Kanadai Magyarság, 1963. január-július (13. évfolyam, 1-30. szám)

1963-02-23 / 8. szám

Még jőni kell, még j6ni fog, Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán. Vörösmarty Authorized as Second Class Mail by the Post Office Department Ottawa and for payment of postage in cash. Edited and Published at 996 Dovereourt Road, Toronto Phone: LE. 6-0333. KANADAI PRICE 10 CENTS Canada’s Largest and Oldest Weekly in the Hungarian Language ARA! 10 CENT Szerkesztőség és kiadóhivatal 996 Dovereourt Road, Toronto Telefon: LE 6-0333. XIII. évfolyam, 8. szám. Vol. XIII. No. 8. Szerkeszti: KENESEI F. LÁSZLÓ Toronto, 1963. február 23, szombat Zajlás a világpolitikában! Ismét Kuba van előtérben Az Amerikai Országok Szö­vetsége (OAS) Washington­ból keltezett jelentésében arról számol be, hogy Kuba ma még . nagyobb veszélyt jelent a délamerikai orszá­gok függetlenségére nézve, mint 1962. májusában, ami­kor a Szövetség politikai bizottsága már úgy jelle­mezte a helyzetet, hogy "Kuba a legsúlyosabb mér­tékben fenyegeti a nyugati félgömb biztonságát". A legújabb jelentés ezt a megállapítást azzal egészí­ti ki, hogy a Kubában folyó állandó szovjet katonai ké­szülődés lényegesen meg­növeli a Kubában működő kommunista kormánynak azt a lehetőségét, hogy a többi latinamerikai országba az al­világnak szánt fegyvereket, szabotőröket és hivatásos felbujtókat küldjön. A nemrégen kitört terror- és szabotázshullám azt mu­tatja, hogy a veszély erősen megnövekedett. A Szövet­ség szerint most már egy nappal sem lehet halasztani azoknak a jogos egyéni és kollektiv biztonsági intézke­déseknek a végrehajtását, amelyék a veszély elhárítá­sára szükségesnek mutat­koznak. EGYIK LEGÚJABB ILYEN SZABOTÁZSAKCIÓT KOM­MUNISTA KALÓZBANDÁK HAJTOTTÁK VÉGRE EGY VENEZUELAI KERESKEDELMI HAJÓN. A 3200 tonnás An­­zoategui nevű szállitóhajót a nyílt tengeren szovjet csil­laggal ellátott yörös zászló alatt haladó kalózhajó tá­madta meg, s a legénységet és a 40 utast "túszként" le­tartóztatták, a hajót pedig birtökbavették. A kalózok a "Venezuelai Kommunista Felszabadító Erő" cimü tör­vénytelen banda tagjai, s tettüket azzal indokolták meg, hogy igy akarják Be­tancourt venezuelai elnököt arra kényszeríteni, hogy Washingtonba tervezett uta­zását függessze fel. A Ka­ri'b-tenger mentén fekvő or­szágok felszólítást 'kaptak a venezuelai kormánytól, hogy a kalózokat vegyék űzőbe, s főleg, hogy akadályozzák meg, hogy az Anzoategui-t a rablóbanda Kubába tudja vinni, ami az aljas gaztett­nek egyik főcélja. DEAN RUSK AMERIKAI KÜLÜGYMINISZTER még a kalóztámadást megelőző napon nyilatkozatott tett a kubai kérdés legújabb fejle­ményeiről. Kijelentette, hogy Kuba sohasem fog 'a nyugati földteke más álla­mok ellen való felforgató akciók központjává válni, egyszerűen azért, mert ezt az USA nem fogja engedni. Rusk ezt a nyilatkozatát Los Angelesben tette meg, azzal, hogy a Castro-rendszer min­den próbálkozása sem jelent — e pillanatban — komoly katonai veszélyt. Hozzátet­te azonban, hogy ez a hely­zet minden pillanatban meg­változhat (amint megválto­zott tavaly októberben), s hogy ha ez bekövetkezik, úgy az USA nem fog haboz­ni ugyanolyan, vagy még j erélyesebb eszközöket is j igény bevenni, mint annak­idején. Ezzel kapcsolatos az a hlr is, hogy washingtoni körök kijelentése szerint Kanada annakidején nem adott en­gedélyt arra, hogy az ameri­kai atomszállitó gépek kor­látlanul repüljenek el az or­szág felett —, s hogy igy a tavalyi kubai krízis idején nem állt azzal a világos egy­értelműséggel Amerika ol­dalára, amelyet el lehetett volna várni. A kanadai bel­politikai válságról lapunk más helyén irurtk. Miután azonban rövid időn belül újabb kubai krízis kitörése várható, az is természetes, hogy az egész világ elvárja a megválasztandó uj kana­dai parlamenttől, hogy leg­alább nagy nemzetközi kér­désekben ne próbáljon hin­­tapolitikát követni. résén a kommunisták mel­lett szavaztatta megbízott­jait. A ma már kifejezetten kommunistaellenes Nasser — különösen Szíriának, Egyiptomtól történt szétvá­lása óta — újra kapcsolato­kat keresett az iraki tiszti­kar vezetőivel. Újabb nasse­­rista összeesküvések követ­ték egymást, mig végre feb­ruár 8-án, a mohamedán Ramadán-bőjt tetőpontján néhányórás katonai forrada­lom tört ki. Kassemet elfog­ták, halálraitélték és segé­deivel együtt nyomban ki­végezték. Az összeesküvő 'kormány élén ugyanaz az Abdul Salam Alef áll, aki Kassemnek köszönhette kar­rierjét és életét egyaránt. Első dolguk volt az iraki kommunisták felgöngyölé­­se, s ez az akció teljes siker­rel végződött. Nasser pozí­ciója az arab világban, ahol a gyilkosság utján való ha­talomszerzés bizonyos kö­rökben csaknem tradíció —, ezek szerint megerősödött. Az USA védelmi politikája ma mindenekelőtt McNa­mara honvédelmi miniszter kezében van. Ellentétben elődeivel, akik a katonai ve­zető körök és a pénzügyi közigazgatás kő v e telrn é n y ei között állandóan megegye­zéseket akartak létrehozni —, McNamara szerint a hon-1 védelmi minisztérium egyet-j len kötelessége az amerikai: haderő ütőképességének szüntelen fejlesztése, minden elképzelhető fegyverrel és minden rendelkezésre álló módon. McNamarát "az élő számológépnek" nevezik Washingtonban, mert min­den elébetárt tervnél az első kérdése az, hogy vajon a terv által nyújtott katonai előny megéri-e a végrehajtá­sért hozandó anyagi áldoza­tot? A hideg számolás eredmé­nye okozta azt, hogy annak­idején abbahagyatta a Nagy­­britannia védelmére szánt Skybolt-rakéták gyártását —, ugyanez az oka annak is, hogy ma az USA oly élén­ken ellenzi az angol és fran­cia önálló nukleáris haderő létesítését, hanem ehelyett inkább az Európában állo­másozó nem-nukleáris ame­rikai hadosztályök számát és ütőképességét kívánja fo­kozni. McNamara álláspontja az, hogy csak olyan katonai fejlesztési programot sza­bad foganatbavenni, amely­nek minden részletét már előre pontosan kidolgozták. Végeredményben ez a poli­tika óriási mértékben fokoz­ni fogja az USA erejét, de amíg megvalósul, rengeteg eddig tervbevett program meghiúsul, s ezért egyes vállalatok súlyos vesztesé­geket fognak szenvedni McNamara ezért kénytelen nemcsak a nyugati szövetsé­geseket, hanem az amerikai gyárosokat is újra meg újra meggyőzni. Egyesek ezt úgy fejezik ki, hogy McNamara "tulokos ahhoz, hogy hon­védelmi miniszter leg/en". Persze, ez az érvelés csak hangulaton, nem puszta té­nyeken alapszik. Mert a tény az, hogy az amerikai hadsereg olyan tempóban fejlődik, amelyhez fogható a világon még nem volt. A fejlődés elsősorban éppen nem az atombombák számá­ban és erejében nyilvánul meg, hanem abban, hogy ma minden amerikai katona, minden konvencionális vagy •különleges alakulatban, sok­szorosan nagyobb eredmé­nyek elérésére képes, mint akár néhány évvel ezelőtt. A "nukleáris megfélemlítés" helyébe ma már a "minden vonalon való megfélemlítés" fogalma lépett, s ez úgy er­kölcsileg, mint politikailag helyes változás. A közelkeleti válságok sorában csupán egy közbeeső fejezet az, amely Irak öncsinálta diktátorának Kassemnék ki­végzésével végződött. Abdul Karim Kassem, aki eredetileg Feisal iraki király egyik legszebben kitünte­tett tábornoka volt, 1958- ban az Ezeregyéjszaka leg­véresebb jeleneteire emlé­keztető forradalom során sa­­játkezűleg gyilkolta le a ki­rályt és kivégeztette Nuri­­es-Said nyugatbarát minisz­terelnököt, majd saját dikta­túrája alatt katonai kor­mányt alakított, amely 1963. februárjáig több-kevesebb nehézséggel • uralmon ma­radt. A Kassem-féle rezsim an­nakidején a kommunisták támogatásával került hata­lomra, s mivel Irak a világ egyik legfontosabb olajter­melő országa, akkor az volt a jellege, mintha Moszkva megbízásából, s a nyugati olajvállalatok vagyonánák elkobzása céljából uralkod­nék. Kassem ehelyett azzal kezdte fanatikus uralkodá­sát, úgy Nasser barátait mint a kommunista vezető­lr^t­­c .IrrWíílíVlf Nagy enyhülést jelent a vörös világ szakadása sokat kivégeztetett. Kassem nem volt ugyan nyugatba­­rát, de az ^olajvállalatok és az európaiak jogait nem bántotta. Miután nem volt teljesen beszámítható — részben vallási őrületben, részben egyszerű megalo­­mánrában szenvedett — egész kormányzása tulajdon­képpen az ellene megismé­telt merényletek elleni vé­dekezésben és hasonló tipi­kusan közel-keleti politikai tevékenységben merült ki. Ennek során a legszorosab­ban a nálánál sokkal fiata­labb Abdul Salam Alef ez­redes hűségére és barátságá­ra támaszkodott. Alef azon­ban már 1960-ban nyilván-] valólag elárulta Kassemet, s legnagyobb ellensége, Nas-j ser felé keresett — és ta- j Iáit — kapcsolatokat. Kas-] sem rájött a megbuktatására irányuló összeesküvésre,] Alefet lefogatta és halálra ítélte —, később azonban megkegyelmezett neki. Ezt követőleg Kassem mintegy 800 millió dollár értékű tá­mogatást kért és kapott a szovjet blokktól, s az Egye­sült Nlem7¥>t«kbein renrhre-Dean Rusk Dean Rusk amerikai kül­ügyminiszter a televízióban úgy jellemezte a szovjet és Vöröskiina szakadását, mint amely jelentős reményt nyújt a világ szabadságának bizto­sítására. De azért nem sza­bad alábbhagyni a nyugati erők fejlesztésének és ösz­­szefogá sárnak. A kommunizmus fenyege­tései még ma is komolyak s attól kell tartanunk, hogy azok néhány héten belül műin n/hA/^L'Ärin.i --­mondta Rusk a televízió köz-j vetítés során. Rusk külügyminiszter sze­rint a kommunisták egymás­­közötti vitái nem hasonlít­hatók a modern demokrácia módszereihez s azok maguk­ban hordozzák saját pusztu­lásuk csiráit. "A vörös világ szakadásá­ból bátorságot meríthetünk szabadságé nk ta rtóssá gában s ha nem fáradunk el törek­véseinkben, úgy biztosítani fogjuk a jog és a demokrá­cia uralmát az egész vilá­gon" — mondta a miniszter] a televízión át az amerikai. nép közvéleménye előtt. | Ruskkal együtt résztvetti a televízió közvetítésben U. • Alexis Johnson, külügymi­nisztériumi helyettes politi- j kai államtitkár, Avereli Har-, rimán, a távol-keleti ügyek j külügyminiszteri szakértője, I valamint Robert Hilsman,! közbiztonsági igazgató, j Mindnyájan megegyeztek1 abban, hogy a kommuniz­musra olyan árnyékot vet a 1 közöttük felmerült ideoló­giai vita, mely rendkívül j n-iöriirtv/on níihi f aU! r> fAI v/iVUarf Feloszlatták az olasz parlamentet i Antonio Segni olasz köz­­társasági elnök feloszlatta a határidejét kitöltött parla­mentet s az uj általános vá­lasztásokat április 28 napjá­ra tűzte ki. Az uj választások az olasz kommunista pártnak okoz­nak a legnagyobb gondot. Palmiro Togliatti pártfőtit­kár azzal kezdte a választá­si előkészületeket, hogy ál­talános tisztogatást rendelt el. Minden "sztálinistát" el­távolítanak a pártból, hogy újból visszaszerezzék a vá­lasztók bizalmát. Az olasz kommunista párt­nak van Nyugaton a leg­több tagja, jelenleg egy miliő hétszázötvenezer. So­raik azonban igen megrit­kultak 1956-ban, amikor a szovjet hadsereg olyan bru­tálisan beleavatkozott a ma­gyar szabadságharcba. Togliatti most minden öreg sztálinistát kiirt a párt­ból. A jelenlegi 197 kommu­nista képviselőből és szená­torból 75-öt nem engednek fellépni, hanem helyüket fiatal kommunistákkal cse­rélik fel. Togliatti azt remé­li, hogy ezzel a drasztikus intézkedéssel a kommunis­ták megtartják régi szám­arányukat. A másik oldalon Fanfani miniszterelnök pártja azt Ígéri az olasz választóközön­ségnek, hogy az Egyesült Államok áprilisra elszállítja az ország területéről az ott állomásozó Jupiter atom­bombát szállító amerikai ra­kétákat. Ezzel elveszik a kommunistáktól legeredmé­nyesebb propaganda fegy­verüket, hogy háború esetén az amerikai atomrakéták miatt a szovjet teljesen el­pusztítaná Olaszországot. A szovjet tüzelő­olajat szállít Angliának A londoni Daily Telegraph jelentése szerint az angol kormány tárgyalásokat foly­tat a szovjettel "bizonyos mennyiségű" orosz fűtő­olajnak Angliába való szál- I i fásáról. A lap politikai munkatár­sa azt állítja, hogy az angol kormány nem veszi figye­lembe az Egyesült Államok tiltakozását. A fűtőolaj szállítása még nem vette kezdetét, mert Anglia azért szovjet hajók­nak angliai kikötőkben vég­zendő építésével és hajó­­javitással akar fizetni, de az erre vonatkozó tárgyalások még nem fejeződtek be. Talán ez a különös jelen­ség már a brüsszeli vétónak a következménye. Nem ke­rülhetne rá a sor, hogy tüze­lőolaj és hajóépités kérdésé­ben, melyek egyaránt fonto­sak a nyugat-keleti háború szempontjából, Anglia és a szovjet kölcsönös szállítási szerződést köthessenek. Amig De Gaulle gyártja az atombombáit, addig Mac­millan javítja a szovjet hajó-L-at KÜLÖNBÖZŐ ORSZÁCOKBŐL JELENTIK: Vöröskina már felrobbantotta első atombombáját Az Indian Express Uj-Del­­hiben megjelenő politikai napilap azt állítja, hogy Vö­­röskina január 11-én felrob­bantotta első atombombá­ját. A hirt azonban kételke­déssel fogadja a tudós vi­lág, valamennyi földrengés­­jelző állomás szakértő sze­mélyzete. A tokiói és londoni föld­rengésjelző állomások kije­lentik, hogy január 11-énj nem észleltek semmi olyan földmozgást, ami nukleáris robbantásnak tulajdonítha­tó. Az újdelhii földrengésjel­ző állomás azonban egy hó­nappal később erőteljes ki­lengéseket észlelt, amelyek­nek eredetét nem lehetett világosan megállapitani. Az obszervatórium szerint ez származhatott földrengés­től is, hiszen tudvalevőleg Uj-Delhi környéke az indiai "földrengés övezetbe'1' tar­tozik. Az Indian Express jelenté­se Bhutánt és Si klómét je­löli meg, ahol január 11-én éjjel 15 másodpercig tartó földlökéseket észleltek. Ugyanakkor tompa moraj­lás volt hallható és 'kivilágí­tott felhőket láttak a Sin­­kiang sivatag felett. Kínai menekültek szerint Sin­­kiangban óriási építkezések folytak a robbantások elő­készítésére. Kína kíméletlen politikai fellépése a Szovjettel szem­ben mintha azt mutatná, hogy már nem fél a szovjet atomfegyvereitől. Vöröski­­nát előbb-utóbb be kell so­rolnunk az atom nagyhatal­mak közé. Az angol kormány mentegetőzik a windsori herceg előtt ! DUKE OF WINDSOR Az angol kormány mente­geti magát a windsori her­ceg előtt, hogy nem tájékoz­tatták őt előzőleg a német birodalmi levéltárból a há­ború alatt zsákmányolt és a múlt év decemberében nyil­vánosságra hozott diplomá­ciai iratok tartalmáról. A zsákmányolt iratok között ott volt a coburgi hercegnek 1936-ban Hitler­hez intézett jelentése, mely szerint Vili. Edward angol király, a mai windsori her­ceg, rendkívül szükségesnek tartotta, hogy Anglia szö­vetségre lépjen a náci Né­metországgal. A windsori herceg, ami­kor e diplomáciai iratokat a múlt év decemberében nyil­vánosságra hozták, azonnal tiltakozott azok valódisága ellen. Az angol kormány most szükségesnek látta kiengesz­telni á windsori herceget e közleményekért. Erre azt az utat választották, hogy egy parlamenti interpellációra adott válaszban követték meg a herceget. KÍNA NEM ÜNNEPELTE MEG A SZOVJET BARÁTSÁGI SZERZŐDÉS ÉVFORDULÓJÁT Kommunista-Kima nem emlékezett meg a szovjet— kínai barátsági szerződés 13- ik évfordulójáról. Most elő­ször történt meg tizenhárom év óta, hogy a kínai újságok szerkesztőségi rovatai nem dicsőítették e "korszakalko­tó eseményt". j Csodálatosképpen a szov- I jet újságok nem feledkeztek ] meg az évfordulóról. A Prav­da, amely pedig a szovjet kormány tudta és engedé­lye nélkül soha egyetlen sort sem ir, hosszú cikket szentelt az évforduló jelen­tőségének. "Fontos tényező­je volt e barátsági szerződés a Távol-Kelet és a világ bé­­j kéjének" — jelenti a Tass j hivatalos hír iroda. Ez az apró jel is mutatja, ] hogy Kína teljesen elszakadt a szovjettől, valamint, hogy Moszkva mindenáron keresi a kibékülés lehetőségeit. • VESZÉLYBEN A RÓMAI COLOSSEUM A világhírű római négy­­emeletes Colosseum, melyet Titus római császár építte­tett Krisztus előtt 80-ban, •'***§ — !A VILÁG KÖRÜL ] az összeomlás veszélyének van kitéve. Az aréna, mely diadalma­san állta századokon át a hadseregek támadásait, most összeomlani készül a szokatlanul télies időjárás miatt. A római birodalom idejéből fennmaradt más műemlékek is pótolhatatlan károkat szenvedtek. Ilyen kegyetlen tél már egy évszázad óta nem volt j Európában, mely Olaszor- I szag legdélibb pontjára is a j természet fagyos leheletét I vitte el. Sok ezer dollár kárt ] okozott Róma müemlékei­­j ben. Gianfiiippo Carettoni, a fórum és a palatinus régi­ségeinek felügyelője azt je­lenti, hogy a kezdeti segít-; ség céljaira legalább 160 ezer dollárra van szükség, hogy a műemlékek össze-] „__j4.x. _________i—m. .__.ii-Az angol Munkáspárt megválasztotta uj vezetőjét a 46 éves Harold Wilson személyében, aki a választás második menetében 144 szavazattal győzött 103 ellenében George Brown ellenjelöltjével szemben. Ez a pártvezér választás abban az időpontban történt, amikor a konzervatív párt népszerűsége erősen hanyatlott egyrészt a nassaui atom­egyezmény, másrészt De Gaulle brüsszeli vétója miatt. Igy ez a választás egyúttal Anglia legközelebbi miniszterelnö­két is jelenti. Wilson a párt jobboldali frakciójához tartozik s eddig is ő volt a Munkáspárt külpolitikai szakértője. A Munkáspárt abban reménykedik, hogy a legközelebbi álta­lános választáson megszerzi a többséget. • Az Egyesült Államok haditengerészete parancsot kapott, hogy segítsen a venezuelai hadihajóiknak és repülőgépek­nek felkutatni a venezuelai kormány tulajdonában lévő 3.127 tonnás teherhajót, melyet kommunista kalózok nyílt tengeren elfoglaltak, személyzetét és utasait fogságra ve­tették. Ezzel a brutális (kegyetlenséggel azt akarták meg­akadályozni, hogy Romulo Betancourt venezuelai köztár­sasági elnök ne menjen el hivatalos látogatásra Washing­tonba. A tengeri kalóztámadással egyidejűleg a kommu­nisták Caracasban is terrorista támadásokat kezdtek s fel­kavarták az ország fővárosának nyugalmát. • Dr. James V. Warren, az amerikai Szívbetegségek Kutató Szövetségének elnöke az egyesület csikágói konferenciáján bejelentette, hogy 1950. óta a szív és vérrendszer beteg­ségek halálozási aránya 6 százalékkal csökkent. • Angol és amerikai orvosok jelentik, hogy sikerült halott ember veséjét eredményesen átültetni az élő emberi szer­vezetbe. Az angliai műtét ezelőtt 66 nappal történt, az amerikai pedig már tiz hónappal ezelőtt. Mindkét beteg jól érzi magát s az átültetett vese a szervezetben kifogás­talanul működik. • Az amerikai kongresszust élénken foglalkoztatja Kanada ellenséges magatartása és az áprilisi választásokat meg­előző politikai harc. Wayne Morse oregoni demokrata sze­nátor azt mondta szenátusi felszólalásában, hogy megbe­széléseket tervez a kanadai politikai élet vezetőivel a vá­lasztási hadjárat alatt. Mindkét ország szabad népének nagy előnyére lesz — mondta a szenátor —, ha megismer­kedünk egymás nézeteivel. A diplomáciai tárgyalások nem viszik előre a népek megértését, ha nem világosítjuk fel egymást szándékainkról. • A québeci Alma városából jelentik, hogy a Katolikus Is­kolabizottság vezetése alatt álló 21 iskola 400 tanítója sztrájkba lépett. Mintegy 7.000 tanuló marad igy átme­netileg dk tatás nélkül. A tanítók már hat hete nem kap­tak fizetést a sztrájkba lépésük kor kijelentették, hogy mind­addig nem lépnek munkába, amíg elmaradt fizetéseiket kézhez nem kapják. Alma városának 20.000 lakosa van s

Next

/
Oldalképek
Tartalom