Kanadai Magyarság, 1962. július-december (12. évfolyam, 28-51. szám)
1962-11-10 / 44. szám
Még jóni kell, még jóni fog, Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakén. Vörösmarty Authorized as Second Class Mail by the Post Office Department Ottawa and for payment of postage in cash. Edited and Published at 996 Dovercourt Road, Toronto Phone: LE. 6-0333. KANADAI PRICE 10 CENT» Canada’s Largest i and Oldest ' Weekly in the Hungarian Language ARA: 10 CENT Szerkesztőség és kiadóhivatal 996 Dovercourt Road, Toronto Telefon: LE- 6-0333. XII. évfolyam, 44. szám. Vol. XII. No. 44. Szerkeszti: KENESEI F. LÁSZLÓ Toronto, 1962. november 10, szombat Egy őrült vergődése Távolról sincs vége a kubai krízisnek, sőt még azt sem lehet mondani, hogy a megoldás közeledik. Ellenkezőleg : a legutóbbi napok eseményei azt mutatják, hogy az őrült tömeggyilkos Castro nagyobb akadálya a békének, mint eddig bármelyik kommunista ügynök hazaáruló. Hogy a Kennedy elnök által bejelentett és foganatosított blokád és a kapcsolatos intézkedések folytán történt szovjet meghunyászkodás őszinte volt-e, vagy sem, az még vitás. Annyi mindenesetre tény, hogy a szovjet bejelentette, hogy a Kubában állomásozó rakétákat leszereli, hogy a leszerelést néhány napon belül végrehajtja, s a rakétákat ismét hajóra rakja és elszállítja, valamint, hogy ennek az ellenőrzésére aláveti magát az UNO által kijelölt bizottságnak. II Thantnak nem sikerült meggyőzni az őrültet A leszerelés részleteinek megbeszélése céljából U Thant UNO-főtitkár "Kubába utazott, ahol két napot töltött. Ottani látogatásának tartamára az amerikai hadsereg. felfüggesztette a Kuba-elleni blokádot —, de miután az ellenőrzés megszervezése nem sikerült — a blokádot november elsejével ismét életbeléptette. A felfüggesztés két napja alatt szovjet hadianyag nem érkezett Kubába. A világ arra számított, hogy legalább Kuba kérdésében megegyezés történik, s ha már ebben az ügyben az USA térdrekényszeritette a szovjetet, Castro börtönszigetének pacifikálása, illetve Kubának a neutrális táborba való vezetése automatikusan bekövetkezik. Igaz, hogy. Castro "feltételeket" szabott az U-NO-e! lenőrzés végrehajtása előtt, amely feltételek között a legfontosabb az volt, hogy az USA csapatok ürítsék ki a Guantanamoi bázist —, de ezt a szemtelen követelést az USA azonnal visszautasította, a szovjet pedig nem támogatta. U Thant tehát azzal a meggyőződéssel ment Kubába, hogy Castro, aki országát eladta a szovjetnek, engedelmesen követni fogja Hruscsov utasítását és segíteni fog a szovjet rakéták lészerelésében és elszállításában, illetve ennek ellenőrzésében. Castro azonban nem hiába paranoiás őrült, j Nem kötött semmiféle megegyezést U Thanttal, kijelentette, hogy nem járul hozzá j sem a szovjet rakéták lesze-j reléséhez, sem az UNO-ellenőrzéséhez, mig Guanfanamdból az amerikaiak ki nem vonulnak. Hozzátette — egyik többórás beszédében —, hogy a szovjet őt "elárulta', de azért ő megmarad kommunistának, csak "nem bizik többé a Kreml Ígéreteiben". U Thant dolgavégezetlenül visszarepült Ney Yorkba, az amerikai blokád újra hatálybalépett, Castro továbbra is '"fel van készülve" amerikai invázió ellen —, de a szovjettől bizonyára nem kap többé fegyvert, eltekintve az amerikai blokádtól sem, mert hiszen Castro nem egyéb, mint egy veszett kutya, amely most saját gazdája — a szovjet — kezét akarja megharapni. Nem tudni, hogy Castro ezekután saját szigetén rendelkezik-e még hatalommal, vagy sem. A történelem példája azt mutatja, hogy véreskezű diktátorok bukásuk legutolsó pillanatáig képesek hatalmukat megtartani, mert a hozzájuk hasonló tömeggyilkos testőrgárdával vannak körülvéve, akik amugyis a diktátorral együtt élnek, vagy halnak. Hogy azonban a többi latinamerikai országban, ahol az úgynevezett Cosfroizmus komoly veszélyt jelentett a demokratikus államforma ellen, Castronak vége van, arra úgyszólván minden délamerikai országban rengeteg a bizonyíték. Olyan újságok, amelyek nyíltan Castrot támogatták, mert benne a "yankee imperializmus" elleni harc apostolát, a "szegény népek védelmezőjét" látták, most ádáz dühvei fordulnak Castro ellen —, még azok az újságok és szervezetek is, amelyek magukat saját országukban nyíltan is kommunistának vallották. "Most látjuk, hogy Castro nem Kuba, nem Latinamerika, hanem a szovjet diktatúra érdekében küzdött. Castro a délamerikai népek legförtelemesébb árulója" — írja az egyik nagy mexikói ellenzéki lap, amely eddig milliókat gyűjtött Castro számára. Brazília, Venezuela és Argentina Castro-barát spártjai egyöntetűen aljas árulónak bélyegzik Castrot, akinek a fejére halált kívánnak. fóikoyan már semmit sem tehet Castro már napokon belül j akasztófára kerülhet, ha az j események Így haladnak! tovább, erre utal nyilvánvalólag az a hír is, hogy Mikoyan szovjet helyettes miniszterelnök —, ugyanaz, aki 1960-ban Kubának, illetve Castronak anyagi és fegyveres szovjet támogatást Ígért — újra Havanába érkezett. Mikoyan látogatásának logikus célja az, hogy Castrot — lelkileg vagy fizikailag — felpofozza. Miután a szovjet visszavonja rakétáit Kubából, ennélfogva Kuba többé nem marad használható támaszpont a szovjet számára, s azt tovább támogatni nem fogja. A fegyverekkel együtt el fogja vinni cukorszállitási szerződéseit, s minden más támogatást. Hogy ezután Castro semleges marad-e, vagy formailag • kommunistának vallja-e magát, az ma ■már Moszkvának teljesen mindegy. Ez a logikus magyarázata Mikoyan utjának —, de a kommunista harcmodorban és politikában logika nincsen. Elképzelhető az is, hogy Hruscsov az egész kubai visszavonulást csak szemfényvesztésnek szánta, s hogy Mikoyan valóban azért repült Havanába, hogy újabb — most már óvatosabb — segítséget Ígérjen a szakállas őrültnek. Az amerikai blokád áttöréséről nincsen szó —, hiszen'Hruscsov jól tudja, hogy ez atomháborút jelent —, de lehet, hogy Mikoyan azt az utasítást hozza Castronak, hogy "játssza a megsértettet", maradjon tessék-lássék semleges vonalon, s igy készítse elő a szovjet újabb kubai támaszpontépitési programját egy későbbi időben. Miután Castro nem a moszkvai pártiskola tanítványa, a kommunisták a tapasztalat szerint nem bíznak meg benne. Azt, hogy a szovjet esetleg a kubai térhódítást nem adja fel, hanem csak elhalasztja, az bizonyítaná, ha Castro mellé egy moszkvai helytartót rendelnének ki, mint annakidején Magyarországon Rákosi, a szovjet hatalmat gyakorolná Castro akarata ellenére is. Az ilyen fordulat azonnal Kuba megszállását vonná maga után. A mai helyzetben csak két alternatíva van: vagy megengedik Castroék az UNO-ellenőrzést, ami egyet jelent esetleg Castro eltűnésével és a sziget belső utón való politikai átállásával —, vagy az USA meg fogja szállni Kubát, s a szovjet ez ellen nem tesz semmiféle lépést. VAN AZONBAN MÉG EGY ALTERNATIVA, amelynek lehetőségéről moszkvai jelentések tesznek említést. Amikór Hruscsov elhatározta, hogy leszerelteti a szovjet rakétákat Kubában, élesen ellentétbe került a Kreml tábornokaival, elsősorban Malinovszkij hadügyminiszterrel, akiknek a véleménye szerint a kubai szovjet támaszpont szükséges a szovjet védelme szempontjából, ha Berlint megszállják. Valószínű, hogy a több tapasztalattal rendelkező Hruscsov megmagyarázta tábornokainak (amint Kennedy is mérsékletre intette saját tábornokait Kuba kérdésében), hogy ha a vörös rakétákat nem szerelik le, úgy az amerikai hadsereg elfoglalja Kubát, s a rakétákat megsemmisíti, mert hiszen Kubát Moszkvából védeni nem lehet, atomháborút pedig szintén nem lehet megkockáztatni. Ha Hruscsov a kubai ügybe belebukik, úgy lehet, hogy a szovjet erőszakosabb, támadóbb politikát fog folytatni. Ez esetben közelebb kerül a világkommunizmus bukása —, de sokkal nagyobb áldozat árán. India többéves háborúra készü! Amig igy a kommunizmus Kubában ezt a pofont kapta —, további nehézségek látszanak a Moszkva—Peking viszonyban is. Miután Vöröskina most már három hete tömegtámadást folytat India ellen, a világ feszülten figyelte, hogy a szovjet, amely India barátjaként játszotta ki magát, s eddig fegyvereket szállított Indiának, most miiven álláspontot foglal el. A hivatalos álláspont — mondja a Kreml —, hogy Moszkva ebben a konfliktusban Vöröskina oldalán áll. A nemhivatalos hírek szerint azonban az oroszok nem szállítanak fegyvert Pekingnek, ellenben folytatják a fegyverszállítást Indiának. Egy dolgot máris elért azonban a ikinai támadás: az indiai kommunista párt kénytelen volt szintvallani, éspedig India mellett és Kina ellen. Ez más szavakkal azt jelenti, hogy a kommunizmus Indiában örökre megszűnt. Magával hozta a konfliktus az indiai politika legocsmányabb alakjának, Krisna Menonnak a bukását is. Ez a Menon volt az a gonosz intrikus, aki 1956-ban a magyar szabadságharc alatt az oroszok igazát hirdette, s talán ezzel érte el, hogy a brit- és amerikai légierő nem avatkozott be. De Menon volt az is, aki Nehmt éveken át úgy informálta és befolyásolta, hogy Vöröskina részéről támadástól tartani nem kell, s hogy ezért az indiai haderőt csak legfeljebb Pakisztán és a szerencsétlen goai portugál gyarmat ellen kell felszerelni és ha kell bevetni. Ugyancsak ő birta rá Nehmt, hogy ne keressen kato-j nai szövetséget az USA-val és a többi nyugati országgal, hanem a szovjettől vásároljon fegyvereket. Nehru most kénytelen volt Menont elcsapni, illetve hadügyminlszteri tevékenységét átvenni. Menon még hadiipari miniszterként egyelőre megmaradt a minisztertanács tagjaként, de napjai meg vannak számlálva. Az indiai hadsereget pedig amerikai, brit és kanadai fegyverekkel szerelik fel, mert, mint Nehru mondotta, többéves háborúra kell felkészülnie. A természetes és helyes fejlődés az volna, hogy Indiát amerikai haderő védje, már csak azért is, mert, amint Kubában újra bizonyítást nyert, a szovjet sehol sem mer fegyveresen beavatkozni, ahol közvetlenül amerikai katonasággal találhatja magát szemben. Castro, akinek napjai meg vannak számláivá U Thant, aki minden elkövet, hogy megmentse a békét Malinovszkij, aki állítólag a tényleges hatalmat gyakorolja Moszkvában Mikoyan, akire már Kubában sem kíváncsi senki JELENTÉSEINK A VILÁG KIDEN RÉSZÉBŐL KOMMUNISTÁK VOLTAK A VENEZUELAI OLAJKUTAK MERÉNYLŐI A venezuelai kormány erélyes intézkedésére összefogdosták és őrizetbe vdtték legnagyobb részét annak a terrorista szabotőr bandának, mely robbantási merényletet követett el a Maracaibo tó mellett fekvő és amerikai tulajdonban lévő olajkutak ellen. A caracasi kormány hivatalos jelentése szerint az elfogottak valamennyien tagjai a kommunista pártnak, illetve a kommunistákkal együttműködő baloldali forradalmi mozgalmaknak. Rafel Colmenares kommunista holtteste, aki a merénylet során halálos égési sebeket szenvedett, elsüllyedt a tó vizében. A banda másik két kommunista tagja is megsebesült, amikor a dinamitpatronok időelőtt felrobbantak. A kormány nem közölte az elfogott merénylők számát. A robbantásban résztvett többi kommunista öszszegyüjtése folyamatban van. CHIANG KAI SHEK 75 ÉVES Chiang Kai Shek, Nemzeti Kina elnöke most ünnepelte 75-iik születésnapját kifogástalan egészségben. Formóza szigetének nemzeti érzelmű lakossága reméli, hogy még elnökük életében visszafoglalhatják a kinai birodalmat. 1 Ez a 15-ik születésnapi ünnep volt, mióta 1949. december 19-én el kellett hagyni a szárazföldet. Chiang élénken figyeli a nemzetközi eseményeket, mindennek a mélyére hatol és népszerűsége töretlen. Legutóbi születésnapja óta igen megváltoztak Nemzeti Kina politikai kilátásai. Ő maga is nagy gyakorlatra tett szert katonai, politikai és gazdasági ügyek megítélésében. A nemzetközi tárgyalások nagyrészét politikai örökösére, Chen Ghengre bízza, de a külpolitikai irányítást és a Vörös'kinából érkező jelentések kiértékelését maga végzi. • SZAKADÁS MUTATKOZIK AZ ANGOL MUNKÁSPÁRT SORAIBAN HUGH GAITSKELL Az angol parlamenti Munkáspárt soraiban az Európai Közös Piacba való belépés ellenzése miatt — szakadás észlelhető. Harold Wilson, a párt külügyminiszter jelöltje és a Közös Piacba való belépés ellenzékének vezére bejelentette, hogy a közeli választásokon a párt jelenlegi helyettes vezetőjének helyére pályázik. A Munkáspárt jelenlegi helyettes vezetője, George Brown, nincs megelégedve Hugh Gaitskell elnök Közös Piac ellenes álláspontjával. Brown maga köré gyűjti a párt jobb szárnyát, a szákszervezeti csoportot és mintegy 30 más párttagot, aikik támogatják Anglia belépését az Európai Közös Piac szervezetébe. Wilson maga is erőszakoskodik jelölése mellett s azt hiszi, hogy a parlamenti csoport tagjai közül sokan támogatják őt. Meg van győződve róla, hogy a 247 szavazat többségét megszerezheti. A munkáspárti .képviselők nagyrésze azonban el akarja halasztani a választást, hogy elkerüljék a pántban mutatkozó szakadás nyilvános bizonyítékait. Ez egyúttal a kommunista kívánságoktól való nyílt eltávolodást is jelenti. • A CASTRO ELLENES HAZAFIAK KÉT HAJÓJA ELSÜLLYEDT Miamiból jelentik, hogy a Castro ellenes kubai hazafiak fegyveres csoportjának két hajója a viharos tengeren elsüllyedt. Mindkét hajónak az volt a rendeltetése, hogy Kubában katonai létesítményeket semmisítsen meg. A hajók 11 főnyi személyzete megmenekült. E hirt a "3-iik számú hadijelentés" tartalmazza, mely "Alpha óó, Puerto Rico" aláírással jelent meg és a titkos kubai forradalmi szervezet Miamiban székelő vezetősége adta ki. A rajtaütésszerű megbízást Kubában elvégezték, mielőtt a hajó elsüllyedt volna. Két 1 napot töltöttek a kubai szij geten, elpusztítottak egy kubai hajót és az amerikai szárazföldre visszatértükben érte hajóikat a veszteség. • HRUSCSOV MAGYARORSZÁGRA UTAZIK Hivatalosan még nem közölték, de moszkvai diplomáciai körökben már biztosra veszik, hogy a magyar kommunista párt nyolcadik kongresszusán is Hruscsov lesz a szovjet pártdelegáció vezetője, éppen úgy, mint a hetedik kongresszuson, 1959. decemberében. A felmelegedett jugoszláv—szovjet viszony eredményeképpen majdnem bizonyosra veszik, hogy most a jugoszláv kommunisták is elküldik delegációjukat — először az 1948-as szakítás óta. • CASTRO JÓVISZONYT KÍVÁN FENNTARTANI KANADÁVAL Col in Lawson, a londoni Daily Express tudósítója, az egyik nyugati újságíró, aki az amerikai tengeri és légi blokád bevezetése óta Kubában tartózkodott. Lawson szerint Fidel Castro jóviszonyt szeretne fenntartani Kanadával. Lawson öt napot töltött egy kubai börtönben s azt állítja, hogy vele együtt egy kanadai újságírót is letar-! tóztattak. Szeméi y azonos- j ságát nem tudta megállapi-j tani. Mikor a kanadait sza-; badonbocsátották azt mondta neki a börtönigazgató: "Mi szeretjük a kanadaiakat!" Lawson szerint Castro, a szakállas kubai diktátor, nagyon sokat veszített népszerűségéből, mely akkor állt tetőpontján, mikor négy évvel ezelőtt a forradalom hőseként kezébevette Kuba irányítását. Castro ma teljésen megzavarodott ember, tele növekvő félelemérzettel, aki kétségbe van esve Kuba bizonytalan jövője felett, mely ki van szolgáltatva Nikita Hruscsov kénye-kedvének. Kanada azonban nem kér Castro baráti érzelmeiből, mi valljuk nagy amerikai szomszédunkkal együtt, hogy a kubai kommunizmust a világ békéje és biztonsága érdekében sürgősen meg kell szüntetni. • GÖRÖGORSZÁG BELÉPETT AZ EURÓPAI KÖZÖS PIAC SZÖVETSÉGÉBE Görögország november elsejei hatállyal belépett az Európai Közös Piac szövetségébe. A Közös Piachoz tartozó hat európai állam miniszterelnöke, valamint Walter Hallstein, a szövetség végrehajtó bizottságának elnöke táviratot küldtek Constantine Karamanlis görög miniszterelnöknek, melyben üdvözölték a görög népet a j Közös Piachoz való csatlakozás alkalmából. Hallstein elnök Brüsszelben kijelentette, hogy Gö-j rögország belépésétől jój eredményeket vár s egyúttal világító példát szolgáltat arra, hogy ez az intézmény nyitva áll az egész világ előtt. • MINISZTER VÁLSÁG ADENAUER KANCELLÁR KORMÁNYÁBAN Konrad Adenauer nyugatnémet kancellár kormányában miniszterválság állt elő a Der Spiegel című magazin szerkesztői és munkatársai ellen emelt azon vád miatt, hpgy a lapban honvédelmi katonai .titkokat árultak, el. Wolfgang Starnberger nyugatnémet igazságügy miniszter, aki a kisebbségi Szabad Demokrata párt.képviselője a kormányban, beadta lemondását. Elhatározásának oka az, hogy nem volt előzetes tudomása a Der Spiegel szerkesztője és három főmunkatársa ellen kiadott letartóztatás! parancsról. A lemondás elfogadása felett Adenauer kancellár fog dönteni. CHURCHILL MÁR RÉSZTVETT EGY NYILVÁNOS EBÉDEN Sir Winston Churchill a londoni Savoy hotelben résztvett /annak a klubnak évi ebédjén, melyet 1911- ben ő alapított. Ez volt az első alkalom, hogy nyilvánosan mutatkozott, mióta júniusban Monte Carlóban eltörte a lábát. A 87 éves Churchill 54 napot töltött egy londoni kórházban. Ismeretes, hogy elbukott a monte-carlói szálloda hálószobájában, eltörte a lábát s gyógykezelésre hazaszállították . Londonba. • NOVOTNY VISSZAÉRKEZETT MOSZKVÁBÓL Antonin Novotny, Csehszlovákia kommunista elnöke visszaérkezett Prágába, miután három napot a Szovjetunióban töltött. A Politbüro két tagjának kíséretében érkezett a prágai repülőtérre. A cseh Novotny három napon keresztül tárgyalt Hruscsov szovjet diktátorral. A hivatalos jelentés szerint a két országot közösen érdeklő kérdések voltak szőnyegen. Részleteket nem közöltek. • PORTI CÁLIA ÖNKORMÁNYZATI JOGOT AD GYARMATA'NAK A portugál kormány gyarmati tanácsa szótöbbséggel elhatározta, hogy a tengerentúli gyarmatoknak önkormányzati jogot biztosit. Vonatkozik ez elsősorban a Kelet-Afrika-i Mozamibiquera, valamint a Nyugat-Afrika-i Angolára. Igaza van Adlai Stevensonnak, az amerikai ENSZ fődelegátusnak, hogy a világ kétféle mértékkel mér a gyarmati kérdésiben. A nyugati hatalmaktól megkívánja a gyarmatok felszabadítását, az uj szovjet gyarmatok szenvedése felett pedig szemethuny. • CASTRO KITOLONCOLTATJA A KÜLFÖLDI ÚJSÁGÍRÓKAT Az őrjöngő Castro összefogdostatta a Kubában far-, tózkodó külföldi hírlapi rókát, rádió- és televízió-munkatársakat s az első személyszállító repülőgéppel kitoloncoltatja őket az országból. Ezek között van az ottawai Robert MacNeil is, á'ki a kanadai National Broadcasting Co. munkatársa. A havanai Hotel Capriban még más nyolc külföldi újságíró várja erőszakos elszállítását.
