Kanadai Magyarság, 1963. január-július (13. évfolyam, 1-30. szám)

1963-06-08 / 23. szám

XIII. évfolyam, 23. szám, 1963. junius 8, szombat KANADAI MAGYARSÁG HAZAI POSTA Hazai lapjelentések és a Magyarországi Hírek című kó'nyomatos közleményei alapján, e rovatban közöl­jük a fontosabb magyarországi híreket, eseményeket. Ä SZOVJET CSAPATOK KIMENETELE "FANTÁZIÁLÁS" Május 9—12 között tar­tották Budapesten a magyar szakszervezetek XX. kong­resszusát. A kommunista szakszervezetek a világ min­den tájáról képviseltették magukat. A kongresszus a sablonos elvek jegyében folyt le: a szakszervezetek fő feladata a párt által meg-1 szabott politikai és gazda-, sági célok miméi 'hatható­sabb 'szolgálata, s Így jelleg­zetesen szakszervezeti kér­déseknek kevés idő jutott a szocialista brigád mozga!-| mat, a munkaversenyt és a szovjet külpolitikai célokat' támogató felszólalások mel-j lett. . I A kongresszuson Kádár is' megjelent, ki beszédében j külpolitikai kérdéseket is' érintett. Hivatkozott azj •utóbbi időben elért fejlődés j •eredményeire, majd igy roly­­tattta: "Ma városba, vagy faiu­­ba, gyárba, intézetbe, vagy színházba, bárhova nyugod­tan elvisszük barátainkat és nem barátainkat is. Még el­lenségeink is észrevették, hogy ma Magyarország nem olyan, amilyen 1956. októ­berében volt. Folyik is 'filo­zofálás' arról, mi ez a ma­gyar fejlődés, miképpen 'li­beralizálódtak' Magyarorszá­gon a viszonyok. Fantáziái-1 nak arról is, hogy majd ki-j mennek a szovjet csapatok, azután jönnek a 'szabad vá­lasztások' és igy tovább ... Annak, hogy Magyarorszá­gon szovjet csapatok van­nak, nincsenek belső társa­dalmi okai. Ha az imperialis­ták azt akarják, hogy a szov­jet csapatok Magyarország­ról kimen jenek, valahonnan menjenek ki az amerikai csa­patok is". A beszéd folytatása még jellemzőbb a kommunista rabulisztikára : "Ha nekünk valaki azt mondaná, hogy Innen kimen­nek a szovjet csapatok, on­nan az amerikaiak, mi nem ijednénk meg. Azt monda­nék : nézzük meg, vizsgál­juk meg. De próbálják ők Adenauernek emlegetni, hogy csak 'Berlinből menjen ki egy zászlóaljnyi amerikai csapat! Rögtön azt mondja, hogy összedül az egész rendszer, vége a világnak". megváltozott, me már "szá­míthat ránk a nemzetközi élet minden haladó ereje, a szocialista országok közös­sége, amelyhez a mi népünk törhetetlenül hű. Számíthat ránk minden progresszív tö­rekvés, számíthatnak a gyar­mati rendszer végleges szét­zúzásáért, a békéért folyta­tott harc erői. De hozzá tehe­tem : számíthat ránk a világ minden országának kormá­nya, még az Egyesült Álla­mok kormánya is, az eset­ben,.ha a vitás nemzetközi kérdéseket hajlandó tárgya­lások utján, a józan észre hallgatva, a magyar nép függetlenségének, nemzeti szuverénitásának, szocialista fejlődésének tiszteletben tartásával megoldani. Min­den kérdésben készek va­gyunk tárgyalni és vélemé­nyünk szerint sok minden­ben meg lehet egyezni. Az a meggyőződésünk, hogy Ugyanebben a beszédben Kádár kissé átfogalmazta Rákosi egykori hires mondá­sát : "Magyarország nem rés, hanem bástya a szocialista táborban", s kijelentette, hogy "1956-ban, azzal a bi­zonyítvánnyal, amit akkor felmutattunk, nagyon sok nehézséget okoztunk szov­jet testvéreinknek, vala­mennyi szocializmust építő népnek, a nemzetközi kom­munista mozgalomnak, a legkülönbözőbb progresszív erőknek. Az Imperialisták propangandája akkor annyit! foglalkozott velünk, hogy! sikerült felcsigázni az embe­rek érdeklődését az egész világon, még ott is, ahol azt j sem tudták, hogy létezik a' magyar nép. Most ezért is nagy az érdeklődés az embe­rekben az iránt, hogy mi van Magyarországon". Kádár szerint a helyzet ez minden országnak javára válnék". Mig kádár valójában óhajtja ezt a megegyezést, mely a rendszert végre min­den fórumon szalonképessé tehetné, felszólítja a szak­­szervezeti munkásságot, hogy úgy dolgozzanak, hogy "minél több olyan dolog le­gyen Magyarországon, hogy­ha szovjet vagy kínai test­véreinket megkérdezik . . . úgy tudjanak beszélni, hogy az erősítse ügyünket ás se­gítse az ő harcukat: ez pro­letár internacionalista köte­lességünk". A NEMZETKÖZI VASÚTI SZE­MÉLYFORGALOM FEJLESZ­TÉSE A május 20-án életbelépő uj vasúti menetrend szerint tovább fejlesztik a nemzet­közi vasútvonalakat. Buda­pesttől Belgiumig közvetlen gyorsvonat közlekedik, ősz-1 szeköttetést létesítenek az Ostende—Wien expresszel, mely a belga határtól Lon­donig megy (az egész vona­tot kompra tolatják). A Prá­ga—Drezda—Leipzig vona­lon uj, közvetlen gyorsvona­tot indítanak. 'Budapest és Moszkva között kettő he­lyett 5 hálókocsi közlekedik majd, a gyorsvonat menet­ideje 50 perccel rövidül. A Budapest—Bócs-i expressze­­ken és a Balti—Orient ex­­presszen utaskísérő szolgá­latot létesítenek. A "stewar­­desek fiatal, idegen nyelven beszélő, rendkívül csinos érettségizett női dolgozók, akik menetközben az utasok­nak menetrendi, csatlakozá­si, vám, útlevél, szállodai és valutáris kérdésekben adnak felvilágosítást. A budapesti pályaudvarokon információs irodákat létesítenek, hol több idegen nyelvet beszélő dolgozók látják el a szolgá­latot. Egyes Budapestre ér­kező nemzetközi gyorsvona­tokon bevezetik a taxielő­rendeléseket" —, jelentette a budapesti rádió. Halálozás DR. VEND ISTVÁN, Kos­­suth-dijas orvosprofesszor, a debreceni orvostudományi egyetem élettani intézetének igazgatója laboratóriumi ku­tatómunkája közben hirtelen elhunyt._______ ri hajókat, szerszámgépeket, motorkerékpárokat, henge­relt árut, sport és camping­­felszereléseket, valamint me­zőgazdasági cikkeket szállít Norvégiának cellulózé, mü­­rost papíráruk, vegyi anya­gok, különféle haltermékek és gépek ellenében. O 2400 holdas öntözőtelepet létesítenek a világosi part­nál. A Balaton vizét 4 nagy­teljesítményű szivattyúval viszik a földekre, főleg a ba­­latonaligái állami gazdaság területére. • Súlyos ítélet a korrupt tisztviselők perében. Többhó­napos tárgyalás után a Fővá­rosi Bíróság rendkívül szigo­rú Ítéletet hozott dr. Pozso­nyi Sándor volt ügyész és társainak ügyében, kiket megvesztegetéssel és tör­vénytelen kijárásokkal vá­doltak. A fővádlott 8 évet kapott, a többiek 7, 6, 3 és fél éveket. • Fél méterrel magasabb a Ba­laton vize a tavaszi olvadás óta. Ilyen magas vízállás 1944 óta nem volt a Bala­tonon. A Sió zsilipje ősz óta nyitva volt, de a zalai és ba­konyi partok vize majdnem teljesen pótolja a Sión lefo­lyó vízmennyiséget. Számos balatoni nyaralótelepen a talajvíz elöntötte a pincé­ket. Csak röviden... Dr. Reiss Ervin professzor, a Harvard egyetem térképé­szeti tanszékének magyar­­származású vezetője Buda­pestre érkezett, hol előadást tartott a Kossuth-klubban. Dr. Reiss szekszárdi szárma­zású és 1923-ban vándorolt ki az Egyesült Államokba. • Hosszúlejáratú magyar— norvég árucsereforgalmi megállapodást Írtak alá Os­lóban. Magyarország tenge­Római-kori kőkoporsót ta­láltak Dunaújvárosban árok­­ásás közben. Szakértők meg­állapították, hogy a koporsó, melyben női csontvázat ta­lálták, a Kr. u. IV. századból származik. Dunapentele ( Du­naújváros) területén feküdt Intercisa, egyike a legna­gyobb magyarországi római településeknek. • Uj csillagászati obszerva­tórium épült a Csipkéstetőn, a Galyatetőtől nem messze. A Tudományos Akadémia uj obszervatóriumának legfon­tosabb műszere egy 90 ern­es nagy látómezejű távcső, mely 100.000-szer érzéke­nyebb az emberi szemnél. • Megtalálták a régi Pest keleti rondelláját a Rákóczi­ul aluljáró építkezése köz­ben. A korai aku építmény a XV. és XVI. század forduló­ján készült, s valamikor biz­tos bástyája lehetett a vá­rosnak. Falai mintegy 6 mé­ter vastagok, maga az épít­mény kb. 22 méter átmérő­jű lehetett. A hatvani város­kapu kőből faragott marad­ványait pedig az Astoria szá 11 ó f u n da ment umá ba ágyazva találták meg. Úgy tervezik, ha műszakilag megoldható —, hogy az egyik felmenő falat mintegy 10 méter hosszúságban be­építik az aluljáróba, s igy műemlékként a nagyközön­ség számára is látható lesz. Az Egyesült Nemzetek Közgyűlése Igazoló Bizott­sága Elnökének, New York City. Elnök Ur: Az Egyesült Nemzetek Közgyűlése eddig nyolciz­­ben utasította vissza a Ma­gyar Delegáció megbízóleve­lének elfogadását éspedig 1957. február 21-én, 1957. december 10-én, 1958. de­cember 13-án, 1959. decem­ber 10-én, 1961. április 21-én, augusztus 24-én, 1961. december 19-én és 1962. december 20-án. A fenti döntések többsé­gének okait az Egyesült Nemzetek Közgyűlésének 1133/XI. számú határozata tartalmazza, amely többek között az alábbiakat állapí­totta meg : "A Szovjetunió,^az Egye­sült Nemzetek Alapokmá­nyát megsértette, amikor Magyarországot szabadságá­tól és politikai függetlensé­gétől, a magyar népet pedig alapvető emberi jogainak gyakorlásától megfosztot­ta . . ." "A jelenlegi magyar rend­szert a Szovjetunió fegyveres beavatkozása kényszeritet­­te a magyar népre ..." A magyar nép helyzete az ország függetlensége és a nép politikai jogai vonatko­zásában az 1962—1963. években lényegesen nem változott. Az Egyesült Nemzetek Közgyűlése a magyar ügy­ben eddig tizenhárom poli­tikai határozatot hozott, amelyek a magyar nép sza­badságát és országuk füg­getlenségét követelik. Ezek a követelések három cso­portra oszthatók éspedig, hogy: 1. a Szovjetunió vonja ki csapatait Magyarországból; 2. a magyar nép az önren­delkezési jog alapján válasz­­sza meg saját vezetőit és ezek a vezetők a hatalmat a nép megbízásából gyakorol­ják, nem pedig idegen had­erő fegyvereinek segítségé­vel ; 3. és végül, hogy a ma­gyarországi rendszer tartsa tiszteletben a magyar nép alapvető emberi jogait. A magyar rendszer eddig mitsem tett ezen követeié-1 sek teljesítésére: a Szovjet­unió továbbra is megszállva tartja Magyarországot im­már több, mint 18 esztende­je. Ezen időszak alatt a ma­gyar nép három ízben fejezte ki szabadon akaratát: 1945- ben és az utolsó szabad vá­lasztások alkalmával 1947- ben, végül a magyar forra­dalom alatt 1956-ban. Úgy véljük nincs kétség aziránt, hogy a jelenlegi magyar rendszer nem tartja tiszteletben az Egyesült Nemzetek Közgyűlése hatá­rozatát és semmi jelét nem mutatja, hogy szándékában lenne a magyar népnek alap­vető emberi jogait biztosíta­ni. Ez azt jelenti, hogy az Egyesült Nemzetek Közgyű­lésének minden esetben több, mint kétharmad szó­többséggel megszavazott határozatai ellenére Magyat­! országon az 1956. évi forra­dalom óta nem volt szabad [választás; nincs politikai ! szólás-szabadság ; nincs sza- I bad sajtó; nincs ellenzéki párt; hiányzik a szabad egyesülési és gyülekezési [jog; az egyházaknak nincs kulturális és nevelési sza­badságuk ; nincsenek szabad szakszervezetek; röviden a magyar nép nem élhet ön­rendelkezési jogával, mely az Egyesült Nemzetek mű­ködésének alap-pillérje és egyben korunk vezető esz­méje. Kétségtelen, hogy a ma­gyar nép helyzete ma ked­vezőbb, mint a Rákosi-ura­­lom alatt. Örömmel észlel­tük, hogy számos politikai fogoly szabadult ki a börtö­nökből. A magyar nép hely­zetének enyhülése minket minden alkalommal öröm­mel tölt el. Azonban tragi­kus tévedés lenne a magyar ügyet jótékonysági, vagy csupán humánus oldalról szemlélni. A magyar kérdés elsősorban politikai jellegű. A magyar nép a forradalom alatt országa függetlensé­géért és szabadságáért küz­dött. Az Egyesült Nemzetek Közgyűlése is ezt a kérdést tartotta szem előtt, azonban ezt nem lehet — különböző érdekek szem előtt, tartásá­val — politikai jellegétől megfosztani és csupán ke­gyes üggyé formálni. Nem hisszük, hogy bármely ázsiai vagy afrikai nép lemondott volna függetlenségéről, vagy szabadságáról azért, mert a megszálló hatalmak több kegyet biztosítottak neki. A magyar nép ügye azo­nos az önrendelkezési jog eszméjével: vagyis úgy vél­jük, hogy mindaddig a Ká­dár-rendszer mandátumát nem lehet elfogadni, míg a magyar nép nem él önren­delkezési jogával, ami a szabad választásokon ke­resztül érvényesül. Figyelembevéve a fentie­ket, úgy véljük alapos a ké­résünk, hogy szíveskedjék a magyar delegáció mandátu­mát visszautasítani, mivel: 1. Magyarországot a szov­jet fegyveres erő még min­dig megszállva tartja és így 2. a magyar nép nem gya­korolhatja önrendelkezési jogát, 3. a jelenlegi magyar rendszer nem tartja tisztelet­ben sem az Egyesült Nemze­tek Közgyűlése határozatait, sem pedig a magyar nép alapvető politikai jogait. Maradtam Elnök Urnák n a g y ra bee s ü lés s e I dr. Varga László, az Amerikai Szabad Magyar Jogász Szövetség elnöke Város a tulipánok között. Tviszt-recept Théo Sarapo, Edit Piaf férje valóságos lázba hoz­ta a párizsi közönséget egy tviszttel. A nagy sanzon­énekesnő bevallotta: "Én írtam a dalt. Együvé rak­tam minden ostoba szót, ami csak eszembe jutott. Zene és szöveg — mindösz­­sze egy negyedóra alatt ké­szült . . ." Az amerikai földrész partvidékén lakó indiánok mind ig híresek voltak u. n. totem pole faragásaikról. Ezen különös oszlopokat cédrus törzsekből faragták és legtöbbször házi isteneik képével díszítették, amelyek rendesen valamely állatot, halat vagy az ottani indiánok által ismert madarat ábrázoltak. A fenti csoport a victoriai Thunderbird Fáikból való és egyike a világ legnagyobb totem pole gyűjteményeinek. ŐRKÖDJ, KOSSUTH LAJOS! Irta: Flórián Tibor Hitvány és rút a kor, amelyben élünk. Nagy eszmék helyett szavakban remélünk. Törpe utódok tolongnak, kevélyen, Szolgán,ép hajlong és vinnyog serényen. A bátrak kezére torz bilincs kerül. Árulás ellen mit tudsz ellenszerül? S ha tudnál is, vájjon mit érnél vele? Egyedül nem küzdhetsz úgysem ellene. A hősre irigy testvér-gyilok támad. A magyartól kell féltened hazádat! Poharadba barátod kever mérget. Ha hinni akarsz: szerezz ellenséget! Ellenség tett mindig erőssé minket, S ha volt kitől, megvédtük földjeinket. Gyermekeink csúf harcok között nőttek S nem tudták: mit akarnak a felnőttek? Éhséget láttak, nyomort, temetőket És a béklyók tették szabaddá őket. A szabadsághoz rabok írnak verset, A jognak híveket a zsarnok szerzett. Hol lenne hírünk, ha a nemzet szabad? Hősök s vértanúk tettek naggyá s Arad. S egy század után milyen törpék lettünk, Kossuth szelleme, őrködjél felettünk! HOGYAN SZEREZHETÜNK AMERIKAI POLGÁRSÁGOT? A legtöbb magyar származású bevándorló hamar igyekszik amerikai polgárságot szerezni. Általános szabály az, hogy mihelyt valaki öt éven át törvénye­sen tartózkodott az országban, polgárságért folyamod­hat. Az eljárás részleteit könnyen érthető angol nyel­ven ismerteti a “How To Become A Citizen Of The United States” című könyv legújabb — tizenkilence­dik — kiadása, amely az AMERICAN COUNCIL FOR NATIONALITIES SERVICE kiadásában jelent meg. A 128 oldalas munka, megmagyaráz minden egyes lépést, amelyet követni kell, hogy ezt a becses és mégis könnyen megszerezhető jogot biztosíthassuk magunknak. A könyv az amerikai történelemre és köz­jogra vonatkozó 130 olyan kérdést és feleletet közöl, amelyet a polgárvizsgán kérdezni szoktak és az ame­rikai alkotmány és a Függetlenségi Nyilatkozat szö­vegét. A How to Become a Citizen of the United States című könyvet nemcsak a bevándorló forgathatja ha­szonnal, hanem azok is, akik az újonnan jöttéknek ta­nácsot és segítséget nyújtanak, mint egyházak, egy­letek, tanítók, utazási irodák, stb., mert a gyakran bonyolult kérdésekre feltétlenül megbízható fdeletre találnak e munkában. A bevándorló nélkülözhetelen könyve, a How to Become a Citizen of the US. Az American Council for Nationalities Service-tői egy dollárért megrendel­hető. Cim: 20 West 40 Street, New York 18, N. Y. Magyarul is levelezhetünk és a pénzt bélyegekben is elfogadják.____________________________________ KÉRDÉSEK ÉS FELELETEK Kérdés: Sógorom Franciaországban született, te­hát várakozás nélkül vándorolhatna be az Egyesült Államokba. Felesége (az én nővérem) és két gyerme­kük azonban Magyarországon születtek, amelynek a rendes 'kvótája tudvalévőén sok évre előre be van tölt­ve. Az amerikai konzulátus behívta sógoromat és kö­zölte vele, hogy hajlandók neki vízumot adni. Sógó­rom szeretne jönni, de fél, hogy családját sok évig nem láthatja. Felelet: A bevándorlási törvény értelmében, a fe­leség és kiskorú gyermekek a férj kvótáján jöhetnek be, de csak ha egyidejűleg vele érkeznek meg. Az amerikai külügyminisztérium szabadelvűén úgy al­kalmazza a törvényt, hogy a családfő vízumának lejártáig bármikor bevándorolhatnak a családtagok. A bevándorlási vizűm négy hónapig érvényes. Ha só­gora bizonyos affelől, hogy családja követheti őt négy hónapon belül, nem kell nehézségektől tartania. Kérdés: Feleségemmel együtt amerikai polgá­rok vagyunk, örökbefogadtuk egy távoli rokonom kis fiát, aki Európában él. Szeretnénk Amerikába hozat­ni; kvótán kívül vándorolhat-e be, most amikor már a mi gyermekünk? Felelet: A bevándorlási törvény szerint, foga­dott gyermek csak akkor hozható be kvótán kívül, ha legalább két éven keresztül megszakítás nélkül örök­­befogadó szüleinek háztartásában élt és azok gyám­sága alatt állott. Kivételt csak az örökbefogadott ár­va gyermekre nézve tesznek. Úgy látszik azonban, hogy a szóbanforgó gyermek nem volt árva, mikor önök örökbefogadták. A jelen törvény értelmében te­hát várnia kell, míg a rendes kvóta terhére hozhat­ják be. Kérdés: Barátom Európában gyümölcskertészet­tel foglalkozik és nagy ügyességre tett szert ezen a téren. Van egy szomszédunk itt, akinek sürgősen szük­sége volna ilyen segítségre. Lehetséges volna ked­vezményes kvótában behozni barátomat? Felelet: Kérdésére nem felelhetünk igen-nel vagy nem-mel. A bevándorlási törvény szerint, olyan sze­mélyek, akiknek magas képzettségük, technikai ügyességük vagy különleges gyakorlatuk van, amire az Egyesült Államokban szükség mutatkozik, első kedvezményes kvótában hozhatók be. Ha azonban a jelentkező például olyan országban vezet gazdaságot, ahol a gyümölcstermesztés tudománya még nem olyan előrehaladott, mint Amerikában, valószínű, hogy a bevándorlási hivatal elutasítja a kérelmet; a beván­dorló tapasztalatai nem jelentenének különös előnyt az Egyesült Államokra nézve. Ha azonban a kertész valamilyen uj és előnyös rendszert vezetett be, ami itt is sikerrel biztatna, valószínű, hogy a kérelmet teljesítenék. A szakértői első kedvezményes kvótára irányuló minden kérelemnél szükséges, hogy úgy a ! bevándorló, mint a jövendőbeli alkalmazó részletesen ismertessék a kérelmező különleges képességeit. Kérdés: Még 55 éves sem vagyok, de tízévi nehéz munka után megrokkantam és nem tudok megfelelő állást szerezni. Kaphatnék-e rokkantsági social secu­rity nyugdijat? Felelet: Csak akkor, ha semmiféle kenyérkereső ' munkát sem tud végezni és ezt orvosi vizsgálat is bi­zonyítja. , Ha 'bevándorlási, honosítási és társadalombizto­sítási ügyekben megbízható tanácsra van szükségünk, írjunk levelet — akár magyar nyelven is — a követ- i kező címre: American Council for Nationalities Ser- i vice, 20 West 40 Street, New York 18, N. Y. A Magyar Jogász Szövetség beadványa KADAR AZ AMERIKAI-MAGYAR VISZONYRÓL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom