Kanadai Magyarság, 1963. január-július (13. évfolyam, 1-30. szám)

1963-01-26 / 4. szám

Még jőni kell, még jőni fog, Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán. Vörösmarty Authorized as Second Class Mail by the Post Office Department Ottawa and for payment of postage in cash. Edited and Published at 996 Dovercourt Road, Toronto Phone: LE. 6-0333. KANADAI XIII. évfolyam, 4. szám. Vol. XIII. No. 4. Szerkeszti: KENESEI F. LÁSZLÓ PRICE 10 CENT« Canada’s Largest and Oldest Weekly in the Hungarian Language ARA; 10 CENT Szerkesztőség és kiadóhivatal 996 Dovercourt Road, Toronto Telefon: LE. 6-0333. Toronto, 1963. január 26, szombat HRUSCSOV BERLINBEN A világ bizonyos feszült­séggel várta Hruscsov régen beharangozott beszédét a 'kommunista világpolitika je­lenlegi irányáról. A beszéd végülis a kommunista "vi­lágkongresszuson'*, Kelet- Berliniben hangzott el, s azon jelen volt a vörös világ mintegy 250.0 képviselője, beleértve egy árva kinai de­legátust is. Mindössze Albá­nia, amely a kommunizmus "hivatalos száműzött je", nem kapott meghívást az ülésre. A távollevő Albániá­hoz voltak tehát intézve Hruscsov azon támadásai, amelyek természetesen Vö­­rösk inának szóltak. A KONGRESSZUS ELSŐ­SORBAN Ulbricht keletné­met szovjet-helytartó beszá­molóját hallgatta végig, amelyből kiderült, hogy a szakállas hazaáruló teljes mértékben deferált Moszkva kívánságának és nem a külön vörösklnai úthoz, hanem a "békés együttélést" hirde­tő kremli úthoz pártolt. Ulbricht lényegében azt jelentette be, hogy Kelet-Németország egyelőre nem fogja forszírozni Berlin kom­­munizálását, s hogy figyel­mét inkább a keletnémet la­kosság gazdasági helyzete felé fogja fordítani. A ber­lini falra nézve Ulbricht nem tette meg erősen várt kon­­ciliáns bejelentését, (egye­sek már azt várták, hogy a jelenlegi békülékeny jellegű szovjet politika irányának megfelelően a fal lebontá­sát fogja megígérni) csu­pán annyit mondott, hogy a berlini fal létezése miatt ma már nem annyira sürgős Berlin kommunista uralom alatti egyesítése, mint ré­gebben volt. Az egész Ulb­­riűht-féle beszéd egyébként nem volt más, mint a szov­jet dicsőítése, s Hruscsov magasztalása. Ulbricht be­szédének minden olyan ré­szénél, amelyben Nikitáról volt szó, s amelynél a kong­resszus résztvevői az előírás­nak megfelelően tapsba kezdettek —, a vöröskinai delegátus feltűnően ülve maradt, illetve sokatmon­dóén hallgatott. EZ IS MOSZKVAI RECEPT... MEGGYILKOLTÁK TOGO ELNÖKÉT AZ AMERIKAI KÖVETSÉG ELŐTT A kommunizmus véres keze messze ér, katonai lá­zadók meggyilkolták az af­rikai Togo állam elnökét a Lome-i amerikai követség ajtajában. E kikötő város­ban katonai osztagok kom­munista bujtogatásra fellá­zadtak, az utcákon lövöldö­zést kezdtek s a 60 éves nyugatbarát Sylvanus Olym­pio elnök az amerikai követ­ségre menekült, hogy életét megmentse. Mielőtt elérte volna a kö­vetség ajtaját, alig három méternyire a bejárattól, gyil­kos merénylők agyonlőtték. Az amerikai követség tiszt­viselői bevitték a véres holt­testet a követség épületébe, ahonnan később a családta­gok hazaszállították. Olym­pio elnöknek hat gyermeke volt. A gyilkosság után a me­rénylők elfogták a kormány feltalálható tagjait és bebör­tönözték. Majd rádión fel-1 hívták a szomszédos Ghaná-I ba menekült Idrissou Antoi-1 ne Meatchi volt ellenzéki , képviselőt, hogy azonnal jöj- I jön haza az emigrációból és ; vegye át az államhatalmat. Ez a 27 éves fiatal mohámé- j dán francia iskolákba járt, I 1960-ban a kormány elleni összeesküvéséért letartóztat-; ták, majd a börtönbüntetés j kitöltése után 1961-ben' Ghánába menekült. Sylvanus Olympio elnök népszerű politikus volt To- j goban. Londonban neveike-j dett, folyékonyan beszélt an- [ goiul, franciául és németül. Ez utóbbi nyelvet még gyer­mekkorában tanulta meg,! mikor Togo még német gyar­mat volt. Kora ifjúságától a római katolikus vallásban nevelkedett. Bár a bennszü-j lőtt Ewe törzsbőj származik,! mindig nyugatibarát politi­kát folytatott. Az elmúlt év márciusában meglátogatta! Washingtonban Kennedy el­nököt és pénzügyi támoga­tást kért az Egyesült ÁlIa­­mdktól. Fel akarta emelni or­szágának alárendelt közgáz­rla.cání á! I Ar\r\t.é f Togonak mindössze más­fél millió lakosa van s a föld­művelésen kívül foszfát bá­nyászatból élnek, mely nagy nemzetközi keresletnek ör­vend. Az összes afrikai or­szágok közül Togoban sza­badították fel legjobban a nőket, helyet foglalnak a hi­vatalokban, az üzleti élet­ben s a nők segítették elő Olympio elnök megválasz­tását 1961. április 9-én. Megválasztása előtt kereske­dő volt, több nyugat-afrikai kereskedelmi társulat igaz­gatója. Mint elnök is szegé­nyen élt, kétemeletes egy­szerű lakóháziban. Togo 1960. április 27-én nyerte el függetlenségét, ko­rábban az Egyesült Nemze­tek francia protektorátus alatt álló gyarmata volt. Olympio kitartóan harcolt az Egyesült Nemzetekben a gyarmati államok felszabadí­tásáért. A Vörös Kereszt megállapítása szerint a la­kosságból 300.000 ember az éhhalálnak van kitéve. Ken­nedy elnök Olympio tavalyi látogatása után azonnal 6.000 tonna tengeri .lisztet küldött a közélelmezés fel­javítására . Togo és Ghana szenvedé­lyes gyűlölettel tekintettek egymásra. A nyugatbarát af­rikai bennszülöttek néztek itt szembe a kommunistákkal. Ghana azzal vádolja Togot, hogy menedéket nyújt poli­tikai menekültjeinek, akik ott készítik elő a merényle­teket, melyeket már többiz­­ben sikertelenül követtek el Kwarne Nkrumah ghanai el­nök ellen. Berlin, Kuba és Vietnam után most Togot akarja ki-j szemelni a kommunizmus' nyugtalanító helyi harcok szinteréül. Moszkvának az a terve, hogy a világ minél több pontján gyújtsa fel a békét és kényszerítse a Nyu­gatot költséges és idegőrlő katonai védelmi műveletek­re. Az éhező népet elszéd:­­tik komolytalan Ígéretekkel, nem riadnak vissza gyilkos­ságoktól és kisebb háborúk­tól sem. A kommunizmus szörnyű átok az embenisé-A KÖVETKEZŐ NAPON KERÜLT SOR H ruscsov be­szédére. Mindenekelőtt a Pe­­kinggel fennálló "ideoló­giai" összeütközésről be­szélt. "Ne kövessük az egy­házatyák példáját — mon­dotta — ne közösítsünk ki senkit a szocializmus táborá­ból". Ami viszont Albániát (értsd: Vöröskinát), illetve annak harcias kijelentéseit illeti — tette hozzá — ezek­re a kijelentésekre senki sem hallgat, mert nekik amúgy sincsenek atomfegyvereik, sem a nagyhatalmakat bármily szempontból fenye­gető más hadfelszerelésük. "Semmiféle kommunista or­szág sem remélheti céljai elérését háború utján, mert az termonukleáris katasztró­fát hozna az egész világnak, s az alól egyetlen ország sem volna kivétel. Ameriká­nak — mondotta — 4Q.000 ütésre kész atombombája van, s ugyanúgy a szovjet is mérhetetlen pusztító erővel rendelkezik. Az ezekkel az eszközökkel megvívandó há­ború első napján 700—800 millió ember elpusztulna, beleértve mindazokat is egy­­től-egyig, akik a kongresszu­son most őt hallgatják. Hoz­zátette, hogy a szovjetnek már van 100 megatonos hid­rogénbombája is, de ennek a felrobbantására Európában soha sem fog sor kerülni, mert abba egész Európa be­lebetegednék. Hruscsov ‘fel­hívta Albániát (illetve Kí­nát), hogy álljon el harcias politikájától és igyekezzék a szocializmust békés együtt­élés alapján megvalósítani. Hozzátette azt is, hogy a ki­nai sajtó és propaganda, il­letve a hozzá csatlakozó pro­pagandaszervek (ez nyílván Kubára vonatkozik) téved­nek, ha azt hiszik, hogy a kapitalizmus szüntelen ócsár­­lása valaha is kommunista győzelemre vezethet. Végül — bár kevés meggyőződés­sel — azt jelentette ki, hogy a kommunizmus végered­ményben győzedelmeskedni fog az egész világon, éspe­dig gazdasági és ideológiai győzelemmel, nem pedig fegyverrel és propagandá­val. ÓRIÁSI FORDULAT EZ A BESZÉD, ha összehasonlítjuk azzal a hanggal, amelyet, Hruscsov még csak egy fél i évvel ezelőtt is használt.1 -Nem lehet észre nem venni,; hogy a békülékeny hangot a félelem hozta létre. A meg­vert, meghunyászkodó ku­tya hangja ez, amely harap­ni már nem tud, legfeljebb! még a fogait 'vicsorgatja. A kommunizmus ereje meg­tört: ez az, amit Hruscsov végeredményben bevallott a berlini vörös kongresszu-' son. DE MÉG ENNÉL IS FON­TOSABB, hogy a beszéd most; már teljes nyíltsággal kije-j szövetséges, se nem barát, hanem ellenség, akinél az a legfőbb baj, hogy egyelőre még formailag egy tábor­ban van Moszkvával. Hrus­­csovnak az a kijelentése, hogy "a világ nem hallgat azokra, akik atombombákkal fenyegetőznek, amikor azzal nem rendelkeznek" — s hogy "Európában nem kiván­­juk a 100 megatonos hidro­génbombákat felhasználni" nem egyéb, mint atom-tá­madással való fenyegetés Vöröskina ellen. AZT EL LEHET HINNI HRUSCSOVNAK, hogy a nyílt háborút Kína ellen el akarja kerülni —, de ezt csak akkor teheti, ha a fe­nyegetés eszközével, s talán más, elsősorban gazdasági eszközökkel képes Pekinget arra bírni, hogy ismerje el Moszkva parancsát. Mert nem arról van szó, hogy harcias, vagy békés kommu­nista politikát folytat-e Moszkva, vagy Peking —, hanem arról, hogy a kommu­nizmus diktatúrára lévén fel­építve, a kommunista tábor­ban csak egy diktátor lehet. Az pedig az elhangzottak után nyilvánvaló, hogy sem Peking nem hajlandó Moszk­va parancsait követni, sem Moszkva nem hajlandó Pe­king akaratának alávetni magát. Vagy fel kell tehát adni a kommunizmus dikta­tórikus jellegét (ez pedig lehetetlen), vagy háborúra kerül a sor Kína és a Szovjet között, ez pedig addig ese­dékes, amig a szovjetnek ■még abszolút atomfölénye van. Amikor tehát Hruscsov most már nyiltan is ideoló­giai harcot indit Mao kor­mánya ellen, ezzel csaknem formálisan kitört a háború a két vörös gigász között. Ez pedig csupán a kommuniz­mus végleges bukásával vég­ződhet. Rusk amerikai külügyminiszter: “Kommunizmusnak el kell tűnni Kubából” épül fel, hogy az amerikai földrészen nem tűrhető a marxizmus-leninizmus elvén épülő társadalmi rendszer, így Kubában is helyre kell állítani a szabadságjogokat, a népnek meg kell adni a lehetőséget, hogy maga vá­lassza meg a kormányát. A külügyminiszter hangoz­tatta, hogy a kubai válság idején nem kerülhetett sor más fontos nemzetközi kér­dések érdembeli megvitatá­sára, ezért a berlini kérdés­ről sem folytattak a Szovjet­unió képviselőivel rendsze­res eszmecserét. A kubai probléma rendezésével majd lehetővé válik, hogy a szem­ben álló felek nagyobb fi­gyelmet szenteljenek más kérdéseknek is. Hozzáfűzte azonban, hogy a szovjet és az amerikai álláspont alap­vetően nem változott meg. Gomulka már nevén nevezte a gyermeket... A kelet-németországi kom­munista kongresszus harma­dik napján Wladiszlaw Go­mulka lengyel kommunista vezér szólalt fel s egyrészt dicsérő himnuszokat zengett Hruscsov politikai bölcses­ségéről, másrészt felelőtlen­nek és megbízhatatlannak nevezte Vöröskina "külön­­utakon járó" magatartását. Gomulka feltétel nélkül tárriogatta Hruscsov tervéit s a kommunista világegysé­get nélkülözhetetlenül szük­ségesnek tartja. A kongresz­­szus tagjai fal rengető éljen­zésbe törtek ki, amikor Hrus­­csovot a kommunista világ teljes bizalmáról biztosítot­ta. De Wu Hsiu Vhuan kinai delegátus a bizalmi indít­ványra sértő grimaszra húz­ta a száját és behunyta sze­meit, hogy ne is lássa a Ki­na ellenes tüntetést. Észak-Korea és Észak-Viet­­nam képviselői követték a ■kinai példát, és fagyos jég­­csappá merevedve hallgatták Hruscsov émelygős dicsére­tét. Gomulka tehát végre ne­vén nevezte a gyermeket, eddig a szovjet mindig Al­bániát szidta s Kina mindig Albániát védelmezte. Most eljutottak a második fázisig, mikor szemtől-szembe meg­mondják egymásnak ki­egyen lithetet len ideológiai nézeteiket. Már nerrrmessze van a harmadik fázis, ami­kor a fegyverek élével fog­ják megmagyarázni egymás­nak vélt szégyenteljes "igaz­ságaikat". •*» — U VILÁG KÖRÜL A szörnyű hideghullám még mindig fenyegeti és pusztítja Európát. Angliá­ban az elektromos berende­zéseket és vezetékeket any­­nyira megrongálta, hogy ki­javításuk hosszú időt fog igénybe venni. Belgiumban három és Csehszlovákiában két községet a hóvihar tel­jesen elzárt a külvilágtól. Svájcban a lavina megölt egy farmert. Dánia partjai mentén és az Elbe torkolatá­nál több hajó befagyott a tengerbe. GAITSKELL ANGOL MUN­KÁSPÁRTI VEZÉR MEGHALT HUGH GAITSKELL Hugh Gaitskell angol mun­káspárti vezér, a parlamenti ellenzék vezetője az egyik londoni kórházban január 18-án meghalt. Már hosszabb idő óta aludt s az orvosak beavatko­zásáról nem vett tudomást. Az utolsó napokban fellépő vese és gyomor kompliká­ciók okozták halálát. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK KÖLTSÉGVETÉSE John F. Kennedy elnök előterjesztette az amerikai kongresszusnak az uj költ­ségvetést, mely 1963. julius elsején fog életbe lépni és hatálya egy költségvetési évre terjed ki, tehát 1964. junius 30-ig. A költségvetés végössze­ge 98.8 billió dollár és 11.9 billió dollár deficitet irá­nyoz elő. Ez a második leg­nagyobb költségvetési hiány, mely békeévben elő­fordult az Egyesült Államok történetében. Kétségessé te­szi ez a nagy deficit Kenne­dy elnök azon tervét, hogy az elkövetkező három évben 13.5 billió dollár adóked­vezményt nyújtsanak az Egyesült Államok dolgozó népének. Honvédelmi célokra az 1963—64. költségvetési év­ben 55.4 billió dollárt for­dítanak. Hogy ez milyen nagy összeg, arra leginkább jellemző, hogy kilencszer nagyobb Kanada honvédelmi kiadásainál. • Moise Csőmbe katangai elnök megegyezett az Egye­sült Nemzetek katangai csa­pataival, hogy harc nélkül benyomulhatnak a katangai Kolwezi erődítéseibe. Köte­lezte magát Csőmbe arra is, hogy a katangai bányamű­­veket nem fogja megrongál­ni, sem megsemmisíteni. Személyesen keresi fel csa­patait, hogy azokat a poli­tikai helyzetről felvilágosít­sa és a szabotázs-akciókat megakadályozza. • CHARLES ANGOL TRÓN­ÖRÖKÖS SI-ÉRMET NYERT Uj Európa születik Annak a mérhetetlen világpolitikai kárnak amit a kommunizmus hóditó és pusztító szán dé’ka okoz a Nyugatnak, valami haszna is van. Európa nemzetei tudatára ébredtek, hog^ csak saját erejükben bizhatnak és szilárd el lenállást kell felmutatniuk a kommunizmussá szemben. A természet fagyhullámmal öntötte el Eu rópát, de a politikai élet forrpontra emelkedett. Két nagy kérdésben kell ma dönteni: 1 .■ Rálbizzák-e védelmüket a Kennedy elnök által felajánlott rakéta-hordozó sarki tenger­alattjárókra, és 2. Felveszik-e Angliát az Európai Közös Piac szervezetébe? De Gaulle francia elnök, aki ujira fel akarja emelni hazá­ját a tényleges nagyhatalmak közé, amit a második világ­háborúban elvesztett Franciaország, Kennedy nassaoi javas­latait "fontosnak és érdekesnek"' tartja. Tárgyalásokat is készít elő erről az Egyesült Államokkal. De a tengeralatt­járókat csak a szovjet elleni védekezés másodrangu formá­jának tartja. Nagyhatalom nem mondhat le saját fegyverei­ről s ezért a nukleáris kutatást tovább kell folytatni és a ra­­kéta-szállitó saját repülőgép parkot ki kell építeni. De Gaulle szerint Franciaország nem lehet utolsó s nem játszhatik alárendelt szerepet abban a hármas szövetségben, melyet Kennedy az Egyesült Államok, Anglia és Francia­­ország között szeretne létesíteni. A Skybolt-affér csupán ezt a szándékot szolgálta. Franciaország olyan egyenlő partner kíván lenni Ameri­kával és Angliával, akinek saját nukleáris fegyverzete van. Adenauer nyugatnémet kancellár teljesen osztja ezt a francia álláspontot és biztatja De Gaulle-t erélyes megva­lósítására. Adenauer véleménye szerint Kennedy másod­rangu állammá degradálta le Nyugat-Németországot, ami­kor nem ajánlotta fel neki a tengeralattjárókat teljesen azonos feltételekkel, mint az angoloknak és a franciáknak. A németek a NATO szárazföldi csapatainak 50 százalékát adják, tehát nem lehet őket egyedül csak a konvencionális fegyverekre szorítani. Adenauer politikai ellenfelei azonban, akik a kancellári ! nek. Ludwig Erhard gazdasági miniszter és alkancellár sze­­j rint Kennedy védelmi terve nem minősiti le Nyugat-Német­országot másodrangu állammá. Ugyanilyen véleményen van Schröder külügyminiszter is. Sőt csodák-csodája Így nyilatkozott az uj honvédelmi miniszter, Kai Uwe von Has­sel is, aki korábban Schleswig-Holstein állam miniszterel­nöke volt és a Spiegel magazin botránya után Franz Joseph Straosst váltotta fel a honvédelmi miniszteri székben. Adenauer újra Párizsba utazik, hogy biztassa De Gaulle-t egy európai hármas szövetség létrehozására Franciaország, Németország és Olaszország között. Ez a három nagymul­­tu nép saját atomfegyverzetével kiegyenlítő hatalom vol­na az Egyesült Államok és Anglia, másrészről pedig a Szovjet között. Olaszország, akinek elnöke éppen e napokban tárgyal 'Kennedyvel, azonban egyelőre nem mutat nagy lelkesedést e hármas szövetség iránt. Fanfani miniszterelnök úgy ér­zi, hogy az olaszok abban .mindig alárendelt szerepet ját­szanának. Olarszország nagyobb súlyt helyez a genfi le­szerelési tárgyalásokra, az atombomba használatának nem­zetközi tilalmára. Ez a politika vezeti De Gaulle-t abban is, hogy tiltako- I zik Anglia felvétele ellen az Európai Közös Piac szerveze­­[ tébe. Anglia ugyanis világbirodalma érdekében különös feltételeket szab a belépéshez, amelyeket a franciák, né­metek és olaszok nem akarnak teljesíteni. A kis államok, mint Hollandia és társai ott akarják látni a szövetségben Angliát, mert annak kiegyensúlyozó szerepet tulajdoníta­nak a francia—német túlsúllyal szemben. Mondjuk meg őszintén, uj Európa születésének vagyunk a szemtanúi. A francia—német államszövetséget már él­­határozottnak kell tekintenünk. Most már csak Olaszor­szág és Anglia csatlakozása kétséges. Az időpontot pedig mintha csak a történelem kiválasztotta volna erre az eu­rópai államszövetség létrehozására: a világkommunizmus ketté oszlott és fenyegetése enyhült. A kubai példa mu­tatja, hogy Hruscsov retteg a háborútól. Jövőbelátó nagy államférfiak észreveszik az ellenség gyengeségét s elfeledve százados viszályokat, baráti kezet nyújtanak egymásnak, hogy meg védelmezzék Európát és PRINCE CHARLES Charles herceg, angol trón­örökös az idén első alka­lommal utazott el a svájci Parasp-ba téli vakációra. A 14 éves herceg síelni tanul a kitűnő hegyi terepen s az oktatója által előirt 28 pont­ból álló gyakorlatból 25 pontot szerzett meg. így bronz érmet kapott, mely a fiatal herceg első sport ki­tüntetése. Si oktatója a 31 éves Gisep Heinrich svájci far­mer, aki nagy szakértelem­mel tanítja a herceget erre az élvezetes téli sportra. A három pont veszteség azál­tal, keletkezett, hogy a her­ceg még nem tanulta meg tökéletesen lefelemenetben az előirt oldálehajlást, ami a haladást gyorsabbá és biz­tonságosabbá teszi. Instruk­tora véleménye szerint a fiatal herceg nagyon kedveli

Next

/
Oldalképek
Tartalom