Kanadai Magyarság, 1962. július-december (12. évfolyam, 28-51. szám)

1962-07-14 / 29. szám

Még jőni kell, még jőni fog, Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakén. Vörösmarty Authorized as Second Class Mail by the Post Office Department Ottawa and for payment of postage in cash. Edited and Published at 996 Dovercourt Road, Toronto Phone: LE. 6-0333. kanadai (2#*tad£oK 0% PRICE 10 CENTS Canada’s Largest and Oldest Weekly in the Hungarian Language ARA: 10 CENT Szerkesztőség és kiadóhivatal 996 Dovercourt Road, Toronto Telefon: LE- 6-0333. XII. évfolyam 29. szám- Vol XII. No. 29. Szerkeszti: KENÉSÉI F. LÁSZLÓ Toronto, 1962. julius 14, szombat ALGÍRBAN SEM KELL A KOMMUNIZMUS Mohemmed Ben Bella, a kommunisták algériai ügynöke, a nép haragja elől Tripoliszba menekült A büszke férgek AKIK AZ „EGYESÜLT EURÓPÁT” ÉPÍTIK CHARLES DE GAULyS KONRAD ADENAUER Bf W r > O I'**B*l*i>*f»* d «**<-'*»»•»«» m *» W «*• * **lt r Konrad Adenauer nyugat­német kancellár Párizsban volt a német-francia barát­ság és az európai egység erősítésére. A két baráti nép vezetője: De Gaulle és Ade nauer -közös nyilatkozatában szükségesnek tartja, hogy az Európai Közös Piacba tömö­rült hat ország rövidesen kis csúcstalálkozót tartson és szorosabbra fűzze orszá­gaik katonai és gazdasági kapcsolatait-A 87 éves Adenauer hat napot töltött Párizsban és fiatal politikusokat is meg­haladó erővel hódította meg a francia főváros közönsé­gét. A "kis csúcstalálkozót" ez év végére tűzték ki Rómába s annak főtárgya Európa po­litikai egységének megala­pozása lesz. Itt már figyei lembe veszik Anglia belépé­sét az Európai Közös Piac ál­lamai közé-Szorosabb együttműkö­dést terveznek a nyugat­német és a francia hadsereg között, egységesítik felsze­reléseiket és közös katonai támaszpontokat állítanak fel. Kidolgozzák a közös katonai parancsnokságok felállítá­sának kérdését is-De Gaulle és felesége a francia külügyminisztérium­ban diszebédt adott Ade­nauer tiszteletére. Onnan a párizsi opera előadására hajtottak, ahol legalább 2.000 ember éljenzett meg­érkezésükkor. De Gaulle és Adenauer egymás mellett ültek a díszpáholyban. Julius elsején vette át a politikai hatalmat Algírban az úgynevezett független algíri kormány, Ben Youssef Ben Khedda miniszterelnök vezetésével- Ben Khedda aki öt évet töltött különbö­ző francia börtönökben, ahonnan ez év áprilisában j szabadult ki, amikor De i Gaulle és az algíri függet- I lenségi mozgalom képvise­lői között az államszerződés létrejött, az algíri lakosság többségének akarata alap­ján került a főhatalom birto­kába. Teljes mértékben biz­tosította az Algírban maradt francia lakosság jogait és ahhoz is hozzájárult, hogy úgy a katonai helyőrségek­ben, mint a rendőrség min­den egyes alakulatában az arabok és a franciák egyen­lő létszámban legyenek kép­viselve. Minden arab század, sőt gyalogos szakasz csak úgy kaphat fegyvert, ha mellette ugyanolyan létszá­mú, ugyanolyan tűzerejű francia katonai egység is működik, a rendőrjárőrök pedig egy francia, egy arab alapon lesznek megszervez­ve- Ez volt a Titkos Hadse­reg feltétele a független arab algíri kormány elisme­rése előtt, s mikor ennek a feltételnek gyakorlati rész­leteiről megállapodtak, a Titkos Hadsereg azonnal ab­bahagyta a terrorcselekmé­nyeket. Miután azonban az arab katonaság távolról sincs Anne hercegnő Párizsba látogat PRINCESS ANNE Anne hercegnő, az angol trón harmadik örököse, a kö­zeli napokban tanulmányi látogatásra Franciaországba utazik. Az úti tervet titok­ban tartják és csak a Buck­ingham palota bennfentes személyiségei ismerik. A hercegnő augusztus 15-én lesz 12 éves. E tanulmányi kirándulás során a fiatal hercegnő meg­tekinti a francia főváros ne­vezetességeit, köztük a Louvre múzeumot. Eddigi iskolai tanulmányai során 'kitűnően megtanult franciául s szülei úgy tervezik, hogy francia nevelését tovább fej­lesztik. Mióta a hercegnő is. kólába jár, két hasonló korú barátnőjével együtt fran­cia nevelő vezetésével a Buckingham palotában ál­landóan gyakorolja a fran­cia nyelvet. Ez a kirándulás már a má­sodik alkalom lesz, hogy Anne hercegnő -külföldre utazik- Az első 1954-ben volt, amikor bátyjával, Charles herceggel a Britan­nia királyi yaohton Gibral­tárba és Máltába utazott, hogy találkozzon szüleivel, akik hathónapos hivatalos utón voltak az Angol Világ­közösséghez tartozó álla­mokban. MEGSZÁLLÓ CSAPATOK LÉPTÉK ÁT NICARAGUA HATÁRÁT Costa Ricából meghatároz­hatatlan számú felfegyver­zett megszálló csapat lépte át Nicaragua határait. A ka­tonák valamennyien fiata 1 nicaraguai menekültek, akik hazájukat akarják felszaba-I ditani. i A La Prensa nevű újság híradása szerint a megszál­lók a Chontales hegységben telepedtek meg, ahol mint­egy 600 főnyi kormányhű csapat zárta őket körül. A nicaraguai parlament ellenzéki politikusai össze­köttetést keresnek a meg­szállókkal­úgy megszervezve, mint a francia hadsereg egységei, ezért a helyzet az, hogy Ben Khedda független kormánya azoknak a titkos hadsereg­beli alakulatoknak az ere­jére támaszkodik, amelyek ellen tulajdonképpen az arab kormány megalakult-Ben Kheddát nem a fran­ciák iránti szeretet vitte eb­be a kényszeregyezségbe, hanem az, hogy az uj algíri arab állam függetlenségét egy konkurrens algíri kor­mány, a Mohammed Ben Bella vezetése alatt megala­kult úgynevezett Nemzeti Felszabaditási Front fenye­geti. Ben Bella a kommunis­ták barátja, aki az egész al­gíri úgynevezett független­ségi mozgalmat Moszkva kezdeményezésére és Moszk­va pénzén kezdte meg. Programja az, hogy az algíri kormány szüntesse meg a franciák jogait, tehát nyilvá­nítsa őket Algírban kisebb­ségnek —, szakítsa meg a politikai és gazdasági össze­köttetést Franciaországgal, katonai diktatúrát vezessen be és alakítson egy kommu­nista mintájú "népi demo­kráciát". Ben Khedda nyugatbarát kormánya azonnal letartóz­­tatási parancsot adott ki Ben Bella és alvezérei ellen, akik erre Tripoliszba mene­kültek. Nagy kérdés azon­ban, hogy a nyugatbarát Borguiba ad-e nekik további menedékjogot, annál is in­kább, mert egy Kuba-tipusu kommunista csatlósállam Al­gírban egyet jelentene egész Észak-Afrika lassú elveszté­sével,. Ben Bella nem remél­het segítséget Nassertől sem, mert hiszen Nasser már régen a kommunisták ellen fordult. Reá tehát ugyanaz a sors vár, mint Kongó dezignált kommunis­ta diktátorára, Gizengára, aki, mint tudjuk, a kommu­nistáéi lenes pártok foglya saját országában. Még el fog tartani egy ideig, amig Ben Bella eltű­nik a porondról, s az is le­het, hogy addig még egy arabok közti kisebb polgár­háborúnak kell lezajlania. Miután azonban a fegyveres erő a titkos hadsereg kezé­ben van, az eredmény nem kétséges: az uj Algéria arab nacionalista marad ugyan, de a nyugat oldalán áll. Ez volt az utolsó üzenete egyébként az orani titkos hadsereg-adónak is. Algír házfalain az eddigi "Algír francia marad" feliratok he­lyébe uj felirat került, ezzel a szöveggel: "Hős csak egy van: a nép!" De a leg­újabb események tükrében kétségtelen, hogy ez a "nép" nem a kommunista értelemben vett "népi demo­krácia", hanem valóban Al­gír fehér- és arab lakossága lesz-Kanada egyik legszomorubb szellemi tragédiája a saskatchewani orvosok sztrájkja A SHRINEREK, akik az elmúlt héten Toron­to rendjét hangos, de jóked­vű és ártatlan hancúrozás­sal forgatták fel, a szabad­­kőműves mozgalomhoz tar­toznak. Évtizedeken át kell mindegyiküknek emberbará­ti és jótékony munkát kifej­teniük, jövedelmük igen je­lentékeny részét kell a szen­vedők javára áldozniuk, mig ebbe a furcsa arab neveket viselő "misztikus" szektába felveszik őket. Olyasféle fo­gadalmat tesznek, hogy ere­jüket és pénzüket (s az ő esetükben ez nem csekély­ség) a jótékonycélu mozgal­mak felsegitésére és az ál­talános jókedv elterjesztésé­re használják fel. Minden évben más amerikai város­ban tartanak kongresszust, tréfálnak és adakoznak, s az idén például Torontóban 12.000 shriner és családja jelent meg, több mint 12 millió dollárt költöttek el ártatlan szórakozásokra, s mintegy 10 millió dollárt adakoztak az elesettek kü­lönböző csoportjainak. A vi­dám (és szerintünk gyere­kes) tömegfelvonulások so­rán öt shriner kapott halálos szívrohamot, s ha a mi szá­munkra ez a tragikus adat furcsa és megdöbbentő is, gondoljuk meg, hogy azok a 60—70 év körüli magasállá­­su és jómódú öregurak, akik az utcai táncokon és hangos­kodásokon az életüket vesz­tették el, a maguk módja és a maguk felfogása szerint hősök voltak, akik feladatuk teljesítése közben önmagu­kat áldozták fel. FIDEL CASTRO 1 Kongót újabb viszályok fenyegetik A tartomány orvosai kö- j zül csak mintegy hatvanan folytatják praxisukat a sztrájk ellenére, a többiek zárva tartják rendelőiket, s ezzel akarják a kormányt kényszeríteni arra, hogy az orvosokra állítólag sérelmes állami betegségbiztosítási törvényt, amely julius else­jén lépett hatályba, máris függessze fel. Már eddig is több halott­ja van az orvos-sztrájknak j —. olyan betegek, akik az orvoshiány miatt nem kap­tak azonnali, vagy megfe. ! lelő kezelést. — Több onta- I rioi és québeci orvos uta­zott máris Saskatohewanba, I röntöni seaitséaet nyújtson a rászorulóknak, s | a kormány azonnal megnyi- [ tóttá a kapukat a brit orvo- j sok előtt, akik közül mint-1 egy száz máris utón van* 1 Saskatchewan felé. Hiába hivatkoznak a Sas­katchewan! orvosok arra, hogy az állami betegségbiz­tosítás anyagi hátrányt je­lent rájuk nézve, s hogy az egész szakmára nézve káros hatású. A törvény minden­kire nézve kötelező, s az or­vosnak nem lehet magasabb és fontosabb erkölcsi köte­lessége, mint hogy a bete­geket legjobb tudása szerint gyógyítsa- Orvosok ezrei ál­dozták életüket és egészsé­­oüket a történelem folya­mán ennek az erkölcsi elv­nek az érdekében, s a közös­ség, amely ki van szolgál­tatva az orvosok szaktudá­sának, joggal követeli meg tőlük a hypokratesi elvek be­tartását. A sztrájkoló orvos éppen olyan tragikus jelen­ség, mint a sztrájkoló mi­niszter, a renegát pap, az áruló atomtudós. Vélemé­nyünk az, hogy ezt a rette, netes sztrájkot nem egyez­séggel, hanem eréllyel kell megszüntetni. Az az orvos, aki a betegét egyedül poli­tikai meggondolások alap­ján nem hajlandó kezelni, nem érdemli meg, hogy egy percig is megtarthassa dip­lomáját. Cyrille Adoula U Thant, az Egyesült Nem­zetek főtitkára, hosszú ideig tartó tárgyalásokat szentelt a fenyegető uj kongói krízis feloldására. A főitkár kérésére Justin Bomboko, a leopoldviliei kormány külügyminisztere New Yorkba repült, hogy személyesen és élőszóval előterjeszthesse sérelmüket- Magához kérette a főtitkár Robert K. A. Gardinert is, az Egyesült Nemzetek kon­gói megbízottját. Az uj kongói viszályt az idézte elő, hogy megszakad­tak a tárgyalások Moise Csőmbe katangai elnök és Cyrille Adoula, a kongói központi kormány minisz­terelnöke között az ország egyesítésére. U Thant úgy döntött, hogy összehivatja a biztonsági ta­nácsot és uj utasításokat kér az Egyesült Nemzetek meg­bízottjának kongói magatar­tására. Bomboko központi kül­ügyminiszter követeli, hogy az Egyesült Nemzetek kon­gói csapatai tartóztassák le a Katangában fegyverkező külföldi zsoldosokat. Az Afrika-ázsiai csoport tagjai arra biztatják Bombo­ko külügyminisztert, hogy lépjen fel nyomatékosan a brüsszeli és londoni kormá nyoknál- Azt hiszik, hogy ezen európai hatalmak köz­belépése eltérítheti Moise Csőmbe katangai elnököt attól a szándékától, hogy teljesen lejáratja a kongói központi kormány tekinté­lyét-U Thant Londonban felkereste Macmillan miniszterelnököt U Thant, az Egyesült Nemzetek főtitkára 16 napos európai látogatásra érkezett. Első állomása London volt, ahol megérkezése után rög­tön felkereste Macmillan miniszterelnököt. Tárgyalá­sairól az újságírók előtt úgy nyilatkozott, hogy azok a szívélyes légkör elmélyíté­sét célozták az angol király­ság és az Egyesült Nemzetek között. U Thant felkereste Hugh Gaitskellt is, az angol ellen­zéki munkáspárt vezetőjét. Londonból Franciaorszá­gon, Svájcon, Norvégián, Ír­országon és Finnországon keresztül folytatta ismerkedő útját. Mióta az elmúlt év­ben átvette főtitkári hivata­lát, ez az első európai útja. Vasfüggöny mögötti or­szág nem szerepel az úti­­programban. Magyarország meglátogatásának gondolata sem merült fel, miután Ká­dárék a magyar szabadság­­harc után tiltakoztak az Egyesült Nemzetek kikül­döttének hivatalos vizsgála­ta ellen. • CASTRO ELLENES SZABAD CSAPAT SZÁLLT PARTRA KUBÁBAN Castro ellenes szervezetek vezetői közölték Miamiban a hirügynökségekkel, hogy az elmúlt napokban 20 tag­ból áll különleges kiképzé­sű szabadcsapat szállt part­ra a kubai Matanzas tarto­mányban, kijátszva az éber partőrséget. Frank Fiorini, a nemzetkö­zi kommunista ellenes bri­gád amerikai származású vezetője azt állítja, hogy a partraszállók valamennyien kubai menekülők voltak s az a feladatuk, hogy Castro ellenes lázadást készítsenek elő az elégedetlen kubai nép között. fogja kinevezni. Sorozatos kormányválságok Brazíliában Auro de Moura Andrade [ ni. Ha a három nap ered­­brazil miniszterelnök 36 j ménytelenül végződik, vagy órai szolgálat után benyuj-[ a képviselőház a jóváha. totta lemondását a köztársa- gyást megtagadja, úgy a sági elnöknek. A rend fenn- miniszterelnököt a szenátus tartására Rio de Janeiroban és más fontosabb városok­ban fegyveres katonai egy­ségeket és rendőrosztagokat vezényeltek ki. Joao Goulart brazil állam­elnök a lemondás elfogadá­sakor megállapította, hogy a konzervatív párt nem képes kormányalakításra. Nem ta­láltak a tengerészeti és lég­ügyi miniszteri állásra olyan egyént, aki a kongresszus támogatását megkapta vol­na. Goulart elnöknek a brazil •alkotmány értelmében most három nap alatt uj minisz­terelnököt lehet kinevezni. A kinevezést azonban a kép­viselőháznak jóvá kell hagy-A Moszkva füttyszavára táncoló Kuba lakosságában uj szavak születnek- Egyik legérdekesebb ilyen uj szó a "gusano", ami spanyolul férget jelent. Azok a Castro. ellenes tüntetők, akik még egyelőre nem mernek fegy­vert fogni az eszeveszett tömeggyilkos diktátor ellen, simára borotváltatják ma­gukat, az utolsó hajszálat is eltávolíttatják a fejükről, hogy Így a szőrtelenségük­­kel tüntessenek Castro tor­­zonborz, szakállas pribékjei ellen. Az ilyen "szőrtelen férgek" büszkén viselik ko­paszságukat és furcsa meg­különböztető nevüket, mert ma ez jelenti a bátorságot, s a megvetést Castro kom­munista árulása ellen-A "gusano" név a törté­nelem egy régi korszakára emlékeztet, amikor a spa­nyol megszállás alatt sínylő­dő Német-Alföld nemesem­berei büszkén viselték á "gueux" magyarul "koldus" nevet és megvetésük jeléül koldustarisznyát hordtak az utcán. De a néma tüntetés mel­lett komolyabb forradalmi jelenségek is vannak Kubá­ban- A hegyvidéken sokez­res felkelő csoportok mű­ködnek, amelyek ma mái sokkal erősebbek, mini Castroék voltak közvetlenül uralomra-kerülésük előtt. Titkos újságjuk van, a közel 100.000 példányban megje­lenő "Segítség !" című lap, amelynek mottója: "Min­den kubai szent kötelessé­ge, hogy hamuvá poriassza az áruló diktátort és híveit". A felkelők legutóbb három orosz "szakértőt" ejtettek fogságba, s megüzenték Castronak, hogy ha a felke­lők fogoly vezérét, Huberto Mateost nem helyezik sza­badlábra, úgy a három nr^c--rk kÍvpn7Ík. A szakszervezetek azt kö­vetelik, hogy a miniszterel­nököt a Munkás Párt tagjai sorából nevezzék ki. A kon­­zérvativ Andradenak azért kellett lemondani, mert a szakszervezetek kinevezésé­nek hírére általános sztráj­kot rendeltek el-OLVASÓINKHOZ! Közöliük kedves olvasóinkkal, hogy LAPVÁLLALATUNK 1962. julius 20-tól augusztus 9-ig NYÁRI SZABADSÁGOT TART- így lapunk julius 28 és augusztus 7-i száma NEM JELENIK MEG. Következő számunk AUGUSZTUS 14-én JELENIK MEG, a szokott időben. NOTICE TU OUR READERS! This is to notify our readers that our Offices will be closed for SUMMER HOLIDAYS from July 20 till August 7. 1962. The July 28th and August 7th issues of our paper will not appear. Our next issue will be dated of August 14th leaving the press at usual time.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom