Kanadai Magyarság, 1963. január-július (13. évfolyam, 1-30. szám)
1963-06-01 / 22. szám
XIII. évfolyam, 22 szám, 1963. (vn. 1, szombat 6 KANADAI MAGYARSÁG Washington kapcsolatai Magyarországgal Hazai lapjelentések és a Magyarországi Hírek című kőnyomatos közleményei alapján, e rovatban közöljük a fontosabb magyarországi híreket, eseményeket. 'Az amerikai külügymi-j nisztérium átiratot intézett a képviselőház és a kongresszus együttes külügyi bizottságához, melyben kifejti, hogy tanácsosnak tartaná, ha Magyarországgal helyreállnánaka normális diplomáciai kapcsolatok. Határozat e kérdésben még nem született, de a külügyminisztérium meggyőződése szerint a helyzet az eddigi amerikai álláspont felülvizsgálatát kívánja. 'Köztudomású, hogy az akkori amerikai követ a forradalom előtt éppen elhagyta az országot és helyére, jó idő elteltével csak ügyvivőt küldtek. Amerika álláspontja mindezideig az volt, hogy Kádár Jánost a szovjet fegyverek ültették hatalomba, megdöntve Nagy Imre törvényes forradalmi kormányának hatalmát. Ezért megtagadta a Kádár-kormány teljes elismerését és az ENSZ-ben, s a hozzátartozó nemzetközi szervezetekben harcolt a magyar kommu-j nista kormány teljes elisme-J rése ellen. Amerika álláspontját egyetlen más nyuga-l ti állam sem követte, mert! megszakítás nélkül teljes diplomáciai kapcsolatokat -tartottak fenn Magyarországgal. A külügyi bizottsághoz intézett memorandum részletesen 'kifejti, hogy mi támasztja alá Amerika eddigi politikájának esetleges megváltoztatását : "A jelenlegi helyzet Magyarországon határozott javulást mutat a Rá kosi-korszak és az 1957—59 közötti időszak elnyomásával szemben, amely a magyar forradalom szovjet fegyveres erővel történt leverését követte" — mondja a bevezető rész. "A magyar nép helyzete viszonylagosan jobb, mint Lengyelország kivételével bármely más szovjet csatlós államban. Persze bizonyos, hogy szovjet csapatok tartózkodnak Magyarországon éppen úgy, mint Lengyel- és Kelet-Németországban". A memorandum azután részletesen 'kifejti a legutóbbi amnesztia jelentőségét, közli, hogy mintegy tiz ezerre teszik a szabadonbocsátottak számát, de a legóvatosabb becslés szerint is legalább 3—4 ezer, akiknek nagyrésze politikai fogoly volt, s foglalkozik Bibó Istvánnal és más kiemelkedő magyar forradalmár kiengedésével. Az uj büntetőtörvénykönyv jelentősen mérsékelte a politikai önkény! gyakorlását. Az átirat hang-l súlyozza a magyar kommunisták politikájának megvál-j tozását a magyar katolikus| egyházzal és a Vatikánnal szemben és hivatkozik a most folyó közvetlen tárgya-, lásokra. Megállapítja, hogy a magyar nép elnyomása a nemzeti élet több területén lényegesen csökkent. Bár a helyzet még' nagyon távol van attól, hogy akármilyen nyugati mértékkel lehetne mérni, de kedvezőbb, mint a legtöbb más keieteurópai kommunista uralom alatt élő népé. Részletesen kifejti, hogy ezek után aligha lehetne az! ENSZ közgyűlésében összegyűjteni a többséget a Magyarország elismerése elleni szavazatra. Az ázsia-afrikai népek, akik ma már a világszervezet többségét alkotják, feltétlen Kádár teljes elismerése mellett szavaznának. Emiatt Amerika is afelé hajlik, hogy ne tegye kérdésessé Magyarország teljes elismerését, amit 1956-tól mindmostanáig minden ENSZ közgyűlés és más szervezet függőben tartott. fásokról. De valahányszor a világsajtóban híradás jelent meg arról, hogy magyar— amerikai hivatalos tárgyalások folynak, a külügyminisztérium cáfolta. HOSSZÚ IDEJE FOLYTAK 'PUHATOLÓZÓ' TÁRGYALÁSOK A magyar kommunista kormány 1957 óta már több Ízben tett kísérletet, hogy rendezze viszonyát Amerikával. Kezdetben vezető államférfiak beszédekben, nyilatkozatokban, az ENSZ fórumain elhangzott állásfoglalásokban utaltak erre. Ezek a megnyilatkozások azonban inkább propaganda, s hidegháborús, mint diplomáciai síkon mozogtak. Az 1957-es nagy terror, 1958-ban Nagy Imre és társai kivégzése, 1959-60-ban a kíméletlenül végrehajtott ■kolhczositás miatt azonban Amerika álláspontja mereven visszautasító és elitélő volt. A diplomaták mozgását kölcsönösen korlátozták, barátságtalan aktusra barátságtalan intézkedés volt a felelet. 1958-ban a Vatikán kérésére vízumot kértek Mindszenty számára. A magyar kormány már ezt is "Magyarország belügyeibe való beavatkozásnak" minősítette. 1961 őszén is, ami-j kor Hruscsov az ENSZ-ben a j nagy "államférfi-bemuta- j tót" rendezte, Kádár és j Castro mozgási szabadságát szigorúan korlátozták : Manhattant nem hagyhatták el. Egyidejűleg azonban befelé a rendszer lényegesen enyhült. 1961 óta a desztalinizáció is Magyarországon ért el legnagyobb eredményt. E téren aránylag Lengyelországot is megelőzte, ahol éppen fordítva az 1956- ban letűnt sztálinisták és "partizánok" fokozatosan visszaszivárogtak a vezető tisztségekbe. E változások eredményeképpen "nemhivatalos" tárgyalások indultak meg amerikai "magánszemélyek" és magyar kisebb-nagyobb külügyi emberek között. Az amerikai külügyminisztérium tudott és részletesen tájékozódott ezekről a tárgya-AZ AMERIKAI - MAGYAR VISZONY NEHÉZSÉGEI Először mindkét oldalról majdnem áthidalhatatlannak tetsző nehézségek merültek fel. A viszony rendezésének követelményei amerikai részről a következők voltak: 1. Minden jelentősebb megoldás feltétele az UNO határozatainak elfogadása és teljesítése. 2. A magyar kommunista rezsim Amerikával szemben tanúsított ellenséges magatartásának lényeges megváltoztatása. 3. A kettős állampolgárságuak ügyének megnyugtató rendelkezése. Jelenleg 2-300 személy igényli az amerikai állampolgárság visszasze-zését (többnyire itt születtek), akiknek kérését a magyar rezsim visszautasította. 4. Az amerikai állampolgárok Magyarországon elkobzott javaikért való kártalanítás. Washington 60 millió dollárra teszi e követelések összegét, mely a magyar kommunista rezsim szerint jóval kevesebb. 5. A családok egyesítésének megengedése. A háború és a forradalom után bevándorolt, azóta állampolgárrá lett magyarok Magyarszagon maradt hozzátartozóik kihozatalát igénylik Washingtonon, vagy a Vörös Kereszten keresztül. Magyar kommunista részről a legfőbb feltétel a magyar kérdés levétele az UNO napirendjéről, emellett teljes diplomáciai elismerés, lényegesen több és akadálymentesebb kereskedelmi és kulturális kapcsolatok, lehetőleg egyezmények megkötésével. 1962-től a magyar kommunista kormány egyre több engedményt igyekezett tenni az amerikai követelések irányában, elsősorban a családok egyesítése és a kivándorlás kérdésében. A legfőbb akadály azonban Mindszenty bíboros menedékjoga volt. Ennek rendezése nélkül magyar—amerikai kapcsolatok lényeges javulása elképzelhetetlen voit. nyitotta az utat a magyar— amerikai viszony rendezése felé is. Pár hónappal ezelőtt az amerikai "magánszemélyektől" hivatalosak vették át a tárgyalást és természetszerűleg a diplomáciai művelet egyrésze Washington- Vatikán-Budapest háromszögre tevődött át. Május második hetében pl. egyidejűleg tárgyalt Msgr. Agostino Casaroli pápai al-államtitkár és Tru-ner B. Shelton, a budapesti amerikai követség tanácsosa, valamint dr. James Lynsky, a belgrádi amerikai követség orvosi tanácsosa Budapesten. Ezidőszerint még semmi sem szivárgott ki arról, hogy az amerikai és magyar követelésekben létrejött-e egyáltalán megegyezési terv és az miből áll. A külügyminisztérium memoranduma arra utal, hogy igen, mert enélkül aligha terveznék a teljes diplomáciai kapcsolatok felvételét. Bár ehhez a kongresszus jóváhagyása nem szükséges, de úgy látszik, hogy a külügyminisz-’ térium meg akarja szerezni a külügyi bizottság többségének hozzájárulását, hogy ezzel elébevágjon esetleges támadásoknak. Kétségtelen, hogy a magyar 'kormányt az engedmények tételére eddig' tőként két tényező sarkallta : a magyar nép változatlan ellenállása a kommunizáló és szovjetizáló törekvésekkel szemben és hogy tisztára mossa rossz származását. Kádár az egyetlen kormányfő, akit a szovjet fegyverek közvetlenül ültettek hatalomba, Ezt természetszerűleg feledtetni szeretné az országban és külföldön egyaránt. A nagy kérdés az, hogy ha az eddigi engedményekért megkapja az ENSZ-ben és másutt a teljes elismerést, érdekes lesz-e számára tovább haladni ezen az utón? Nem fog-e megállni, sőt adott helyzetben esetleg újra a dogmatis-ták által követelt szigorúbb eszközökhöz folyamodni?_____________ AZ OLVADÁS ÉS A PROBLÉMÁK Közben azonban változás történt a Szovjetunió és a Vatikán viszonyában. Ma még nehéz lenne megállapítani, hogy ebben aktivan, vagy passzívan milyen szerepet játszott az amerikai külpolitika. Viszont a Szovjetunió és a Vatikán kapcsolatában beálló változás meg-A Kanada védelmi berendezéseit tanulmányozó NATO tisztek nagy elismeréssel nyilatkoztak az ejtőernyős csapatok által a magas északon használt hó-jeepről. Az 1.300 font súlyú jármű 600 fontnyi terhet szállít és amellett még 8 megrakott tobogánt (lapos szánt) is vontat maga után. A kanadai sarkvidék védelme sok rendkívüli feladat elé állítja haderőnket. MINDSZENTY BÍBOROS ÜGYE A DÖNTŐ FORDULAT ELŐTT A külföldi sajtó közlése szerint az a magasrangu vatikáni személyiség, aki inkognitóban autón Budapestre érkezett és ott 'tárgyalásokat folytatott a magyar kormánnyal, Monsignore Casaroli, a rendkívüli ügyek államtitkárságának al-államtitkára, aki titkárával együtt tartózkodott a magyar fővárosban. Msgr. Casaroli először a magyar püspöki -kar fejével, Hamvas püspökkel tanácskozott, majd az egyházügyi hivatal vezetőivel, továbbá több magasabbran gu kormányzati- és páHvezetővel. Vatikáni körök nem erősítették meg, de nem is cáfolták azt a hírt, hogy a pápai al-államtitkár Mindszenty hercegprímással is folytatott tárgyalásokat. Vatikáni közlések szerint a pápai államtitkár az alábbi kérdésekről folytatott tárgyalásokat : 1. Mindszenty bíboros távozásának módozatai. 2. Megfelelő utód kijelölése a hercegprimási székbe, a Vatikán intenciói szerint. 3. A három további megüresedett püspökség betöltése ugyancsak a Vatikán szándékainak megfelelően. 4. A tevékenységükben akadályozott püspökök kérdése. 5. Az úgynevezett "békepapság" problémája. 6. A diplomáciai 'kapcsolatok felvétele a Szentszék és Magyarország között. Ugyancsak vatikáni és bécsi hirek szerint König bíboros, akinek május 13-án kellett volna Rómába érkeznie, néhány nappal elhalasztotta utazását, mert ő kívánja Mindszenty hercegprímást Bécsben fogadni és vele együtt érkezne Rómába. Külföldi ügynökségek és lapok 'közlései szerint Mindszenty bíboros még e héten távozna Magyarországról. Külföldi hírügynökségek budapesti közlései szerint négy püspököt felszabadítottak a háziőrizet alól az amnesztia rendelet kapcsán. Ezek: Pétery József váci ! püspök, Badalik Bertalan I veszprémi püspök, kik Hejcén, a kassai püspökség magyarországi kastélyában voltak "háziőrizetben"; továbbá Bárd János kalocsai érseki adminisztrátor és Endrey Mihály volt esztergomi érseki adminisztrátor, kik Kerekegyházán, ill. egy kis nógrádmegyei faluban voltak internálva. MEGVESZTEGETÉSSEL BE LEHET JUTNI AZ ORVOSTUDOMÁNYI EGYETEMRE A Magyar Nemzet Írja: "...A korrupcióhoz egy korrupt ember kevés — szükség van az emberek hiszékenységére is, amelyben a korrupció megteremhet. A pesti Orvostudományi Egyetem négy évi börtönre Ítélt volt rektori titkára képtelen lett volna öt éven át harmincöt szülőtől csalárd módon 175.000 forintot összeszedni, ha ezek a szülők nem hittek volna a korrupcióban, ha nem számítanak arra, hogy gyermekük lefizetés árán bekerülhet az Orvostudományi Egyetemre, ha még’ a feltételezését is visszautasították volna a megvesztegethetőségnek ... A Népszabadságban ismertetett bünpernek a bűnvádi eljáráson és a jogos elmarasztaláson túl társadalmi tanúságai is vannak, amelyeket elemezni kötelességünk, nem azért, hogy bűnökben vájkáljunk, hanem azért, hogy bűnöket megakadályozzunk,^ rámutassunk arra, hogy néha maga a közvélemény is vétkes e bűnök ösztönzésében ... Az orvostudományi Egyetemen nincs korrupció, megvesztegethetőség, tehát — itt kezdődik a bűne — el kell hitetni a szülőkkel, hogy van korrupció, ha már a valóságban nincs. A szülők —, s ez volt a vétkük — elhitték, hogy az egyetemi felvételeket meg lehet "kenni", ha a gyereket felvették, fizettek újra' "még", ha nem akkor is fizettek megint, mert elhitték, hogy a kifizetett összeg "kevés". Álhiteknek, tévhiteknek ilyen matematikai képletén alapul a bűneset". lehet, hogy ez esetben a szülők hiszékenységük áldozatai voltak, az igazság azonban az, hogy kétségtelenül sikerült diákoknak megvesztegetéssel bejutni az orvosi egyetemre. Az utóbbi években megjelent több novella és kisregény szól arról, hogy valóságos lánckereskedelem létezik az orvosi felvételi engedélyekkel és, hogy az Így bejutott hallgatók továbbra is rabjai maradnak azoknak a gangeknek, melyek becsempészték őket. A ZENEOKTATÁS REFORMJA A zeneművészek szakszervezetének zenepedagógus szakosztálya Budapesten tartotta második közgyűlését, melyen beszámoltak arról, hogy vidéki városokban, sőt falvakban is, egymásután alakulnak meg a zeneiskolák. Elhatározták, hogy a zenepedagógusok továbbképzésére hároméves programot dolgoznak ki. A reformtervezet lényege az, hogy a zenetanulás ötödik esztendejétől kettéválasztják az amatőr módon muzsikálni szándékozó és a művészi pályára készülő növendékek tananyagát. Nymodon az átlagos képességű növendékek könnyebben hozzáférhetnek majd a zene örömeihez és elsősorban kamarazene utján maguk is részesévé válhatnak a müvek megszólaltatásának. A szakosztály elnökévé Kadosa Pál zeneszerzőt és zenepedagógust választották. Halálozás RENÉ FÜLÖPWULLER, ismert magyar származású Író és újságíró 72 éves korában meghalt a New-Hampshire-i Hanoverben. Karánsebesen született, Temesváron járta középiskoláit, az első világháborúban az osztrák—magyar hadseregben szolgált. Pszichiátriát tanult a párizsi egyetemen, majd vezető bécsi lapok tudósítója lett Oroszországban. Számos könyvet irt a cári és a bolsevista Oroszországról, Leninről, Ghandiról, Rasputinról, stb. Könyvet irt az amerikai film történetéről is. Legismertebb munkája A juzsuiták hatalma és titka, melyet számos nyelvre lefordítottak. Régebben a New York-i Hunter College-ben, majd a Dartmouth Collegeben tanított. 6AKTAY ERVIN, a neves India-kutató, 73 éves korában agyvérzésben hirtelen elhunyt Budapesten. Legemlékezetesebb expedíciója a két világháború közt megtett ut, amikor Körösi Csorna Sándor nyomdokain haladva eljutott abba a tibeti kolostorba, ahol az első nagy magyar Kelet-kutató világhírűvé lett tibeti szótárát irta. Ez útjáról adta ki leghíresebb könyvét: A világ tetején. Egyéb közismert művei: Szanghara, 'Rabindranath Tagore-ról irt könyve, kétkötetes India cimü könyve és a hindu világnézetet ismertető Sanatána Dharma. Négy évvel ezelőtt jelent meg India művészete c. könyve. • BALANYI GYÖRGY piarista, nyugalmazott egyetemi tanár, a budapesti piarista gimnázium volt igazgatója 77 éves korában Budapesten hirtelen elhunyt. Balanyi György széleskörű történetírói munkásságot fejtett ki. Assisi Szent Ferenc életének, eszméjének és a ferences-rend történetének egyik legjelesebb magyar kutatója volt. A kecskeméti rendi sírboltba temették. A “The Bluenose” nevű vitorláshajó emléke büszkeséggel tölt el minden fiatal tengerészt, mégha csak a késó'i modeljét láthatja is annak a hajónak, amely egykor az északatlanti halászflották királynője volt. Globe and Mail XXIII. János pápa FRANCIAORSZÁGI LEVÉL RAB GUSZTÁV HALÁLÁRÓL Ezzel a címmel az Uj Ember, budapesti katolikus hetilap P. Bordeau francia redemptorista atya levelét közli a franciaországi Dreuxben nemrég elhunyt Rab Gusztáv, sok nagysikerű könyv Írója halálának körülményeiről. A levél szerint a sárospataki református te-1 ológia egykori tanárának fia, aki fiatal korában közömbös volt a hittel szemben, utolsó éveiben a katolikus hitben talált .megnyugvást. 1959-ben meghalt fele-; sége, s ez a súlyos csapás hosszú időre majdnem buskomorrá tette. Ez a sir kötötle Dreux-höz, valamint a redemptorista rendház együttérző vendégszeretete. Vizkereszt napján egy barátja zárva találta Rab Gusztáv lakását, mire felhívta a rendet, a házfőnök azonnal a helyszínre sietett, ő törte be az ablakot és az írót Íróasztalánál ülve, halottan találta. Szívroham végzett vele. Az éjjeliszekrényen kinyitva feküdt a Szentirás; Szent János evangéliumának az a része, mely Krisztus halálát mondja el. Csak röviden... Az uj finn követ: Palas, megérkezett Magyarországra és átnyújtotta megbizólevelét Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének. A diákok munkavédelméről jelent meg rendelet, mely a gyakorlati oktatásban részesülő fiatalok egészségvédelmét szolgálja. A munkavédelmi előírások betartásáért, a balesetelháritás megszervezéséért s az oktatásért az iskola igazgatója felel. Motoros meghajtású gépeken általános iskolai tanulók pl. nem dolgozhatnak. • Kijelölték a győri műszaki egyetem helyét. Az uj egyetemet a révfalusi vá! rosrészben építik fel. A 4.000 személyes 'kollégium a Duna túlsó oldalára, a püs; pökerdőbe kerül. • Folytatják az esztergomi vár restaurálását, s korhű alakjában állítják helyre a teljes várrendszert. A teljes feltárást 4—-5 éven belül j akarják befejezni. Bolsi lap a pápai enciklikáró! A Za Rubezsom című szovjet külpolitikai folyóirat legutóbbi számában Kraszikov, a TASZSZ római tudósítója kommentálja XXIII. János pápa enciklikáját. — Többek között ezeket írja: “Ahhoz, hogy az enciklika jelentőségét felmérhessük, emlékezetünkbe kell idéznünk, hogy a római pápa egy olyan egyház feje, amely bolygónk körülbelül ötszázmillió lakóját tömöríti. Több államnak — így a többi között az Egyesült Államoknak, Franciaországnak, Nyugat- Németországnak — a vezetője hithű katolikus. Természetes, hogy a pápa, aki maga is a vatikáni állam feje, nem adhat utasításokat más államok vezetőinek. De mint a katolikusok szellemi vezére, kétségtelen erkölcsi tekintélyt élvez. Meg kell jegyezni, hogy János pápa új enciklikája nem az első olyan vatikáni okmány, amely támogatja a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélésének politikáját. A pápa, akinek szembe kell szállnia a régi hidegháborús módszereik híveinek nyílt elégedetlenségével mind az egyházon belül, mind azon kívül, állást foglal a vitás nemzetközi kérdések tárgyalásos megoldása mellett. így például 1961 szeptemberében az új katolikus egyházfő felhívással fordult az állami vezetőkhöz. Felszólította őket, ismerjék fel a rájuk háruló “hatalmas felelősséget”, és fogjanak hozzá “a szabad és őszinte tárgyalásokhoz”. Később, már a római katolikus egyház egyetemes zsinatjának napjaiban, XXIII. János ismét hangsúlyozta: “Eljött az ideje, hogy döntő lépések történjenek a béke biztosítása érdekében.” Amikor pedig a Karib-tenger térségében kitört az akut válság, és az egész világ a szó szoros értelmében a katasztrófa szélére sodródott, a pápa kijelentette: “kérve kéri az államfőket, ne maradjanak közömbösek az emberiség kiáltásai iránt”, mert az emberiség nem akar háborút és békét szomjúhozik. A “Békét a földön” kezdetű új enciklikájában a pápa ismét hangoztatta, hogy a tárgyalásos módszernek a híve, s foglalkozik azokkal a konkrét kérdésekkel, amelyekről ezeken a nemzetközi tárgyalásokon beszélni kell. Az enciklikában emellett olyan tételek is vannak, amelyekkel nem lehet egyetérteni. A pápa a katolikus egyház szociális elveinek kifejezésekor ez alkalommal is szükségesnek tartotta, hogy megerősítse a magántulajdon támogatását, beleértve a termelőeszközök magántulajdonát is. A pápa elítéli a kialakuló helyzet megváltoztatásának forradalmi módszereit, még akkor is, ha a személyes szabadság, az igazságosság, a jog elveinek védelméről vagy orvoslásáról van szó. Végül az enciklika olyan felhívást is tartalmaz, amely szerint a békés együttélés elvét az 1 ideológiára is ki kell terjeszteni. A marxizmus ideológiájának és a katolicizmus elveinek alapvető különbözősége és összeegyeztethetetlensége tény volt és tény marad. De ez nem gátolta és nem is gátolj a meg a marxistákat abban, hogy a lehető legszélesebb együttműködésért harcoljanak — beleértve a katolikusokkal való együttműködést is —, amikor a legfontosabb feladatról, a tartós világbéke megteremtéséről van szó”. NEKÜNK SEGÍT, HA HIRDETŐINKET TAMOGATJ.' !
