Kanadai Magyarság, 1963. január-július (13. évfolyam, 1-30. szám)
1963-01-05 / 1. szám
KANADAI MAGYARSÁG 5 XIII. évfolyam, 1. szám, 1963. január 5, szombat Emigrációnk időszerű kérdései EGYSÉG Akik az emigrációs magyarság egységét igen szélesen értelmezik és az ilyen egység megvalósításáért küzdenek, azok már eleve elérhetetlen délibábokat kergetnek. A feladat — szerencsére — nem az, hogy meg k« II teremteni az egységet, hanem az, hogy hogyan erősítsük a meglévő egységet. Kétségtelen, hogy az emigrációs magyarság a főcélok tekintetében — a szovjet bérencek kivételével — egységes. Hiszen az Ország felszabadítását, függetlenségét, az ellenséges szovjet haderő kivonulását és az ENSZ ellenőrzése melletti szabad választások megtartását akarjuk. A budapesti szovjet bábkormány és a szovjet hírverés mindent elkövet, hogy az emigrációs magyarság körében széthúzást, viszályt, csüggedést, reménytelenséget szítson. Ugyanezt tették a Habsburgok titkos rendőrei és besúgói a kossuthi emigrációval. A fontos az, hogy idejében ismerjük fel ezt az alávaló aknamunkát és a jelenleginél még nagyobb egységgel, még határozottabb eltökéltséggel és helyes cselekvésekkel válaszoljunk erre ! Éppen ezért mindazt, ami magyarokat idekint elválaszt bennünket egymástól, akik az említett főcélokkal egyetértünk, illetve azokért a magunk módján itt is küzdünk, az ésszerűségnek engedelmeskedve, ki kell kapcsolnunk ! Az ellentétek elsősorban belpolitikai eredetűek. Másodsorban emberiek: a befogadó országban elért sikerek vagy félsikerek következményei. Most nem lényeg az, hogy majd Otthon köztársaságot akarunk-e, vagy királyságot, ilyen vagy olyan pártot. Ez döntő lehet akkor, amikor az Ország visszanyerte szabadságát és önrendelkezését. Kossuth és Széchenyi vagy Kossuth és Deák eltérő utakon haladtak, csak az eszközök voltak különbözők, de valamennyiük célja azonos volt: a magyarság fennmaradásának, jólétének, függetlenségének a szolgálata. Mindegyikőjük a legjobb lel ki ismeretével és meggyőződésével azt tette, amit helyesnek hitt az egyetemes magyarság érdekében. Az 1956-os szabadságharc idején senkit sem érdekelt, hogy milyen állam vagy kormányformát akar, az volt a fontos, hogy velünk van-e, vagy ellenünk. Az csak természetes, hogy az Országot illető jövőbeni belpolitikai rendezés tekintetében közöttünk voltak, vannak és lesznek lényeges véleménykülönbségek. Az a fontos, hogy ezek ne ellenkezzenek a magyarság jelenlegi politikájának említett főcéljaival. Azok, akik földnélküli, vagy fejbólintó jánosokat és napraforgó embereket akarnak látni, legjobb, ha abbahagyják a politizálást! Akik pedig az egypárt rendszer csökönyös hivei, azok a gondolat-, szólás-, bírálat- és sajtó szabadságának a megfojtásával az Országot a diktatúra irányába vezetnék. Az álmodozást senkinek sem tilthatjuk meg. De leghelyesebbnek látszik, ha az Ország belpolitikai rendjének majdani meghatározását a leg illetékesebbre : a zsarnokság igájában szenvedő magyar népre bizzuk! Vagyis: belpolitikai nézeteinket illetően az emigrációban partizánharcot folytatni és egymásra sárt szórni teljesen céltalan, értelmetlen és haszontalan. Legjobb, ha e tekintetben jobb időkre elássuk a csatabárdot ! Hiszen minden megosztás, széthúzás, veszekedés és ellenségeskedés "az ellenség malmára hajtja a vizet". Természetesen célszerű megvitatnunk a magyarság belpolitikai jövőjére vonatkozó kérdéseket is. De e tekintetben is "harag nélkül" kell találkoznunk az eszmebarrikádokon ! KÉPVISELET Akarva-akaratlanul is minden magyar az emigrációban mindenhol és mindenkor a magyarságot képviseli. Minket becsületességünk, fegyelmezett, udvarias, kulturált magatartásunk, megértésünk, együttműködésünk, jó munkánk, hálánk, a befogadó országok értékeinek a megbecsülése vagy ezeknek az ellenkezője alapján Ítélnek meg. E tekintetben vegyünk példát az 1956-os szabadságharcunk igazi hőseiről, a volt magyarországi politikai foglyokról. Ők az emigrációnk legérdemesebb, de legszerényebb és legkulturáltabban viselkedő tagjai! Az emigrációs magyarság legfontosabb feladata, hogy a magyarság és a magyar ügy számára társadalmi és egyéb kapcsolatok utján minél több barátot szerezzen a Szabad Világ minden táján, elsősorban a politikailag befolyásos vezetőjellegü személyek közül. De nem hanyagolható el az egyszerű emberek barátsága sem ! Az ilyen feladat nem látszik könnyűnek. Az is kell hozzá, hogy meglehetősen jól beszéljük a befogadó ország nyelvét, tájékozva legyünk annak sajátos körülményeiről. Amellett értsünk ahhoz, hogy hogyan tartsuk meg azokat. E tekintetben az emberi jogokhoz, mint közös ideológiához ragaszkodás igen értékes fegyvernek bizonyulhat. Az ilyen személyeket — amennyiben szükséges — elsősorban arról a tényről kell meggyőzni —, ami valóság is —, hogy a zsarnokság igájában szenvedő és az emigrációban élő magyarság az ő igazi barátjuk és szövetségesük, akikre a kommunista zsarnokság elleni küzdelemben mindenkor feltétlenül és biztosan számíthatnak. Hiszen a magyarság oly sokat szenvedett a kommunista zsarnokságtól és szenved ma is és a magyarság csak legutóbb is, 1945- ben, 1947-ben és 1956-ban népszavazásszerüen foglalt állást a kommunizmus ellen I Az emigrációnk ilyenirányú tevékenysége elsősorban az Egyesült Államokban a legfontosabb, mert az Egyesült Államok a Szabad Világ vezetője. Az emigrációban maga a "képviselet" nem elég. Az keli, hogy ilyennek ismerjék és fogadják el a befogadó országok hivatalos körei. Az Egyesült Államokban vagy másutt, ahol az emberi jogokon alapuló politikai rendszer van megdönthetetlenül szilárd alapon, a hivatalos vezető körök csak olyanokat ismernek el a magyarság igazi képviselőinek,1 akiknek sem a politikai muitjuk, sem a jelenlegi állásfoglalásuk nem ellenkezik a befogadó országok uralkodó eszméivel. Csak természetes, hogy csak azokhoz van bizalom, akik ugyanazokért az eszmékért küzdöttek vagy küzdenek. Még akkor is, ha célszerűségből diplomáciai kapcsolatot tartanak fenn egyes kommunista államokkal. Nagyon fontos, hogy a kommunista világon kivül a világ minden államában szétszórt magyarság ezt az emigrációs diplomáciát kövesse, ideértve az újonnan alakult ázsiai és afrikai államokat is! • Mindnyájunk kötelessége, hogy a magunk módján erősítsük az emigrációs magyarság egységét és méltón képviseljük Hazánkat! Erre kötelez 1956-os szabadságharcunkban elesettek, a vértanuk emléke! Ezt várja el tőlünk az otthon szenvedő magyarság! (K. I.) Olvasóinknak ígértük, hogy az uj esztendőben részletesen fogunk foglalkozni a magyar emigráció időszerű kérdéseivel. Munkatársunk fenti közleménye, mely teljesen megegyezik szerkesztőségünk véleményével is, az első ilyen kezdeményezésünk. Szívesen vennénk, ha olvasóink hozzászólnának ehhez az életfontosságú kérdéshez. Minden tárgyilagos hozzászólásnak szívesen adunk teret lapunkban. A bevándorlók dicsérete A munkaügyi miniszter legújabb, feltünéstikeltő jelentése szerint, azoknak a bevándorlóknak egyharmadrésze, akik az utolsó 15 év alatt érkeztek Amerikába, különös szellemi vagy technikai eredményékkel gazdagította Amerikát. A jelentés bevezetése hangsúlyozza, hogy a bevándorlók számarányukat messzire túlhaladva, rendkívüli mértékben emelték az amerikai munkásság színvonalát. Sokan közülük már megérkezésük idején mutatták fel átlagon felüli képességeket, amelyekre ez országnak nagy szüksége volt. A tizenöt év előtti bevándorlók között —, hogy a sok közül csák néhányat említsék, mondja a miniszter — Enrico Permi, Albert Einstein, Felix Frankfurter, Igor Sikorsky és Onmándy Jeftő nevét mindenki ismeri. A nemzet nagyrésze nincs tudatában annák, hogy a kevésbé ismert, de szellemileg vagy technikailag kiváló többi bevándorlónak menynyit köszönhet. Amikor Amerika kaput nyit az üldözötteknek, gazdag ellenértéket kap cserébe vendégszeretetéért. Az 1947—1961. években 3 és fél millió bevándorló lépett partjainkra, akiknek a fele képzett munkás volt, a másik fele családtagokból állott. A bevándorlók 16 százaléka diplomás ember, mig a bennszülött amerikaiaknak csák 9 százaléka az. Hat újonnan érkezett közül legalább egy szakmunkás volt, mig az itt született amerikaiakból csák nyolc 'között akadt ilyen. Az 1952—1961. évdkben több mint százezer ember nyert bebocsáttat ást az országba,mint a fizikai tudományok szakértője, mérnöki, géplakatos! vagy ápolónői képesítéssel, tehát olyan képzettségekkel, amelyekre az Egyesült Államoknak égető szüksége van. Az elmúlt 15 esztendő alatt 30.000 mérnök vándorolt az országba, tehát körülbelül annyi, mint az 1961. évben egész Amerikában diplomát nyert mérnökök száma. Kívülük 14.000 orvos, 28.000 ápolónő, 4900 vegyészmérnök és 1.100 fizikus szerepel az újonnan jöttek között. Megérkezésük . idején a férfiak 40 százaléka 25-44 éves csoporthoz tartozott, téhát a munkaképesség teljén állott, mig a bennszülött amerikai munkásoknak csak 26 százaléka ilyen korú. American Council India kormánya az ország területén élő 15.000 kínaiból mintegy kétezer embert internált az északkeleti határokra Assam és Nyugat- Bengálla közelébe. Ezek a kínaiak az őszi kommunista invázió idején veszélyeztették az ország közibiztonságát. SZÍNHÁZ - FILM - MŰVÉSZET INGRID BERGMAN újból színpadra lépett; december 3-án mutatkozott be a párizsi Montparnasse Színházban, Hedda Gabler szerepében. • A BELGIUMBAN vendégszereplő magyar művészcsoport nagy sikerű műsoros estet adott a Belgiumban élő magyarok részére. • JUHÁSZ GYULA összes müveinek szövegkritikai kiadását megkezdték. Az Akadémiai Kiadónál a versek megjelentetését hamarosan követi majd a költő prózai müveinek, köztük publicisztikai Írásainak gyűjteménye is. • TABI LÁSZLÓ A nagy mutatvány című szinművének premierje november 30-án volt a Katona József Színházban. • KODÁLY ÜNNEPSÉG PÁRIZSBAN. A párizsi Magyar Intézetben ünnepi hangverseny volt Kodály Zoltán 80. szül e t és na pj a alk a Imébó I. Báti László, az intézet igazgatójának bevezető szavai után Frederic Robert francia zenetudós ismertette a nagy magyar zeneszerző életművét, majd Antal Livia és Bán Melitta Kodály-szerzeményeket adtak elő. • PÓR LILI, a kolozsvári Magyar Színház örökös tagja, a 'kiváló erdélyi magyar drámai színésznő, 72 éves korában elhunyt. • BARTÓK és LISZT-müvékből készített lemezeket hozott forgalomba a Deutsche Gramaphon-cég. A zeneszámokat magyar zenekar adja elő, Ferencsik János vezényletével. • ■ A FRANCIA AKADÉMIA legfrissebb tagja Joseph Kessel 64 éves Író, újságíró és — pilóta, aki főleg kalandregényekre specializálta magát. • GRACE HERCEGNŐ filmszerepet vállalt: az "Egy nap Monacóban" című alkotás a 665 éves hercegség történetét, érdekességeit ismerteti. • MEGTALÁLTÁK Rembrandt legkorábbi festményét Lyonban, a Szent Péter Muzeum raktárában. A képet a művész 1625-ben, 19 éves korában festette. A Torontoi Véres magyar családi dráma Torontóban < színház hírei A színházi évad szenzációja lesz a Torockói menyasszony előadása, melyet január 19-én, szombaton este 8 órakor, január 20-án, vasárnap este 7 órákor és január 26-án, szombaton este 8 órakor mutat be a torontoi Művész Színház a Llppincott 191. szám alatti színházban. Jegyek mindhárom előadásra már kaphatók a szokott elővételi helyen, és a színház titkári irodájában, 7 Glen Road, Telefon : WA. 1-6337. A titkári iroda kívánságra postán is kiküldi a jegyeket. • Február 2-án, szombaton este Haimíltonban vendégszerepei a torontoi Művész Színház. A nagysikerű Marica grófnő operettet adják elő. Szilasi József 41 éves magyar honfitársunk fegyveres merényletet követett el Torontóban Bartlett Ave-i lakásán különélő 42 éves Mária nevű felesége, valamint a 47 éves Ernst Heidrich szobaur ellen, majd maga ellen fordította fegyverét és egyetlen golyóval szétroncsolta fejét. Ott találták holtan a pince padlóján, kezében egy félig elégett cigarettával. A két áldozat a kórháziban fekszik életveszélyes állapotban, mindkettőn azonnali műtétet hajtották végre. A 25-ös kaliberű automata pisztoly golyói az aszszonyt a mellén, a férfit pedig a gerincén sértették meg. A gyilkos férj feleségére négyszer, Heidrichre pedig ötször lőtt rá. Sziíasiné már egy éve különélt férjétől, 17 éves Katarina nevű leánya anyjával maradt. A különélő házastársak anyagi okök miatt állandóan veszekedtek egymással. A halottat és a sebesülteket egy másik szoba ur, a 31 éves Kenneth Hodgeins találta meg vérbefagyva a pince padlóján, mikor éjfél táján hazaérkezett. Azonral értesítette a rendőrséget, akik a gyorsan megejtett helyszíni kutatás során a gyilkos férj zsebében még 45 géppisztoly golyót találtak. A gyermek és az alkohol Hányszor haljuk, ha vendégségben vagyunk, vagy ha vendégeket fogadunk, hogy szülők mosolyogva némi büszkeséggel mondják : "Tölts csak nyugodtan néki is". S nemcsak sört, de még bort vagy likőrt is itatnak nem egy kisiskolás vagy akár óvodás korú gyerekkel. Azután megelevenedi k a gyerék, hangoskodik, egyre fékevesztettebben rendetlenkedik. S most nem azoknak az alkoholistáknak vagy rossz családi életet élő szülőknek gyermekeiről van szó, akik magukkal viszik a talponállóba a kisiskolást, s ott apai tetszelgéssel itatják gyermeküket I Békés, csendes családi életek keretein belül — esetleg olykor túlzott dédelgetéssel is — nevelődő gyermekekről, kiknek szülei maguk is ritkán, vendégségben, vendégfogadáskor vagy vasárnap ebéd után isznak csak szeszes italt. Ilyenkor azonban a gyermek poharába is mindenkor töltenek. A sört sok szülő még gyermekek számára sem tartja szeszes italnak. Arról meg éppenséggel fogalmük sincs, hogy a fejlődő szervezet fiziológiai működésében, érértem és lelki fejlődésében milyen elváltozásokat — mondjuk meg nyíltan — torzulásokat eredményezhet a szeszes ital fogyasztása. Talán az egészségügyi felvilágosító szolgálat, s az iskolákban a szülők körében végzett ismeretterjesztés sem volt mindig elég meggyőző e tekintetben. Törvény tiltja, hogy tizennyolc éven aluli ifjak nyilvános helyen alkohol tartalmú Italt fogyasszanak. De arról kevés szó esik, hogy ihat-e otthon és vendégségben szeszes italt a gyerek? Pedig nem kevésbé fontos, hogyan alakul ki a családban az életrend : adnak-e egyáltalán szeszes italt az óvodásnak, vagy kisiskolásnak, ihat-e sört, bort vagy likőrt az asztalnál. Legtöbbször azt lehet hallani : — Persze, hogy megkívánja a gyermek, amikor mindenki iszik az asztalnál .. . Pedig a gyermekekkel meg lehet értetni — ha úgy neveljük —, hogy a szeszes ital nem nekik való. Mert .gondolt-e arra a szülő, aki a "mi is iszunk, a gyerek is megkívánja" érvvel adja a szeszes italt gyermekének, hogy ha dohányzik, megkínálja akár egy cigarettával is? Aligha, pedig az alkohol a gyermeknek éppen olyan káros és veszedelmes, mint a nikotin fogyasztása ! Legyen mindig otthon valami ital a gyermék számára is! Áldozzunk rá néhány centet s némi fáradságot, hogv valahányszor nekünk, felnőtteknek italt töltünk, poharunkba, a gyermekébe is kerüljön alkoholmentes, üdítő ital. Uj ut nyílik a rákkutatásban Amerikai lap ismertetője dr. Szent-Györgyi Albert felfedezéséről Az amerikai Assoiated Press hírügynökség közölte, hogy dr. Szent-Györgyi Albert, az Amerikában élő Nobel-dijas magyar tudós, a rákot befolyásoló hormonok felfedezését jelentette be Minneapolisban, a Nemzeti Tudományos Akadémia és a minnesotai egyetem közös konferenciáján. A New York Times pénteken érkezett számában a lap tudományos munkatársa a többi között a következőket írja Szent-Györgyi professzor uj eredményéről : A thymus (csecsemőmirigy ) szerepéről a szervezetben csak annyit tudtunk, hogy valamilyen szerepe van a növekedésben. A pubertás kora előtt emberben és állatban egyaránt megtalálható, ezután sorvadni kezd, később úgyszólván teljesen eltűnik. Újabban kiderült, hogy a thymusnak a szervezet védőanyagainak termelésében nagy jelentősége .van. Ha fiatal állatokból eltávolítjuk, csökken a szervezet védőanyag-termelése baktériumokkal, vírusokkal stb. szemben. A thymustól megfosztott állatokban a szervezet védekezése elmarad és emberi daganatoknak állatra vagy egyik állatfajból a másikra való átoltása sikerrel jár. Ilyen előzmények után Szent-Györgyi és munkatársai tiz évig tartó munkával a thymusból . két hormont izoláltak. Az egyik hormon, a promine fokozza a növekedést és Így természetesen fokozza a daganatos növekedést is. Ez a hormon csak a tbymusban található meg. A másik anyag, a retine, amely a legnagyobb mennyiségben a thymusban van jelen, de megtalálható minden szövetben, gátolja a szövetek és egyben a daganatok növekedését. A retine daganatgátló hatását edd ig egérki sédetekkel igazolták. E hormonok a thymusban csak kis menynyiségben találhatók, egy kilóban körülbelül 4 milligramm. A cél az, hogy mind a két hormont tiszta (kristályos) állapotban állítsák elő, kémiai szerkezetüket tisztázzák és ezután megkiséreljék a laboratóriumi előállítását. Csak ha ez sikerül, kerülhet sor a klinikai (emberen való) kipróbálásra. Lapunk tudományos munkatársa a fentiekhez még a következőket fűzi: A thymus hormonjait eddig nem ismertük. Voltak adatok arra, hogy a thymusnak szerepe van a kísérletes 'fehérvérűség keletkezésében, de nem tudtuk, hogy a daganatok növekedésében is jelentősége van. A thymusban és a szervezet egyéb szöveteiben található gátló anyagok nem voltaik isrneretesék, növekedést fokozó anyagokat pedig eddig csak növényekben, rovarokban ismertünk. A növekedést' gátló retine felfedezése tehát uj utat nyitha' a rákkutatásban. "A fáraók átka", avagy a "múmia-betegség" Egyiptomi kutatók tudományos magyarázatot találtak arra, hogy mi a "fáraók átka", amelynek az egyiptomi királysírok feltárásánál több régész áldozatul esett. Felfedezték azt a vírust, amely 1500 évvel a múmia eltemetése után, még áktiv és betegséget Okoz. (ERZSÉBET KIRÁLYNŐ LEÁNYKORI NEVE) ROMY SCHNEIDER, KARL BOEHM, JANE MORGAN főszereplésével. Meghosszabbítva még egy hétre. Ferenc József és Erzsébet királynő szerelmi története a K und K világ történelmi keretében. A magyar királyi udvar minden fénye és ragyogása látható, valamint a teljes koronázási ünnepségek fénypompában úszó eredeti hűséggel. Toronto egyik legszebb és legelegánsabb filmszínházában : FINE ARTS THEATER 1605 BAYVIEW AVE., EAST. — TELEFON: 487-2141 (Eglinton-East-től délre) Naponta 7 és 9.15-kor, szombaton 4.45, 9.15-kor, vasárnap 4.4ő, 7 és 9.15-kor. Mutassa meg ezt a filmet angol ismerőseinek is! Következő műsorunk: - DOKTOR WITHOUT SCRUPLES (Doktor Lund privátszanatóriuma) Angol nyelvi esti tanfolyamok Ujkanadásoknak Olyanoknak, akik már elvégezték a három évi esti oktatást, vagy akik bizonyítványt kívánnák szerezni az angol nyelvben és az állampolgársági ismeretekben való jártasságukról. BEIRATKOZÁSI NAP: 1963. JANUÁR 8. IDŐPONT: ESTE 7.30-TÓL 9.30-IG. Az öktatás és a beiratkozás helye: Kent Senior Public School 980 DUFfERIN STREET, TORONTO. Beiratkozási dij: $2.50 Z. S. PHIMISTER Director of Education LEGSZEBB AJÁNDÉK A KÖNYV! \ Ha barátainak, ismerőseinek ajándékot akar adni, i adjon magyar könyvet. J Különösen ajánljuk az emigrációban megjelent ' íróinknak a müveit: i Ghyczy Zsuzsanna : A város............................... $3.00 ! Kenesei F. László: Járhatatlan utakon...—... $2.00 J Kisjókai Erzsébet: Lázadás -------------------------- $2.00 j Székely Molnár Imre: Hallod-e Zsófi? ........... $3.00 í Szilvássy László: Mesék a bryanszki erdőből l-ll. I kötet, együtt ...—.........—......—........ $5.00 j Wass Albert: Tizenhárom Almafa ............... $2.40 ! Ezenkívül az emigrációban megjelent összes könyvek \ kaphatók kiadóhivatalunkban: ' 996 DOVERCOURT ROAD, TORONTO 4, ONTARIO. \ TELEFON : LE. 6-0333. í Eredeti magyar kézimunkát ; AJÁNDÉKOZZON MINDEN ALKALOMRA J még kanadai barátainak is, ha nagy örömet akar valamivel szerezni! ' Beregi keresztszemes (Rákóczi mintás), Matyó, Hód- I mezővásárhelyi hímzések. Sárközi szőttesek. ! 20X20-as Rákóczi mintás már $5.00-től. M. MÁRIA I 8605 BÍRNÁM, MONTREAL 15, Apt. 4, KANADA OLVASSA a Képes Világhiradét a szabad világ egyetlen családi havi folyóiratát. Szerkeszti : SZILVÁSSY LÁSZLÓ Megrendelhető a szerkesztőség cimén : 272 SPADINA AVENUE, TORONTO, ONTARIO. Előfizetési dij': egy évre $6.00. » « » ■ . . » « » < ■ ■ ■ »_» » » ».■ ■ ■ ■ - » » » • » » » ».■ Öntudatos magyar nem felejti el anyanyelvét.