Kanadai Magyarság, 1963. január-július (13. évfolyam, 1-30. szám)

1963-05-25 / 21. szám

XIII. évfolyam, 21. szám, 1963. máj. 25, szombat 2 KANADAI MAGYARSÁG KANADAI MAGYARSÁG CANADIAN HUNGARIANS 996 Dovercourt Road, Toronto 4, Ont., Canada jV Telefon: LE- 6-0333 Főszerkesztő: KENÉSEI F. LÁSZLÓ M«gj«Unik minden szombaton Szarkaszt&ség él kiadóhivatal: 996 Dsvarcourt id., Toronto 4 Hivatalos órók : röggel 9-tól délutón 5.30-ig. IMfizetésI árak: agész évro $5.00, fél évre $3.00, egyes szám éra: 10 cent. Külföldön: egész évre $6.00, fél évre $4.00 (USA dollár). Válaszbélyeg nélkül érkezett levelekre nem válaszolunk I felhívás nélkül beküldött kéziratokat, képeket nem érzünk meg ét nem küldünk vistza, még külön felhívás, vagy portéköltség mellékelése esetén lem. A közlésre alkamasnak talált kéziratok esetében is fenntartjuk ma­gunknak a jogot, hogy azokba belejavítsunk lerövidítsük, vagy megtold­­juk, ha arra szükség mutatkozik. Csak ritkán gépelt kéziratot fogadunk el. Minden névvel aláirt cikkért, nyilatkozatért a szerzó felelés. CANADIAN HUNGARIANS Editor in Chief: LÁSZLÓ F. KENESEI Published every Saturday by the HUNGARIAN PRESS LIMITED 996 Dovercourt Road, Toronto 4, Ont., Canada Elmegyógyintézetek - most és egykor Irta: Matthew B. Dymond, M.D., Ontario egészségügyi minisztere. KOMMUNISTA IRODALOMSZEMLÉLET Photo by Ontario Dept, of Health Manapság a lábadozási segítségnyújtás egyik leg­fontosabb része az ontarioi elmegyógyintézeteik mű­ködésének. Az emberek tudatlansága, babonája és félelme hosszú időn keresztül elítélte az elmegyógyintézete­ket és az elmebetegeket és csak lassan érkeztünk el oda, hogy az emberek többsége ne lásson az elmebe­tegségben valami szégyenfoltot s úgy tekintse azt, mint bármely más betegséget. Sok évvel ezelőtt, az elmegyógyintézetekben ural­kodó állapotok nagyban elősegítették ezt a káros fel­fogást. Az épületek sötétek, vigasztalanok, hidegék és barátságtalanok voltak. A betegeket saját bizton­ságuk érdekében zárták be a helyiségekbe. Itt gyak­ran megzavarodtak és megfélemlítettek voltak s az elmegyógyintézet szigorú őrzési rendszere egyáltalá­ban nem segített rajtuk. Ma azonban, a régi állapo­tokkal ellentétben, az ontarioi elmegyógyintézetek tá­gasabbak, vigasztalóbbak lettek. A falakat barátsá­gos színre festik, a bútorok kényelmesek, függö­nyök és növények díszítik a szobákat. Az új betegek nyugodtan érkeznek és többnyire saját elhatározá­sukból. Együttműködési készség van bennük s ők ma­guk is keresik azt a segítséget, amire szükségük van. Ezek az idők már régen elmúltaik, ma már sok gépi segédeszközt használnak s a félelem és a szigorú őrzés légkörét megszüntették. Erőszak és támadó magatartás ritkán fordul elő s ápoltak és ápolók a legnagyobb egyetértésben élnek egymással. Manap­ság már az elmegyógyintézeteket s azok ápoltjait alig lehet megkülönböztetni más kórházaktól s azok betegeitől. A nyitott ajtó politikája ma már érvénye­sül majdnem minden elmegyógyintézetben. A keze­léssel együtt járnak az orvosságok és a fájdalomcsil­lapítók, csoportos és egyéni therápia, valamint üdü­lési, kiképzési és ipari foglalkoztatás. Manapság az elmebetegeket már nem tagadják ki a szégyenlős rokonok. Az elmegyógyintézetek mel­lett működő kisebb társadalmi szervezetek mindent elkövetnek, hogy a betegek könnyen meglátogathas­sák családjukat. Az önkéntesek százai működnek köz­re abban, hogy az ápoltak részére táncokat, vidám klubokat, színjátszó csoportokat, kirándulásokat, autóbusz túrákat stb. rendezzenek, melyek mind azt a célt szolgálják, hogy az emberi jogokat meghono­sítsák az elmegyógyintézet falai között. Az Ontarioi Egészségügyi Minisztérium közre­működése folytán, mely a tartomány területén több mint húsz elmegyógyintézet irányításában vesz részt, a régi felfogás teljesen megváltozott. Az elmegyógy­intézet a gyógykezelés helye, az ápoltak beteg szemé­lyek, akiknek szakértő gondos kezelésre van szüksé­gük. A gyógykezelés annyi ideig tart, amennyire szükség van, esetleg csak néhány hétig vagy néhány hónapig és azután mindent elkövetnek, hogy a bete­get visszaadják egészségesen a társadalomnak. A kiterjedt sajtóközlés,' a nagyközönség magatartása és megértése nemcsak az elmebetegségek megítélését javította meg, de kedvezően alakította át magukat az elmegyógyintézeteket is. A gondozás és kezelés új feltételeinek kidolgozása reményt uyújt arra, hogy a nagyközönség rokonszenve és megértése folytatódik és teljes békét teremt ezen a területen. További felvilágosításért forduljon a következő címre: Director, Information and Publicity Br. Onta­rio Department of Health, Queen’s Park, Toronto. AZ ANTARKTISZ MELEG TAVAI Amerikai kutatók a jelentések szerint meleg ta­vaikat fedeztek fel az Antarktiszon. A 6,5 kilométer hosszú, 1,6 km széles és 35,6 méter mély Bonney-tó­­ban 15 méteres mélységben plusz 7,2 C fokot, az 5,6 km hosszú, 1,6 km széles és 62 méter mély Vanda-tó­­ban pedig plusz 22 C fokos hőmérsékletet mértek. Mindkét tóban a mélységgel arányosan nő a víz só­tartalma. Az örök hó és a jég csak a meleg tavak part­jain olvad meg a rövid sarki nyárban. A marxista áltudósok azt állítják, hogy a törté­nelmi Magyarországot két dolog tette tönkre: a templom és a földéhség. Ezért kérlelhetetlen harcot folytatnak az egyház ellen és megszüntetik az egyé­ni földtulajdont. Lázasan kutatnak irodalmi dokumentumok után, hogyan képzelték $1 legkiválóbb íróink a baljóslatú 1919-es forradalom réménytélén napjaiban az új vi­lág megteremtését ? így került elém a napokban Móricz Zsigmondnak a budapesti Néplapba 1919 február 23-án írt vezér­cikke. Szolgalelkű gazsulálást jelent, hogy ezt előha­lászták a poros könyvtárak mélyéből, hiszen a marxis­ta kritikusok Móricz minden regényéről kimutatják szociális hibáit és következetlen magatartását. Móricz 1919-ben már a ‘‘Légy jó mindhalálig” tervével foglalkozik, majd a következő évben a “Tün­dérkertet” írja. Ott lakik Üllői út 95 számú lakásá­ban, melyben olyan sok boldogtalanság érte. Első re­gényét és drámáját válaszra sem méltatják, az újsá­gok ingyen sem közlik novelláit. Csak a “Hét kraj­cár” káprázatos sikere indította el irodalmi dicsősé­gét. Míg a 19-es forradalom a szocialista egyszerűsé­get hirdette, ezekben a fagyos és éhező napokban Mó­ricz a szomszéd lakásból a magáéhoz csatolt egy szo­bát. Eltolták a nagy kredencet, a helyén ajtót nyi­tottak az új negyedik szobába, de mire a túlsó ajtót befalazták — elpusztult a tanácsköztársaság. Kár volt a kibővített lakásban télikabátban és pokrócba burkolózva ezt a néhány forradalmi cikket megírni, mely különben sem akart mást, mint a magyar nép földéhségét csillapítani. Vizsgáljuk meg Móricz forradalmi cikkeinek ada­tai nyomán az első világháború előtti földbirtok vi­szonyokat. A magyar vidéken minden száz lakos kö­zül hetvenöt csak földmivelésből élt. A földművesek közül 54 vagyontalan munkás, gazdasági cseléd, ma­joros, juhász, vagy kertészeti munkás volt, 46 pedig kisebb-nagyobb vagyonú gazda. A gazdák közül öt holdon alóli kisbirtokos 20. Öt és ötven hold között van a másik 20. A hátralévő hatnak nagyobb birtoka van ötven holdnál. Mégpedig száz közül egynek van száz holdja, ezer közül egynek van ötszáz holdja, tízezer gazda közül csak egynek van 1000 holdnál többje. Ezekkel a statisztikai adatokkal Móricz nincs megelégedve s kimondja, hogy új világot kell terem­teni. Milyen legyen az új világ? — Minden emberre jusson annyi föld, amennyi juthat. Mindenkinek jusson annyi étel, amennyi a tes­te táplálására elégséges, annyi ruha, amennyi a teste védésére szükséges, annyi önérzet, amennyi a lelke egészségére elengedhetetlen. Móricz már negyven éves ekkor, de még lázado­zik. Osztályharcra izgat: — Ebben az új világban nem szabad alázatos, nyomorult, úrtisztelő szolgalelkeknek ácsorogni az útfélen s nem szabad sörtedíszes, puskás, kamáslis, hetyke, parasztlenéző uraknak kucsírozni az út kö­zepén. Mikor és vagy tíz esztendővel később barátságot kötöttem Móricz Zsigmonddal, már nem volt benne semmi ebből a forradalmi lázongásból. Akkorára már a “boldog embert” a magosligeti Joó Gyuri szemé­lyében látta, aki szorgalmáról és vasakaratáról volt híres, aki földjét szinte szakajtóként hordta össze s a barázdáit könnyével és verejtékével öntözte, hogy szélesebbek legyenek. A “boldog ember” mintaképe idős Papp Mihály volt, az író unokaöccse, de ilyen földszerző ember volt az egész falu. Egykor Magvasliget volt a neve, mert lakói a silány földön is jó magokat termeltek. A fa­lusi életet akkor még nem rontotta meg a szovjet szolgálatában álló hazug és kétszínű politika. Maga írja Móricz a Pesti Naplóban 1938-ban folytatások­ban megjelent életregényében: “A falu más csillag, más élet, más dimenzió.” A kommunisták szerint Móricz regénye nem fe­jeződött be. Ha élne, tovább folytatná, megírná a mát s azt, hogy a “boldog ember” nagy vajúdás és lelki tusa után, hogyan írta alá nehéz ujjaival, reszkető kézzel a pislogó mécsvilág mellett a belépési nyilatko­zatot. Egész életén át földéhesen összekapart nyolc hold földjével, mindenével, családjával együtt belé­pett a szövetkezetbe. Idős Papp Mihályt a regény a földszerző magya­rok boldog emberévé avatta, most a kommunizmus le­rántotta erről a nemzeti oltárról. De az író dicsőségét is már életében megtépázta a felismerés. Visszhangzott végig fülünkben a tanács­­köztársaság dicsérete: — Emelje fel mindenki a fejét ebben az ország­ban, nézzen fel az égre, szívja tele tüdejét jó levegő­vel s vegye tudomásul, hogy megnyílt a tavasz, most lettünk először emberek. Hadd jöjjön a munka, most először jött el az idő, mikor mindenki magának fog dolgozni. Móricz csillaga a nagy magasságból már .életé­ben hanyatlani kezdett. A “Kelet Népe” tömérdek cikkét már gyakran magunk is kétkedéssel olvasgat­tuk. A Margit körúti Magyar Világ kávéházban fá­radt ember írta az “Árvácskát” és a két “Rózsa Sán­dor” regényt. Ebben a kávéházban érte a második vi­lágháború kitörésének híre is s itt kapta meg három újságjától a felmondó levelet. Kiábrándulva azon vette magát észre, hogy nincs többé hely, ahová írhasson. De én azért meg vagyok győződve róla, hogy nem a kommunizmus az az új világ, ami után Móricz Zsig­mond áhítozott. Mindössze hatvanhárom éves volt, mikor 1942 augusztásában lehunyta szemeit. Ha élet­ben marad, tolla néma emigrációba vonul, a paraszti élet kolhoz börtönét nem tudta volna szolgálni. Elpusztult volna benne a szabadság öröme, min­den regényíró művészet gyöikere. Nem tudott volna kiszolgálni egy nyomorék politikai és gazdasági irányzatot: tehetsége alkotásra született. Ars poéti­­cája nem ellenkezhetne az értelemmel és nem hódol­hatna meg a tudatlan vezetők előtt. Nem az az író tehát, akinek a kommunizmus hir­deti. Mert talán két Móricz Zsigmond volt. Az egyik, akit én ismertem, aki ott született Tiszacsécsén a mi­­lotai út végén szégyenkező jeltelen házacskában. Va­laha országos ünnepséget rendeztünk előtte, ott ad­ták át a falu nagy szülöttjének a díszpolgári okle­velet. A másik Móricz Zsigmond pedig a kommunisták kreációja, lélek nélküli kőszobor, akinek születését a tiszakóródi út végén álló ház falába illesztett már­ványtábla hirdeti. Homérosz világhírét ugyan nem érte el, kinek születéséért hét görög város versengett, de ez is csak a műveletlen kommunizmusban történ­het meg, hogy a magyar irodalom kiválóságának olyan bogárhátú kis faluban, mint Tiszacsócse, két szülő­háza van. 1 Ilyen hazug áltudomány a kommunizmus iroda­lomszemlélete. Nyiregvházy Pál MINDEN IKK A RENDELÉST A LEGGYORSABB SZÁLLÍTÁSSAL GARANTÁLJUK. 37 éve fennálló jó hírnevünk biztosítja a gyors és pontos kiszolgálást. K dennedy Travel Bureau Ltd * ALAPÍTVA 1926-BAN 296 QUEEN STREET, W., TORONTO 2B, ONT. TELEFON : EM. 2 3226. MAGYARORSZÁGI, ERDÉLYI, FELVIDÉKI LÁTOGATÁSI VÍZUMOK gyors és szakszerű intézése. INGYENES UTAZÁSI TÁJÉKOZTATÁS. Hiteles fordítások — Közjegyzői iroda — Biztosítások — Gyógyszerküldés — Forint utalványok — TUZEX. AZ IKRA KANADAI FŐKÉPVISELETE Szívesen házhoz küldjük az uj, eredeti IKKA árjegyzéket Hozassa ki magyarországi rokonait látogatóba. TORONTO ELSŐ ÉS EGYETLEN MAGYAR GYÓGYSZERTÁRA az ALLEN PHARMACY 400 BLOOR STREET, WEST (Brunswick sarok) TEL.: WA. 1-8700, WA. 1-8439 • Gyors, díjtalan házhozszállítás Torontóban. • Gyógyszerküldés Európába. ELEK ZOLTÁN gyógyszerész ALSÓRUHA - ZOKNIK - T-INGEK FRIDECZKY JÓZSEFNÉ : AZ EMBER TRAGÉDIÁJÁNAK NEMZETKÖZI ÉRTÉKE II. DOROTHY CANFIELD, a híres amerikai író és pedagógus 1956. január 13-án azt írta nekem köszö­nő levelében, hogy bizonyára nem lep meg, ha megtu­dom, hogy sohasem hallott e nemes műről vagy an­nak szerzőjéről. Lassan olvassa, mély gondolatokban való bősége miatt és mert akkor már közel volt a meg­­vakuláshoz. Egyszerre csak 1-2 oldalt olvas, de utá­na mély elmélkedésbe merül az olvasottak fölött. A csehek is fejet hajtottak nagy költőnk előtt. Lázár Pálné Madách Flóra, a költő Sao-Paoloban élő unokája mondta el Kutasi Kovács Lajosnak, a Dél­amerikai Hírlap szerkesztőjének, hogy Masaryk ho­gyan koszorúzta meg Madách sírját. “A falu bejáratánál férjem díszkaput állíttatott, amelyre ez volt felírva: “Ember küzdj és bízva bíz­zál!” A kriptánál, az üdvözlő beszéd elhangzása után, kislányom, Lola, aki akkor 10 éves volt, a következő szavakkal nyújtott át virágcsokrot az elnöknek: “A sztregovai parkból hozom ezeket a virágokat és arra kérem az elnök urat, hogy úgy tekintsen bennünket, magyar kisebbséget, ahogy a dédapám nézte az egész emberiséget!” Masaryk magyar nemzeti színű sza­laggal átkötött hatalmas babérkoszorút helyezett el a kripta falán, ezzel a felírással: “Madách Imrének, a magyarok legnagyobb'költőjének, Masaryk G. Tamás”. Leánya Madách Imre kedvenc virágából, nefelejtsből készült koszorút helyezett el, “Madách Imrének Dr. Masaryk Alice” felírással. Ez az aktus bejárta nemcsak a csehszlovák, ha­nem a magyar sajtót is, annál is inkább, mert Masa­ryk beszéde során annak az óhajának adott kifeje­zést, hogy síremléket készül állíttatni a nagy költő­nek és ugyanekkor Pozsonyban megalapítja a Ma­dách Akadémiát. Erre figyelt fel a Kisfaludy Tár­saság és indította el akcióját, amelynek eredménye­ként 1934-ben felállították Teles Ede nagyszerű al­kotását és a régi kriptából, a költő hamvaival együtt, a többi Madách hamvakat is áttemettók a park krip­tájába”. KARLOVITZ BÉLA, jelenleg a Pittsburghi Westinghouse kiváló feltaláló mérnöke, annak idején Zürichből hozta Budapestre ifjú feleségét, König Má­riát, aki annyira megtanult magyarul, hogy AZ EM­BER TRAGÉDIA-ját magyarul olvasta és meg is nézte a Nemzeti Színházban. Felemelő hatást tett rá és szerinte a kereszténység alapgondolata, a mindent átfogó .isteni szeretet sokkal magasztosáéban érvé­nyesül Madách művében, mint a Faustban, ahol Gretchen és Faust megdicsőülése inkább az irgalom és bűnbocsánat példája. A második háború alatt a zürichi szülők aggódva hívták magukhoz az egész családot és az addig magyar iskolába járó három gyermek Zürichben folytatta tanulmányait. Mind a három mindenkor jelentkezett, ha valami középeuró­pai kérdésről beszélt tanárjuk és természetesen nyu­gati szempontból. Mindig megvilágították az illető problémát magyar szemszögből is. Tanárjaik végül is mindig megtárgyalták velük a kényes kérdéseket jó előre. A derék svájciak sohasem voltak részrehajlók. Minden magyar anya példát vehet erről az igaz­ságszerető, előítéletektől mentes svájci asszonyról. Ez csak néhány példa, de valamennyi igazolja BERGSON ama kijelentését, amelyet egyszer a Co­­opération Intellectuelle Bizottság egyik ülésén han­goztatott, hogy jobban kell megismernünk a világiro­dalmat, a kevéssé ismert népek alkotásait is, mert ez hathatós eszköz a gyűlölködés kiküszöbölésére. Nem gyűlölhetjük azt a népet, melynek irodalmát ismerjük és abban gyönyörködhetünk, még ha ellenfelünk is. Ne rejtsük tehát véka alá AZ EMBER TRAGÉDIÁJÁ-t, ezt a felbecsülhetetlen irodalmi kincsünket, hanem terjesszük, ahol csak lehet, fordításban is, mert a mű nemzetközisége erre különösen alkalmassá teszi és 'megszerettethetjük a magyarságot általa. MIÉRT NEM SZEREPEL AZ EMBER TRAGÉDIÁJA A MODERN LIBRARY VAGY HASONLÓ VILÁG­IRODALMI GYŰJTEMÉNYEK SOROZATÁBAN? Nem akarom francia módszerrel osztályozni, hogy AZ EMBER TRAGÉDIÁJA miért szól az egész emberiséghez. Csak egy-két fonalat húzok ki Madách töméntelen gazdagságú és színpompás szőtteséből. 1. Ádám és Éva minden szerepükben annyira ál­talánosan emberiek, hogy minden férfi és nő, akár­melyik földrész lakója vagy akármilyen népközösség tagja, magára ismer bennük. Ádám olyan rokonszen­ves jellemű, testileg-lelkileg sikerült emberpéldány, hogy minden férfi hajlandó barátjául fogadni és min­den nő tudná szeretni. Éva is többnyire vonzó, “das ewig Weibliche” eszményi megtestesülése. Nem a schopenhaueri nőgyűlölet szülöttje, hanem az az ideál, melyet Madách álmai, vágyai alkottak. Madách azt szerette volna, ha ezt az ideált felesége közelítette volna meg, de ez a hő kívánsága nem teljesült. 2. Madách biztos tudással, ízléssel és főkép ujra­­átépítéssel csupa olyan történelmi epizódot választott ki, melyek az egész művelt világra hatnak, mivel egy-egy világnézetet gyökeresen megváltoztató eszme diadalraj utását és azután elfajulását példázzák. Madách e tekintetben felülmúlja Goethét, mert a Faust II. részében sem a német-római császárság 'korából vett képek, sem a homéroszi mese parafrázisa, a mythologiai zűrzavar túlhajtása, a neptunizmus és vulkanizmus tudományos vitája, a gótika és renais­sance szembeállítása, stb., nem olyan konkrét, éles körvonalú, találóan jellemzett, világosan megjelení­tett rajzok, mint Madách mesteri módon elénk vetí­tett látomásai. Folytatjuk. Magyar ember hova megy? RAINBOW HARDWAREHOZ, TUDJA MEG Mert ott minden nagyon jó. És még hozzi nagyon ölesé. Vas, festék, kertimagok üvegáru, szerszámok, villanyszerelési cik­kek, linoleum és faáru. — Az ön érdeke is megkívánja, hogy Toronto első magyar szaküzietében vásároljon. Tulajdonos: Zoltán Kálmán. ■ I ■■ I 964 BATHURST ST. Rainbow Hardware spzsjsí FIGYELJE KÖNYVOSZTÁLYUNK HIRDETÉSEIT. LAPUNK KÖNYVOSZTÁLYÁN KAPHATÓK: |> Babits Mihály: Hatholdas rózsakert _______$0.50 Bartha.Kálmán : Trianoni átok. Versek...............$1.50 Béla deák: Hulló vércseppek ..........................$1.50 Dr. Bernolák Imre: Angol-magyar, magyar-angol szótár .....................................................$5.80 Csaba István: Az elsüllyesztett háború____$1.50 Csighy Sándor: Hangok a romok alól ...............$2.00 Csighy Sándor: Mozaik kockák .......................$1.50 Doma István : Nagybotu Lőrinc...........................$2.40 Fáy Ferenc: Az i^ást egyszer megtalálják .......$1.50 Fáy Ferenc : Törlesztő ének ............................$2.00 Füry Lajos: Árva Magyar János .......................$1.80 Ghyczy Zsuzsanna : A város ...........................$3.00 Kempis Tamás: Krisztus követése ...................$0.50 Kenderessy Lajos: Harc az örökségért _____$200 Kenderessy Lajos: Házasság négyesben _____$1.25 Kenesei F. László: Járhatatlan utakon ...........$2.00 Kenneth Clai.re: Holdfény Hawaiiban .............42.80 Kerecseny János: A Világmegváltó Eszme l-ll $5.50 Kisjókai Erzsébet: A gyertyáknak égni kell ...$1.20 Kisjókai Erzsébet: Esti zsolozsma ....... $0.60 Kisjókai Erzsébet: Fénykép Album .................._$0.60 Kisjókai Erzsébet: Lázadás ................................$2.00 Kisjókai Erzsébet: Tulipános láda ...................$0.60 > Kisjókai Erzsébet: Ének Stuart Máriáról ............$0.80 Kostya Sándor: Édes anyanyelvűnk ...............$1.00 Kostya S.: Magyar ABC és Olvasókönyv.........$2.80 Dr. I. Nádassy : Hotel Canada...........................$1.90 Orbán Frigyes: Görbe Tükör ...........................$1.00 Dr. Padányi Viktor: Vérbulcsu..............._............$0.30 Dr. Padányi Viktor: Vászoly ..........................$1.80 Rába Margit: A rettenet évei...........................$2.50 M. Saint Clair: Ella néni meséi .......................$1.00 Dr. Sulyok Dezső: A magyar tragédia.............$5.00 Szabó Dezső: Feltámadás Makucskán ...........$0.50 Székely Molnár Imre: Hallod-e Zsófi? ...........$3.00 Szilvássy L.: Mesék a bryanszki erdőből I.....$2.00 <| Szilvássy L.: Mesék a bryanszki erdőből II.....$3.00 Wass Albert: Tizenhárom almafa.......................$2.40 Zilahi Farnos Eszter: Zeng még a dal.......„.......$1.00 Könyvosztályunk beszerez bármilyen magvar könyvet. Minden könyv árához 10 cent portóköltséget számítunk. Utánvéttel könyveket nem szállítunk AZ EMBERI SZERVEZET CSUCSTELJESITŐ- KÉPESSÉGE A nyugatnémet Max Planck Intézet munkafizi­ológiai laboratóriumában hosszabb ideje behatóan vizsgálják az emberi szervezet teljesítőképességének az életkortól való függését. A vizsgálatok során meg­állapították, hogy a férfiak szervezete a 30. életév körül éri el csúcsteljesítő-képes'ségét, s ettől kezdve fokozatosan — a 70. életévig a felére — csökken. NEKÜNK SEGÍT, HA HIRDETŐINKET TÁMOGATJA!

Next

/
Oldalképek
Tartalom