasson be. • UJ MAGYAR SZÍNMÜVET mutatott be február elsején a miskolci Nemzeti Színház, Sipkay Barna A világ pere­mén című drámáját. • THOMAS MANN-SZOBÁT rendezett be Lübeck város nagy fiának emlékére a Mannok családi házában, a Mengstrasse 4 alatti "Bud­denbrook Házban". • A KAPOSVÁRI Csiky Ger­gely Színház Peter Karvas Antigoné és a többiek című drámáját mutatta be feb­ruár elsején. • A SPECTA FILMS amerikai televiziótársaság megvásá­rolta a Magyar Cirkusz Vál­lalattól több artistamüsor megfilmesítési jogát. Az amerikai tv-operatőrök a Fő­városi Nagycirkuszban nyil­vános előadáson készítik el a felvételeket. KENNETH l'MESURIER CARTER, az uj kanadai hattagú adó­­: ügyi kir. bizottság elnöke, márciusban kezdi meg hivatalos működését, amelynek célja, hogy információkat gyűjtsön és javaslatokat tegyen arra nézve, hogyan tehetné a kor­mány az adórendszert "egyszerűbbé, hatásosabbá és igaz­ságosabbá". Az 57 éves Mr. Carter Montreal-i születésű, hiteles könyvelő, a McDonald, Currie & Co. könyvvizsgáló 1 cég társtulajdonosa. Toronto Telegram photo A fájdalommentes szülés Ha egy-két évtizeddel ez­előtt a szigorló orvos elő­ször lépte át a szülőszoba küszöbét, bizony sok kínnak volt szem- és füitanuja. Ahol a terhesség alatt nem folyik megfelelő testi-lelki előké­szítés, ott ma is hasonló kép fogadja. Ha azonban a szü­lő nő kijárta az Anyák isko­láját, arcán nem látszik a kin, tekintetéből igyekezet és lelkes várakozás tükrö­ződik. A jajveszékelésnek 'pedig nyoma sincsen. A napokban jelent meg a Medicina kiadásában dr. Hirschler Imre uj könyve: Szülőszoba, tessék belépni! A könyv élettani érvekkel, tapasztalati tényekkel bizo­nyítja : a terhesség élettani folyamat és mint minden egészséges élettani folya­mat, nem jár fájdalommal! Ez a felismerés még nem terjedt el általánosan, még a nőgyógyászok egy része sem barátkozott meg ezzel a gondolattal. Ebben a cikk­ben a könyv alapján ismer­tetjük ezt a kérdést. A fájdalomtól való félelem maga váltja ki a fájdalmat Ha meggondoljuk, hogy a ■szülési fájdalom fogalma év­ezredek óta szinte kitörölhe­tetlenül belevésődött a szü­lő anyák, az orvosok és a •bábák emlékezetébe, két­ségtelenül nagy változásnak tekinthetjük, hogy — meg­felelő előkészítés esetén — a fájdalom szinte nyomta­lanul eltűnt a szülőszobák­ból. Felvetődik a kérdés: mi hozta ezt a gyors és év­tizedekkel ezelőtt még nem is remélt változást? Grantly Dick Read angol szülészorvost szegényes la­kásba hívták egy vajúdó­hoz. Az asszonyon nyoma sem látszott az aggodalom­nak, a félelemnek, de a fáj­dalomnak sem. Read csodál­kozva megkérdezte, hogy nem érez-e fájdalmat. Az asszony azt válaszolta, hogy szivét egyetlen érzés, az örömteli boldogság tölti el és egyáltalán nem érez fáj­dalmat. A szülés feltűnő gyorsasággal és végig fáj­dalom nélkül folyt le. Ez a megfigyelés tudatosította ebben az angol szülészor­vosban azt a tényt, hogy a fájdalomtól való félelem jó­részt maga váltja ki a "szü­lési fájdalomnak" nevezett, s élettanilag semmivel sem indokolt érzést. Read mód­szert dolgozott ki arra, ho­gyan lehet a félelem csök­kentésével a fájdalom nélkü­li szülést megvalósitani. Ma, amikor a terhesség alatti oktatás, felvilágosítás és gyakorlás eredményeképpen a fájdalom nélküli szülés módszere meghódi tóttá a világot, a gyakorlat szilárd elméleti alapokon nyugszik. A szülés egészséges élettani folyamat Az egészséges ember élet­tani működései nem járnak fájdalomérzettel. Ezt bizo­nyítja a vegetativ ellenőrzés alatt működő szerveink (szív, tüdő, bél, epehólyag, vese) fájdalmatlan működé­se. A méh az említett szer­vekhez hasonlóan a vegeta­tiv idegrendszer ellenőrzése alatt áll. A belső szervek kö­zös simaizom szerkezetéből, azonos beidegződéséből lo­gikusan következik, hogy egészséges körülmények kö­zött a szülésnek sem szabad fájnia. Ezt a következtetést primitiv ősnépeknél végzett megfigyelések alá is támasz­tották. Ott, ahol az egyes népfajok között nem történt keveredés, a szülések igen rövid idő alatt és fájdalom­­mentesen zajlanak le. Az in­diánok és néhány dél-afrikai néptörzs asszonyai nem is­merték és nem ismerik a szülési fájdalmat. A civili­zált államokban viszont a szüléseknek csak 10—15 százaléka fájdalommentes. Ebből a százalékarányból sajnos még a szülészorvo­sok és a szülészeti tanköny­vek is azt a következtetést vonták le, hogy a fájdalom a szülés természetes velejá­rója. A tankönyvekben és a mindennapos szülészeti gyakorlatban még ma is általánosan elterjedt kifeje­zések: jóslófájás, szülési fájás, fájásgyengeség stb. Azt a 10—15 százalékot pedig, amikor a szülésnél nem jelentkezik fájdalom, egyszerűen "rohamos szü­lésnek" nevezik. A félelem megszűnése ki­oltja a félelemből származó vegetativ idegrendszeri in­gereket is, amelyek az agy­kéreg túlérzékenysége miatt szintén hozzájárulnak a méh görcskészségének fokozásá­hoz és a tespedt, tétlen ön­megadáshoz, amely a szülő­­tevékenység felfüggesztését okozhatja. Az öröm pozitív élménye, a boldog várako­zás nemcsak a feltételes ref­lexként jelentkező fájdalmat oltja ki, hanem az esetleg jelentkező valódi kisebb­­nagyobb fájdalmat is. Hi­szen közismert, hogy amikor •nagy éhséggel kenyeret sze­letelünk, néha nem vesszük észre, hogy a kezünkbe vá­gunk : a nagy figyelemmel varró asszony nem veszi ész­re, ha ujjába szúr; az elgon­dolkozott tudós nem veszi néha észre, hogy kémcsöve forró és égeti ujját. Ráadá­sul az örömteli várakozás állapotában levő, félelemtől mentes idegrendszer előse­gíti az egészséges szülőte­vékenységet, eredményessé •teszi a szülőizomzat össze­húzódását és ezáltal nemcsak a szülési fájdalmat küszö­böli ki, hanem megröviditi a szülést és csökkenti a szü­lés alatt esetleg fellépő szö­vődményeket is. INDIA RAGASZKODIK AZ EL NEM KÖTELEZETT­SÉG POLITIKÁJÁHOZ Ne bántsuk a szegény bevándorlókat Erről—arról RÁKHALÁSZ HÁBORÚ FRANCIAORSZÁG ÉS BRA­ZÍLIA KÖZÖTT Franciaország már két esztendeje 50 rákhalászhajó­­ból álló karavánt küld Dél- Amerikába, hogy tengeri rákkal lássák el az anyaor­szágot. Az első két évben nem volt semmi baj, zavar­talanul halásztak. Az idén azonban a brazí­liai hatóságok tiltakoztak ellene, hogy a francia halá­szok a parti vizeken tartóz­kodjanak. Követelték, hogy 60 mérföldnél közelebb ne jöjjenek a brazil partokhoz. A franciák erre halász ha­jóik védelmére kiküldték a 2.750 tonnás Tartu nevű rom­bolójukat. A két ország között ez­után diplomáciai jegyzék­váltás történt s végül is a franciák belátták, hogy a Tartu romboló túl erős ah­hoz, hogy rákhalászhajóik védelmére Brazília partjai közelében tartsák. A hadi­hajót visszarendelték. Brazília az 1958. évi gen­fi egyezmény alapján tilta­kozott a francia rákhalászat ellen. Ez az egyezmény ugyanis a parti államok ré­szére biztosítja a tenger vi­zében lévő kontinentális értékek kihasználási jogát. A franciák szerint ilyen kontinentális érték az olaj, a szivacs, az osztriga, de a rák nem. A rák halnak te­kintendő. Mozog és úszik. A brazilok szerint azonban a, tengeri rák csuszó-másaó állat s Így a szorosan vett parti vizekhez tartozik. Hiszen nem történt egyéb, minthogy a brazi­lok azt mondták a franciák­nak, hogy "halásszatok egy kicsit hátrább!" Ezért még nem kell rögtön hadihajót kiküldeni. • Két fontos statisztikai adat Földünkön minden má­sodpercben három ember •születik, kettő meghal, te­hát az emberiség másodper­cenként egy fővel szaporo­dik. Ez naponta —, általá­ban — 70-—75 ezer, éven­ként 25—30 millió szapo­rodást jelent, léhát annyit, mint amennyi Dánia, Norvé­gia, Svédország, Finnország és Hollandia lakossága együttvéve. Földünkön majd három milliárd ember él, amelyből csupán 30% van megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszerrel el­látva. Több mint a felének a napi kalóriamennyisége nem haladja meg a 2.000 kalóriát. • NÁNÁSI PÁLNÉ, született Baráth Rozália, Békés me­gye legidősebb asszonya, Gyulán, 102 éves korában meghalt. Három lánya, tiz unokája és számos déd- és ükunokája gyászolja. Javaharlal Nehru Nehru miniszterelnök nyi­latkozott a Blitz című heti­lapnak India kül- és belpo­litikájáról. Rámutatott, hogy az országnak ragaszkodnia kell azokhoz az elvekhez, amelyekhez mindeddig tar­totta magát. Ez azt jelenti, hogy az el nem kötelezett­ség politikáját kell folytat­ni és erőfeszítéseket kell tennie baráti kapcsolatok kiépítésére valamennyi or­szággal. iNehru még mindig nem akarja beismerni, hogy a "sehova sem tartozás" mi­lyen veszélyt jelent India számára. • ÍTÉLET a NYUGATI PÁLYA­UDVARI VASÚTI SZEREN­CSÉTLENSÉG ÜGYÉBEN A bíróság Ítéletet hozott a Nyugati pályaudvaron ősz­szel történt vasúti szeren­csétlenség ügyében. Stefko­­vics Mihály 47 éves tolatás­­vezető, Balek Károly 31 éves kocsirendező és Födi István 33 éves kocsirendező soro­zatos mulasztásokat követett el egy szerelvény összeállí­tásánál; úgy tolatták be a csarnokba, hogy tiz kocsi nem volt összekapcsolva a mozdony utáni szolgálati kocsival. Az utolsó kocsi át­törte a vágányzáró bakot, majd a csarnok üvegfalát, s kifutott a Nagykörutra; köz­ben egy asszonyt súlyosan megsebesített. A keletkezett anyagi kár több mint 450.000 forint. A bíróság mindhárom vádlottat bűnösnek mondta ki foglalkozása körében el­követett, súlyos testi sértést okozó gondatlan veszélyez­tetés bűntettében és külö­nösen nagy kárt okozó, tár­sadalmi tulajdon gondatlan megrongálásának bűntetté­ben, s ezért Stefkovies Mi­hályt egyévi szabadságvesz­tésre, Balek Károlyt kétévi szabadságvesztésre Ítélte és tiz évre eltiltotta a kocsi­­rendezői foglalkozástól. Fö­di István nyolchónapi sza­badságvesztés büntetést ka­pott, amelynek végrehajtá­sát háromévi próbaidőre feltételesen felfüggesztet­ték. • KELETNÉMET HATÁRŐR ÁT­MÁSZOTT A BERLINI FA­LAKON 'Egyenruhába öltözött, 21 éves fegyveres keletnémet határőr átmászott a 210 centiméter magas berlini fa­lakon s a francia körzetben politikai menedékjogot kért. A nyugati oldalon szol­gálatot teljesítő határőrség M. J. Boylen többszörös' milliomos torontoi (Kings­­way Cres.) palotájából négy álarcos rabló éjjel ellopott 350.000 dollár értékű éksze­reket és néhány "ezer' dol­lár készpénzt. Boylen és felesége mil­lióik kamataiból Floridában élvezték a napsütést s toron­toi palotájukban csak 24 éves fiuk, Phil Boylen tartózko­dott. Őt a rablók betuszkol­ták egy fülkébe, rázárták az ajtót és háborítatlanul fel­kutatták a lakásban találha­tó értékeket. A fiatalembert egy pisztollyal fejbeverték, majd megkötözték, hogy ne tudjon egykönnyen üldözé­sükre indulni. Boylent telefonon értesí­tették a rablásról, mire azon­nal repülőgépre ült és fele­ségével együtt visszatért To­rontóba. Az asszony 21 da­rab ékszert 300.000 dollár értékben magával vitt Flori­dába s igy azért nem kell túlságosan sajnálni, nem maradt ékszer nélkül. Amikor a torontoi repülő­téren Boylen kiszállt a jet­­gépből, azt mondta dühtől habzó szájjal az újságírók­nak, hogy a rablást csak be­vándorlók követhették el, akik azért jönnek Kanadába, hogy itt lopjanak, csaljanak, raboljanak és lábbal tiporják az emberi jogokat. "Ezeket az emigránsokat ostorral kellene kiűzni Kanadából". Boylennek semmi oka sem volt a bevándorlókat mélyen sértő ezen kijelentésekre, hi­szen a rendőri nyomozás, mikor e sorokat Írjuk, még nem állapított meg semmi kézzelfogható adatot. Ho­gyan merészeli tehát ő azt állítani, hogy a rablást be­vándorlók követték el? Mé­lyen rávilágít ez a kanadai társadalom súlyos egyenlőt­lenségére. Aki már itt szüle­tett, mélyen lenézi az ujbe­­vándorlót. Dehát Boylen is közönsé­ges ir bevándorló gyerme­ke, miért akarja ő ostorral kiűzni Kanadából azokat, kik "idegen születésűek"? Mi­ből szerezte millióit? Bizo­nyára az uj bevándorlók munkájából és izzadtágából? Mi tette naggyá Kanadát? Nem ezek a Floridában nya­raló milliomosok, hanem az ujbevándorlók verejtékes munkája, akik itt otthont alapítanak, gyermekeket ne­velnek, busás jövedelmet biztosítanak a bankoknak s az ilyen Boylen-féle pénz­embereknek, vásárlásaikkal támogatják az ipart és a ke­reskedelmet és hűséges sze­gény polgárai ennek a gaz­dag országnak. Egyszerűen nem igaz, hogy az ilyen rablásokat és nagyszabású bűncselekmé­nyeket bevándorlók követ­nék el. A montreali rend­őröket bennszülöttek lőtték agyon, a bankokat minde­nütt bennszülöttek rabolják ki s a british-columbiai mi­niszter, akit éppen napjaink­ban súlyos visszaéléssel vá­dolnak, nem az ujbevándor­lók soraiból került ki. Jó volna azt is megvizsgálni, hogy miből szerezte Boylen millióit, vajon nem ütköz­ne-e az itt-ott a büntetőtör­vénykönyvbe vagy legalább­is az emberi jogokba? C. O. Bick, a torontoi rend­őri bizottság elnöke máris nyilatkozott, hogy az 1958. évi hivatalos statisztika megállapítása szerint a bűncselekmények többségét kanadai születésű bűnözők követték el. Fel kell emelni szavunkat az ujbevándorlók védelmé­re, akiknek nagyrésze mun­kakedvet, szorgalmat és te­hetséget hozott Kanadába. Vissza kell utasítani a Boy­len-féle felfuvalkodott mil­liomosok vádjait. Kanada a szabadság hazája, itt nem lehetnek kétféle állampolgá­rok, nem szabad különbsé­get tenni bennszülöttek és bevándorlók között. Elég baj az Kanadának, hogy a leromlott közgazda­­sági viszonyok miatt a be­vándorlók már évek óta el­kerülik az egykori "holnap országát", ne riasszuk el a bevándorlókat ptég azzal is, hogy első és másodosztályú állampolgárokat alkotunk s ez utóbbiakat érdemtelenül ostorral akarjuk kikergetni az országból. <f[ jelenti, hogy a menekülés pontján a keletnémet rend­őrség azonnal kutatásokat kezdett s a környező épüle­tek lakói közül többet le­tartóztattak. • NEGYVENHÁROM eszten­dő után előkerült Szamuelly Tibornak, a Tanácaköztársa ság véreskezű terrorlegé­nyének a — kézelőgombja Erről Írnak meghatódott szavakkal a budapesti kom­munista lapok. A manzsetta­­gomb, amely legközelebbi tanúja volt Szamuelly saját­kezű leg végzett akasztásai­nak, a bűnügyi muzeum he­lyett, ahol egyedüli, méltó helyén lenne a toIvajkulesok, feszitővasak, véres balták és egyéb bűnügyi rekvizitu­­mok között —, a Legujabb­­kori Történeti Múzeumba kerül.. . IKKA BEFIZETÉSEK, PÉNZKÜLDÉS, ÓHAZAI LÁTOGATÁS Utazzon falubeliekkel együtt hajón, vagy repülőn legol­csóbban. Kérjen felvilágosítást. Royal General Agency 273 SPADINA AVE. 1 EM. 4-9333. BAMILTONI MAGYARSÁG * Gyógyszert Magyarországra ** Cannon Drugs gyógyszertár t hazai receptre is gyorsan és pontosan készít I K TEHERAUTÓ ÉS TRAILER FELSZERELÉSI CIKKEK Légfékek, sűrített leveyős fékek. — Automatikusan kiürítő teherautók. — Pótkocsi szerelvények- — Te­herautó pótkocsi kapcsolószerelvények. — Támaszté­­kos nyitott teherkocsi. — önműködő teherkocsi­rakodóplatók. — Autótengelyek. — Kerekek- — Kerékabroncsok. — Fékek. WHEEL & BRAKE 331 YORK STREET, HAMILTON, ONTARIO IKKA csomagok és orvosságok küldése Magyarországra. Vámmentes Romániába csomagok Ha magyar lapot vesz a kezébe, ne feledje el, hogy a Kanadai Magyarság azt is megírja, amit más, magyar nyelven megjelenő lapok nem mernek megirni I • Hajé- és repülőjegyek hivatalos áron az összes vonalakra, részletfizetés* re Is. • Közjegyzőiroda • Az IBUSZ magyar, a Cedok csehszlovák, a Carpati román és a Bal­kán Tourist bolgár hiva­talos utazási irodák ka­nadai képviselete. Ennek következtében abban a helyzetben vagyunk, hogy a szükséges vízu­mokat a legrövidebb időn belül meg tudjuk sze­rezni. Lucas & King Limited UTAZÁSI IRODA LUKACS SÁNDOR elnök. Telefon: JAckson 2-9257. é 79 KING STREET, WEST, HAMILTON, ONTARIO

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom