Kanadai Magyarság, 1963. január-július (13. évfolyam, 1-30. szám)

1963-01-26 / 4. szám

KANADAI MAGYARSÁG 5 Emigrációnk időszerű kérdései ii. VEZETÉS Az emigrációs magyar szervezetek többsége a nem­zeti öntudat, összetartás, a vallás és modern nevelés, a -kultúra, sport, emlbertbaráti és más hasznos tevékenysé­gi területen — minden ne­hézség ellenére — sikerrel működ i'k. Az ilyen szervezeteknek, testületeknek, egyesületék­­nék a támogatása magyar köziérdék: 'kötelesség! Vannak azonban olyan emigrációs szervezeteink, amelyék csak nevükben lé­teznek. Ezeknek csak tiszt­ségviselőik vannak. Ez utób­biaknál a leggyakoribb hiba a vezetés helytelensége. Az emigrációban vezetni sókkal 'körülményesebb, ne­hezebb, mint odahaza volt (amikor az ország szabad volt). Magától értetődik, bogy vezetésre azok a leg­megfelelőbbék, akik tudnak vezetni ... Az emigráció ve­zetésében ezenkívül az is kell, hogy akik vezetnek, a nemzet legjobbjaihoz tar­tozzanak. Sőt ilyeneknek is 'kell létszámok! Ilyenek azok, akik a becsületesség, hazafiasság, a nemzeti öntu­dat, az áldozatkészség, a helytállás és rátermettség, a tudás és szorgalom, a mun­ka elitjei. Ezen adottságokon kívül fontos és elengedhe­tetlen, hogy megfelelő szer­vezőképességgel, előrelátás­sal és a vezetettékkel bánni­­tudással is rendelkezzenek. Ahol ilyen vezetők vannak, ott a közösségi élet virágzik. Vannak aztán olyan szer­vezetek, amelyektől a becsü­letes magyarok elhatárolják magokat, mert ezek a szovjet imperializmus uszályhordo­zói. 7 CSUCSSZERVEZET-k A magyar ügy és az emigrációs politikai élet újabb fejleményei egyre in­kább beláttatják velünk, hogy Hazánk szabadságát, önállóságát és önrendelke­zését illetően a feladat első­sorban miránk, emigráció­ban élő magyarokra hárul. Nagy hiba lenne abban az ábrándban ringatóznunk, hogy ezt a kötelességünket mások, a barátaink majd el­végzik helyettünk ... A magyar emigráció kép­viseli a magyarság összesé­gét a Szabad Világban. Ezért nekünk a feladatunk, hogy a- magyar ügynek a vi­­lágfónumokon, a világsaj­tóban és a világ közvéle­ménye előtti ébrentartásáért minden lehetőt megte­­gyünk! A Szabad Világ minden országában rendezni kell so­rainkat ! Mégjobban kell tömörül­nünk piros-fehé r-zöld nemze­ti lóbogónk alá! Á magyarságnak a politi­kai sikön vezetését az eddi­gieknél sokkal, de sókkal szélesebb alapokra kell fek­tetni és az egyes országok magyar emigrációs elitjei­nek a vezetésével országos csucsszervezeteket kell iéte­­sitenünk. Egy-egy ilyen or­szágos szervezetbe tartoz­zon bele minden .magyar, aki a Nemzet felszabadítását, az ellenséges szovjet haderő ki­vonulását és a magyarorszá­gi szabad választások meg­tartását akarja. Ha a tagok nem is, de ez a csucsszervezet, mint olyan, minden személyi- és pártpo­litikán kívül és felül kell áll­jon, mert minden emigrá­ciós szervezetet főleg ezek az ostobaságok és hóbortok aknáznak alá, ha nem az el­lenség bomlasztó munkája. Nem engedhetjük meg magunknak a töredékékre, csoportokra, szárnyakra mál­­ladozást! Az egyes országok magyar emigráns csucsszervezetei­­nek megalakulása után a következő lépés: az egyes világrészek csucsszervezeté­­nek és végül a legszélesebb alapon nyugvó világszerve­zetnek a létrehozása. Ezek a csucsszervezetek méltón bizonyítanák az egy­séget és képviselnék a ma­gyarság összességét. ‘Nem látszategységre van szükség, hanem alkotó együttműködésen alapuló, valójában élő egységre! A vallás is csak akkor töl­ti be igazi hivatását, ha ösz­­szehoz és nem elválaszt. Ugyanígy a magyarsá­gunkhoz való tartozásunk is. A válaszfalakat igen köny­­nyű emelni és igen nehéz le­rombolni. Máról holnapra sajnos nem pusztíthatunk el minden előítéletet, ferdené­zetet és az elérhető egység útjában álló egyéb "csöke­­vényt". De sokat tehetünk a jelen körülmények között is az említett célú magyar egysé­gért. Nem az a fontos, hogy azokat a már meglévő és jól működő szervezeteinket —. amelyek minket politikai sí­kon képviselnek és ame!ye< .már megalapozódtak — szét romiból juk ! Ezekből és hasonló szervezetekből cél­szerű létesítenünk a kívánt csucsszervezetet. Vagyis: meglévő szerve­zetekre kell építenünk, ha jó az alap és a keret. A megalakulandó csucs­szervezet évente megbartaná országos kongresszusát, amelyen megvitatnák a ma­gyarság egészét és a befo­gadó ország emigrációs ma­gyarságának időszerű kér­déseit, legfontosabb felada­tainkat, a követendő és a más országok csucsszerveze­­teivel összhangba hozandó általános emigrációs politi­kát. Fontos, hogy ez az uj szervezet nagyvonalú veze­tőkből álljon; olyanókból, akik csúcsról látnak, hogy vezetésük révén az uj csucs­szervezet erősítse nemzeti "Meg kell emlékezni ar­ról — mondotta Hruscsov —, hogy a Karib-tenger kör­­j zfetében kitört válság békés rendezésének idején elége­detlen kiabálás hallatszott a másik sarokból is, olyan emberek részéről, akik méghozzá marxista-leni­nistáknak nevezik magukat, i holott cselekedeteiknek sem­mi köze sincs a marxizmus­­len inizmushoz. Gondolok többek között az albán ve­zetőkre. A bírálatuk, ame­lyet a Szovjetunió címére in­téztek, lényegében csatláko­­zott a legreakciósabb, leg­hangosabb köröktől kiindu­ló kritikához. Vajon mi az oka annak, hogy most éppen az albán vezetők kiabálnak a leg­hangosabban? Mit akarnak ezek a magu­­ka t marxista knék-len in isták­nak nevező emberek? Miért törekszenek lényegében ugyanarra, mint Adenauer, vagyis, miért akarják a vilá­got a konfliktusok, a kiéle­zett nemzetközi helyzet fe­lé tuszkolni? Igaza van an­nak a mondásnak, hogy ha balra indulsz, jobbra érke­zel. Ha ugyanis tárgyilago­san nézzük a dolgokat, ezek az emberek a kubai válság idején pontosan úgy jártak el, mint akik konfliktust kí­vánnak felidézni. össze akarták ugrasztani a Szovjetuniót és az Egyesült Államokat. De vajon mit je­lent az, ha ezt a két világ­hatalmat egymás ellen for­dítják? Az egész világra ki­terjedő termonukleáris hábo­rút. Érdekes lenne tudni, ho­gyan viselkednének ők ma­guk egy háborúban? Nem hiszem, hogy részt kíván­nának venni benne. Valószí­nűleg szívesebben otthon­maradnának. Akkor azonban felmerül a kérdés: hát még­is mit akarnak? Talán bi­zony azt, hogy patakokban ömöljön a Szovjetunió és más szocialista országok né­peinek vére? Az albán vezetők — sza­vaikból ítélve — szemmel láthatóan elégedetlenek a ■kubai válság megoldásával. Egyesek közülük az elért megoldást meghátrálásnak nevezik, mások még olyas­öntudatunk, összetartozá­sunk érzését; ismertesse meg a magyarság időálló értékeit; emlékeztessen ar­ra a hozzájárulásra, ame­lyet a magyarság tett az eu­rópai népek közössége és a keresztény nyugati kültura védelmében és méltóan kép­viselje a magyarságot! Fokozott gond és alapos előkészítés szükséges ilyen csucsszervezet létrehozásá­ra ! UTÁNPÓTLÁS Egy nemzet, de a nemzet kicsiben : az emigrációban élő magyarság nem lehet utánpótlás nélkül! Különleges gonddal kell kinevelnünk a jövő magyar elitjét, vezetőrétegét! Nem­­csopán a lehetőségek adta legjobb iskolai neveléssel, de elsősorban az otthon ne­velő munkájával ! Beszéljen, Írjon, olvasson otthon minden magyar gyer­mek magyarul! Vannak biztató jelek, ■hogy Hazánk felszabadulása már nem 'késhet tu'lsokáig. De az előrelátás, a bölcses­ség szülőanyja l Minden le­hetőségre kell számítanunk és felkészülnünk! Számol­nunk kell arra is, hogy — mert kidőlünk a sorból — fokozatosan át kell adni az emigrációban a stafétabotot az utánunk jövő nemzedék­nek : hogy továbbvigyék a haza- és szabadságszeretetet soha ki nem alvó lángját. Hogy majd méltón és helye­sen vezessenek! Összegezve: a magyar emigrációban a magyar ügy uj apostolaira, uj .misszfioná­­riusaira van szükség! mit is mondanak, hogy a Szovjetunió kapitulált, be­hódolt az imperializmusnák. Felmerül a kérdés: mennyi­ben hátráltunk meg? A szocialista Kuba létezik, Kuba továbbra is marxista­­leninista eszmék világítótor­nya a nyugati féltekén. For­radalmi példamutatásának ereje tovább növekszik. Az Egyesült Államok kormánya országa nevében kötelezett­séget vállalt, hogy nem ha­tol be Kubába. A termonuk­leáris háború veszedelme el­hárult. Ez volna a mi meg­hátrálásunk? A békés rendezés bírálói azt hangoztatják, hogy — úgymond — nem szabad hinni az Amerikai Egyesült Államok szavának, hiszen sok történelmi példa bizo­nyította, hogy megszegi a szerződéseit. (Ennék éppen a fordítottja az igaz. Szerk.) Igen, a történelem ismer ilyen példákat. De ha csak ebből indulunk ki, úgy be kell ismerni, hogy az embe­rek előtt kizárólag egymás kölcsönös megsemmisítésé­nek perspektívája áll. Ilyes­mit állítani pedig annyit je­lent, mint akarva-akaratla­­nul a militarizmus útjára lépni, a háborút úgy tekin­teni, mint a vitás kérdések \ rendezésének egyetlen mód-1 szerét. Mi lett volna, ha mi a Ku­ba körüli események idején nem tettünk volna tanúsá­got kellő mérsékletről, ha­nem hallgattunk volna a "szélsőséges forradalmár'' rikoltozók sugallatára? Uj világháború, termonukleáris háború szakaszába léptünk volna. Nagy kiterjedésű hazánk természetesen kibír­ta volna ezt, de tiz és tízmil­lió ember pusztult volna el I Kuba pedig a termonukleáris háború eredményeként va­lószínűleg megszűnt volna létezni". A GUAYAQUILI TANÍTÓK csatlakoztak az Ecuador más városaiban folyó pedagógus­sztrájkhoz. Guayaquilben körülbelül ötvenezer gyerek iskolai tanulmányait szakít­ja meg átmenetileg a sztrájk. ITT HIRDESSEN I (K. I.) Idézet Hruscsov beszédéből MIÉRT KIABÁLNAK AZ ALBÁN VEZETŐK? XIII. évfolyam, 4. szám, 1963. január 26, szombat DR. RIMANŐCZY LÁSZLÓ: EGY AZ ISTEN, EGY A NÉP, EGY A SZOKÁS A. Hyatt Verrill ré­gész: "Az Andok vi­dékén az őserdők mélyén ezer számra vannak romok, me­lyeknek még a helyét sem tudjuk". Dr. Julio Tello indo­­régész: "Csak a Pe­rudban található elő­­irtka’és inka romókat egyedül, ezer kuta­tó, ezer év alatt is csak részben tudná kiásni és tanulmá­nyozni". Az ős-peruiak eredete ép­pen úgy titok ma is, mint az ős-egyiptomiaké. Jellemző azonban, hogy mindkét he­lyen kész és magas kultúra települt az őserdőkben és a homokon. Az Andes vidé­kén sincs ennek a kultúrá­nak eredete, az éppen úgy virágjában jelenik meg, mint a Nilus homokján. Teljesen logikus az a megállapítás, hogy ott, ahol a műveltség fejlődését nem vagyunk képesek fokról-foK- ra követni, mert az készen mutatkozik, a kultyrát"hoz­­ták valahonnan. Tény az, hogy a műveltség nem tá­mad máról holnapra, hanem évszázados, de inkább évez­redes folyamat eredménye. Perura, Egyiptom-ra, vagy Kolumbiára vonatkoztatva ezen tételt, a készen, fejlett fokon megjelenő kultúrája csak a Közel-Keleten, Indiá­ban, vagy Ázsia egyes ré­szein fejlődhetett ki. (Vagy olyan földrészen, vagy nagy szigeten, melyet ma nem is­merünk.) A legújabb ásatások ered­ményei oda mutatnak, amit sokan már régen gyanítot­tak, egyesek állítottak is, hogy az ázsiai és dél ameri­kai kulturnépek valaha szo­ros kapcsolatban állották egymással. Ez a megállapí­tás még pár évtizeddel ez­előtt a gúnyos lenézés vagy sajnálkozó mosoly tárgya volt. Döntő el lenbizony iték volt, hogy Amerika nem is­merte a kereket. Ez a felte­vés megdőlt. * Egy amerikai régész há­­házaspár: A. Hyatt és Ruth Verrill egész-életét ennek a kapcsolatnak a kideritésére szentelte és Ruth Verrill megtanult szóméról is, sőt olvassa és írja a szumér Írás "folycHékirás" változa­tát. (Itt ‘kell megjegyeznem, hogy a szuméröknak kétféle Írások volt: 1. Az ék-irás. 2. a rovásírás.) Ez a régész házaspár meglepően érdekes adatokat derített ki és kö­zöl az ős-perui és szumér kapcsolatokról és jelen ta­nulmányom az ő eredmé­nyeikre támaszkodik. ★ Az ős-, vagy elő-inka ci­vilizáció körülbelül Kr. e. 2000—2500-ban lett a szu­mér (és föníciai) gyarma­tosítók és felfedezők által Dél-Amerikába készen átvi­­ve. Az ős-inka fajok nagyban szumér vérségűek. Egész a jelen század ele­jéig tartotta magát '3 másik tévhit, ami szintén érthetet­len, hogy az Ó-korban nem volt megfelelő hajó vagy vizi közlekedési eszköz ah­hoz, hogy az akkori kultur­népek átmerészkedjenék az Atlanti-, vagy Csendes­óceánon. Ezzel szemben tény, hogy a szomérok az Eridu-i világ­kikötőjükből vígan keres­kedtek a mai ismert egész világgal, Észak- Dél-Ameri­­'kát elsősorban beleértve. Ezt tették az egyiptomiak is. Mindkét nép kitűnő tenger­járó hajókkal rendelkezett, ezek rendszerint három-fe­délzetű, kormánnyal, két-, vagy három vitorlával és ki­segítő evezősökkel ellátott tengerjáró és viharálló ha­jók voltak. A papyruszök és fal-faragások 35—50 méter hosszú hajókról számolnak be. Snefru, az egyiptomi III. Dynasztia egyik királya 40 hajóból álló flottát küld Kr. e. 2400-ban Szíria egyik ki­kötőjébe cédrus törzsekért és a falfelirat elmondja, hogy ezek leghossza'bbiika 58-60 méter volt. Gudea a Lagas-i 'király Kr. e. 2370-ben szin­tén importált 25—35 méter hosszú cédrusfa gerendákat, valamint Barsbib hegyéről követ. Hajói egyéb helyről is hoztak épület kő-tömbö­­ket, mely hely "egy évi ha­­jóutra feküdt". Régen tudott dolog az is, I hogy Kr. e. 600-ban ezek a I régi hajósok körül hajóztak j rendszeresn Afrikát és év­századokkal előbb járat-sze­rű összeköttetésük volt In­diával. Az angol ón-bányá­­'kat úgy Indiából, mint az Atlanti Óceán térségeiből már Kr. e. 2600-ban is javá­ban termelték ki.’ Ezeknek a tengerjáróknak a Gibraltar- Dél-Amerika-‘i ut kéjutazás­nak számíthatott, hiszen Af­rikát Brazil iától csak 1600 ki­lométer választja el. További tévhit, ami szin­tén sokáig tartotta magát, hogy a régiek azért nem mertek nekivágni az Óceá­noknak, mert tudva, hogy a föld lencse-alakú korong, féltek attól, hogy kiérve a szélére egyszerűen leesnek a földről. Schlieman "llios" c. mun­kájában Írja, hogy llios har­madik alsó-kulturrétegében légy égetett agyagból való földgömböt ásott ki, mely nemcsak gömbalaku, de az Egyenlítő és a délköröket jelentő "hálózat" is rá volt égetve. Több és teljesen ha­sonló földgömböt ástak ki Ur és Eriu-ban. A régi tengerjárók tulaj­donképpen a Sark-csillagot használták irányjelzőnek, de voltak pontosan szerkesztett műszereik is a Nap helyzet megállapítására. Ántykithe­­ránál a szivacshalászok pre­­hisztori'kus eredetű bonyo­lult eszközt halásztak ki a tengerből. Megállapítást nyert róla, hogy ma is töké­letesen használható, pontos műszer pozíció (Nap vagy csillagok) számítására. A szumér agyagtáblákon olvas­hatunk a "szokásos" vagy "teljes'' tengeri járatokról. A British Muzeum 10477. sz. papyruszának 28-ik oldala ezt mondja: "A kötélzete elkészült és a műszer is, mely az irányt pontosan be­tartja. őriztem az istenek műszerét és Kha bárkáját el­vezettem". — Ezt a szöve­get talán igy fordíthatnám: A hajó kötélzete és iránytű­je elkészült, mely az utat mutatja. Ennék tulajdonában biztpsan vezettem Kha hajó­ját. Ez az iránybetartó műszer hasonló lehetett a Csendes­óceáni szigeteken ma is hasz­nálatos és pálcikákból készí­tett rács-szerű "térkép-há­lók "-hoz, melyet a bennszü­löttek a hosszú tengeri út­jaikon ma is használnak. Fent idézett papyrusz 21- 22. oldaláról: "Nevezd meg magadat és a helyet, ahol horgonyt vethetek ... a vö­rös emberek hercege . . . ma­gával hozott, mert hajótö­rést szenvedtem". A Közel-Kelet-i feliratok több helyen beszélnek hajó utakról "A nyugati tenger mögötti országról", vagy a "Napnyugati földről". — Sargon II. (Agadé, illetve Akkár) király az uralkodá­sának tizenegyedik évében visszatért a három eszten­deig tartó tengeri útjáról, miután . . . "leigázta a nyu­gati országokat, ahol erődö­ket rendezett be és szobro­kat emelt". A babyloni "Omen" felirat szerint. . . "Sargon, mikor a nyugati földre, a nyugati tenger mögé ment, szobrokat emelt". — Több feliratban és falvésetben Sargon nevé­nek a jele vagy szimbóluma á rák, a Gan az ősi szumér folyó-rovás Írásban és feltű­nő, hogy a Tiahuanako-i ro­mok több szobrát rákokból stilizált öv disziti. Sargon-t legidősebb fia Menes követte a trónon, a'ki az Abydos-i szarkofág fel­irata szerint "Hajóival körül járta a Napnyugati Orszá­got, befejezte a Nyugat-i te­rületek ellenőrzését. Urani földön erődöt épített a he­­gyi-tó mellett. Egy rovar (féreg) csípésébe halt meg! A Napnyugat-i országban lett eltemetve". Az ország neve, ahol a ro­var megcsípte Menes királyt "la-aru". A Kolla- és Aaiima­­ra-i nyelvjárásban ennek a mérges rovarnak "Uru" a neve, ami, bár leggyakrab­ban egy fekete mérges pók­ra vonatkozik általában a mérges bogarak és rovarok gyűjtő-neve. Menes-t fia, Narám-szin követi az uralkodásban. Egy ■ egyiptomi arcfesték-palet­­tán, ez a felirat olvasható: ; "A Napnyugati Országok és ; Tianu és Amarru' ország ki­rálya". Itt a hasonlóság a Tiahuanako és Airnara ne­vekkel több, mint meglepő. Narám-szin után fia, Shar Gani uralkodik. Ő, a felira­tok szerint alkirálya és társ-1 uralkodója volt atyjának,' de ez a szokás volt már nagyapja idejében is. Ez, annyit jelent, hogy a szűrné-, raknál a király fia, az apja idejében alkirály, nádor, kormányzó méltóságot szok­ta betölteni. Egyik másik ne­ve "Gin-ti", ahol a "ti" szócska a kő jele vagy szim­bóluma. * Teljesen logikus és érthe­tő lenne ezekotán egy olyan kérdés, hogy : harnár a szu­­mérok jártak Peru-ban és ott építettek és szobrokat is ál­lítottak fel, miért nem vés­tek feliratokat is, vagy hagytak maguk után Írást? — Nos, irta'k is és hagytak is! iKuszkótól kb. 200 kilo­méterre Urubamba mellett Sakuajakuban találtak egy •kőtáblát huszonkét szavas Írással és teljesen hasonlót (szövegben is) Bolíviában. Mivel a rajta levő Írás a Me­nes idejében használt ős­­szumér (Gangetic) folyó-ro­­vással van írva, a megfejtése könnyű: "Az alsó napnyu­gati országban, a Nap Isten tűznek szentelt temploma mellett. A mély vizek kor­mányzója, Ginti alkirály, az alsó föld tűz-királya, Gan, ak'i Men-nek, a Tűz Istenének az uralkodó társa, aki az in-TÜZ FENYEGETTE MARGARET HERCEGNŐ LAKÁSÁT különítmény vonult ki a tűz­esethez, vízzel árasztotta el a tetőzetet s egy órai mun­ka után megfékezte a tűz terjedését. Margaret herceg­nő az utca kiváncsi tömege között sállal bekötött fejjel és földigórő 'köpenyben fényképezte a serény tűzol­tókat. A tűz a tetőgerendák kö­zött keletkezett, közel Mar­garet hercegnő és férje lak­osztályához. A fiatal háza­­sök még 1960-ban költöztek be a Kensington palotába s előbb az épület túlsó felé­ben helyezkedtek el. Ké­sőbb azonban államköltsé­gen uj lakosztályt alakítottak át számukra, melynek díszí­tése 238.000 dollár költség­gel járt. A munkapárti kép­viselők e fényüzésszerű költ­ségekért 'támadták a kor­mányt a parlamentben. A Kensington palotát Sir Christopher Wren építtette s az mindig a királyi család tagjainak lakásául szolgált. A jelenlegi tűzesettel is Ma­rina kenti hercegnő lakosz­tálya sérült meg, nagyrész­ben a személyzeti helyisé­gek. PRINCESS MARGARET A londoni Kensington pa­lota tetőzetén a kora regge­li órákban tűz ütött ki. Eb­ben a palotában lakik Mar­garet hercegnő férjével és gyermekével. A tűzriada­­lom hírére Margaret herceg­nő fényképezőgépével le­sietett az utcára és felvéte­leket készített a tűzről s a tűzoltók munkájáról. Száz főből álló tűzoltó diai Indus-völgy telepének királya : a Keleti Vizek kelő Napjának alkirálya". A feliratok és kőtáblák szerint Gin-ti vagy Shar-gani Ménes-nek, akit "Men"-nek is neveztek és aki India In­dus-völgyi településének a Tűz Istene is volt, mint al­királya vagy nádora (társ­uralkodója) uralkodtak. Ezek szerint a Peru-ban és Boliviá-ban talált feliratok teljes összhangban állnak a szumér táblák adataival. Számtalan szumér tábla beszél "Manu földjéről" vagy "Manu országáról" és gyakran szerepel itt a "felhő­tó" (felhőkbe burkolt tó) meghatározás is, melyek a "Napnyugat hegyóriásai" között vagy alatt terülnek el. így a szumér tengerjárók ezt a "Napnyugati országot" keresték vagy látogatták. Egész Dél-Amerikában ae : egyetlen számbajöhető hely, I mely ennek a leírásnak meg­felel a Titikaka tava, ahol a Nap Szigete volt és a leg ré­gibb ős-inka emlékeket itt tá l á Ih a t juk Ti a h u a na'ko-ba n. Csak ez a tó lehetett a "fel­hős, vagy felhőkbe burkolt tó". (Folytatjuk) INNEN-GNNAN HRUSCSOV JUGOSZLÁVIÁ­BA LÁTOGAT Hruscsov szovjet kormány­fő Tito elnök meghívására, feleségével együtt Jugosz­láviába utazik üdülésre. A látogatás időpontjáról ké­sőbb történik megállapo­dás. A meghívást Tito a Szov­jetunióban tett látogatása során adta át Hruscsovnak. A Kreml jelenlegi ura te­hát ellátogat ahhoz a Ti to­boz, akit valamikor (még Sztálin idejében) "veszett kutyának" nevezett. Miien idők, miien idők. EGY MANNHEIMI CÉG levelezőlapon értesítette üz­letfeleit, hogy az idén nem küldött nékik karácsonyi üdvözlő lapot. • Hármas ikreket szült Az angliai Halifaxban egy 40 éves asszony, akinek már két unokája van, hármas ik­reknek adott életet. TAPINTATOS és meggyő­ző kifogásokat szállít meg­rendelésre, minden elkép­zelhető esetre és alkalomra egy uj londoni vállalat. Az érdeklődés várakozáson fe­lüli. EURÓPÁBA REPÜLŐVEL ODA-VISSZA $360 JELENTKEZZEN IDŐBEN EGÉSZ NYÁRON ÉRVÉNYES Royal General Agency 273 SPADINA AVE. _______EM. 4-9333.______ EREDMÉNYT AKAR? ITT HIRDESSEN! Az évfordulók ünnepi alkalmára szerezzünk be szeszesitalokat a G & W cégtől, Kanada legrégibb szeszfőzdéjéből.. csro itat é^LiIJan/inei m uh »o« ovi« na re»»» HTMUIHIO iU’ "H l" ■ 'Ä -Sn*/i FINEST SCOTCH WHISKY M.CKOCO * Borneo BT I VODKA I y^DKYGIN /mrúm. 'Joe/rfmmJ Y-<rrurt/a Bom.ro ONk contents SCOTLAND OUNCES priőrS] MSIlUfO US Kitilt Sl t MIC USHU >0*0*10, C«m»d* Értékes nagy kanadai Minél jobban ismeri a A Skol fényes tiszta Gondosan kiválasztott im­whisky, melynek könnyű, Scotch-ot, annál jobban vodka. De ne hívja portált alkatrészek és fi­kedvelt ize van. fogja szeretni a Ballan- vodkának . . tine's-t. hívja nőm kanadai gabona biztosítják rendkívüli száraz izét. Skol-nak. Vegye igénybe segítségünket az ünnepélyes vendéglátáshoz. GOODERHAM & WORTS, 15 TORONTO STREET.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom