Kanadai Magyarság, 1962. július-december (12. évfolyam, 28-51. szám)

1962-10-20 / 41. szám

XII. évfolyam, 41. szám, 1962. ölet. 20, szombat KANADAI MAGYARSÁG KANADAI MAGYARSÁG CANADIAN HUNGARIANS 996 Dovercourt Road, Toronto 4, Ont., Canada Telefon: LE- 6-0333 Főszerkesztő: KENÉSEI F. LÁSZLÓ Megjelenik minden nembelon SxerkeutSsig és kiedéhivetal: 996 Deverceurt td., Toronto 4 Hivatalos órák: reggel 9>t6l délután 5.30-ig. Ilfifizetési árak: egész évre $5.00, fél évre $3.00, egyes szám ára: 10 cent. Külföldön: egész évre $6.00, fél évre $4.00 (USA dollár). Válaszbélyeg nélkül érkezett levelekre nem válaszolunk I Felhfvás nélkül beküldött kéziratokat, képeket nem érzünk meg és nem küldünk vissza, még külön felhívás, vagy portóköltség mellékelése esetén sem. A közlésre atkamasnak talált kéziratok esetében is fenntartjuk ma­gunknak a jogot, hogy azokba belejavítsunk lerőviditsük, vagy megtold­­|uk, ha arra szükség mutatkozik. Csak ritkán gépelt kéziratot fogadunk el. Minden névvel aláirt cikkért, nyilatkozatért a szerző felelős. CANADIAN HUNGARIANS Editor in Chief: LÁSZLÓ F. KENESEI Published every Saturday by the HUNGARIAN PRESS LIMITED 996 Dovercourt Road, Toronto 4, Ont., Canada Választás 1935-ben Beregben Ki tudja, miért eleveníte­nek fel az elaltatott magyar közvélemény előtt ilyen régi választási történeteket? Hi­szen a mai egypártrendszer­­ben már céltalan kakastollal, csapravert boroshordóval és kifizetetlen kontókkal inge­re) ni a korteseket. Tamási Áron irót hívják tanuságtételre, aki huszon­hét esztendővel ezelőtt dü­hösen szidta azokat "a kör­mönfont közigazgatási és csendőrségi intézkedéseket, melyek segítségével bevit­ték a képviselőket az or­szággyűlésbe". Pedig Tamá­si akkor Erdélyben lakott, szép magyar tolla birkózott az! oláh elnyomással, amihez­­ké|pest nálunk mennybéli szabadság uralkodott. |a keletmagyarországi saj­tói az író engedélyével most fe melegiti azokat a tapasz­talatokat, melyeket Tamási 1935-ben Vásárosnamény­­ban szerzett. Bajcsi-Zsilinsz­­ky Endre hívta meg erre a választási kirándulásra, aki a (szomszédos ötezer lakosú Toppénak volt képviselője. Be akarta mutatni Tamásinak a tarpai kurucokat, akik a "székelyek mellett a legki­válóbb nép voltak". A vásárosnaményi kerü­letben Erőss János nyíregy­házi ügyvéd volt az ellen­zék jelöltje. Ott várta korte­seivel Tamásit a kurucföldi vasúti állomáson, ahonnan még késő éjjel ki akartak autózni Tarpára. De a főszol­gabíró mást tervezett. Tamá­si már a vonat lépcsőjéről látta, hogy négy csendőr Tárja ki felé fogadó kar­jait. A kijáratnál egy kurta­­kabátos szolgabiró állta útját: — Kérem, igazolja magát! — mondta felemelt kézzel. Aztán a váróteremben Ta­mási felmutatta román útle­velét, melyet a szolgabiró vizsgálni kezdett. Már egy­maga az sem lehetett meg­nyugtató a szolgabiró sze­mében, hogy a tarpai vá­lasztásra oláh útlevéllel el­látott újságírók érkeznek, de kőiben más baj is tör­tént. Erőss János képviselő­­jelölt polgári önérzettel "minősítette" ezt az eljárást. Ezen a minősítésen a szolga­biró annyira fölindult, hogy kiadta a csendőröknek a pa­rancsot : — A főszolgabírói hivatal­ba kisérni az urakat! Az állomás előtt várako­zó virágkoszorus kortesautó­kon mentek be a főszolgabí­rói hivatalba. Egyelőre kár­pótolta Tamásit a bőbeszédű Erőss Jánosnak az a hábor­gó kijelentése, hogy erdélyi író létére könyveit nem azért fordítják tizenhét nyelvre, hogy itt éjnek ide­jén igazoltassák és vallas­sák. — Nem tudom, miért mondott éppen tizenhét nyelvet — emlékezik vissza derűsen Tamási —, amikor még akkor három sem volt Igaz a tizenhétből. De nem volt ideje sok tű­nődésnek. Bevonultak a fő­szolgabíró színe elé s a tár­sadalmi formák között be­mutatkoztak egymásnak. Az igazoltatáson Erőss János is jelen lehetett, mint szóbeli­leg felkért ügyvéd, aki bor­zasztó komolyan és magába­­roskadva egy székre ült. Tamási átnyújtotta útleve­lét s a főszolgabíró azt mondta, hogy a budapesti bejelentkezésről tanúskodó sárga rendőrségi bárcát is szeretné látni. Az író hetykén ezt felelte rá : — Eleddig legalább ti­zenöt magyarországi város­ban fordultam meg és szere­peltem irodalmi ünnepélye­ken, de sohasem kérték tő­lem a sárga bárcát, csupán a novella kéziratot a rende­zők. ‘Hiába volt minden, a fő­szolgabíró hangsúlyozta, hogy a törvény értelmében kell eljárnia s mivel sárga bárca nincs, kitiltotta Tamá­sit a járás területéről és el­rendelte, hogy a legközeleb­bi vonattal utazzon vissza Budapestre. Tamásinak most már fejébe szállt a méreg s követelte, hogy elutazásáig tartsák fogdában. De az ud­varias főszo'lgabiró a szállo­dába küldte pihenni a vonat másnap déli indulásáig. Ha reggel igazoltatja magát a pesti rendőrséggel, akkor ott maradhat. Aztán udvariasságból csak hajdúval kísértette a szállodába s nem csendőr­rel. A vendéglőben meg­ivott egy pohár pálinkát, megkínálta a hajdút is, de nem fogadta el. Szobája olyan hideg volt, hogy esz­kimónak is túlzás lett vólna. Nem lehetett befűteni, mert a szobalány megszökött. Egy festő vendégnek este az ar­cába vágott egy poharat s az most halálra keresi. (Csak szobafestő volt.) Tamási be­feküdt a jégverem ágyba s reggel nagy hóviharra éb­redt fel, pedig március utol­sóelőtti napja volt. Nyolckor jelentkezett a főszolgabírónál, kilenckor telefonált Pestre, hogy a sár­ga bárcát igazolják telefo­non. A rendőrség azonban azon a véleményen volt, hogy neki hivatalból is ele­get parancsolnak s nem kezdi el, hogy magánembe­rek kéréseit is teljesítse. Ta­mási délben elutazott, a fő­szolgabíró nagyon örvendett annak, hogy nem sikerült az erdélyi Írónak megismer­kedni a tarpai kurucokkal. — Nem vesztett semmit —, mondta negédesen — olyanok mint a székelyék! Másnap a választáson Erőss János megbukott Vá­­sárosnaményban. Ismerte ugyan a választási tízparan­csolatot, melyet öreg ellen­zéki mamelukok állítottak össze a tapasztalatlan jelöl­tek okulására. "Ha hegyes vidéken lépsz fel, Ígérj a népnek csillagvizsgáló tor­nyot, ha síkon : vasutat, ha városban: egyetemet. Az adók elengedését mindenütt ígérd". Erőss csak a tizedik parancsolatot tartotta be: "ha megbuktál, semmiféle kontót ne fizess!" Elmerengek ezen a való­színűtlen múlton s gyana­kodva kérdezem, miért me­legíti fel a kommunista saj­tó ezt a választási történe­tet. Talán csak nem azért, mert felismerte, hogy Erőss János ügyvéd már 1935-ben a kommunizmus után áhíto­zott? Hiszen háborús kitün­tetései alapján félvételét kérte a vitézi rendbe, amely­ből később házassága miatt kilépett. Aztán kielégíthe­tetlen ambícióval ellenzéki képviselői mandátum után sóvárgott. Nem sikerült, mindenütt felismerték nem­zetrontó szándékait. 1944. október végén ta­lálkoztam vele a nyíregyházi utcán. Éppen most tizen­nyolc esztendeje. Olyan pa­rázsló szemekkel nézett rám, mint, aki má<r halálos itéle-VÉRTANUK NÉPE IRTA: SZÉKELY MOLNÁR IMRE Hat év pergett le az idő­ben, de mi állunk tétován, nálunk a helyzet változat­lan, sokszor azt hiszem, hogy reménytelen is. A Ka­nadai Magyarság megindu­lása pillanatától azért har­col, hogy a világ nagy itélő­­széke elé kerüljön a magyar tragédia, igazságot nyerjen ez a nagy száműzetés és megcsonkitottságunk. Hogy múljon el rólunk a szenve­dés és ha már boldogok so­ha úgy sem lehetünk, leg­alább érezzünk egy kis meg­elégedést. Sokat gondolkoztam már azon, hogy nekünk magya­roknak, miért csak a szenve­dés jut osztályrészül : miért, miért? A mi kálváriánkról beszélnek szerte a világban, de úgy látszik nincsen meg­váltás, a szivünkből nem tör­li ki senki a sok kegyetlen emléket. Sajnos, lassan-lassan em­lékké változik át a múlt, olyan imádsággá, amit el­­apadhatatlanul morzsol a szánk. Az imádság és az átok megszállottjai lettünk, csak ez a két hullámzás árad el ereinkben, míg csak ránk nem teszik koporsónk fedelét. A vértanuk népe, én szép magyar fajtám, hát: széjjel szóródtál a világban. Négy világtáj, öt világrész élteti és majdan eltemeti a mene­külteket. Vannak, akik kar­riert csináltak közülünk, vannak akik megállják a he­lyüket, sokan csak megka­paszkodtak és keserű a szá­jukban a kenyér. Uj világ, uj környezet, más szokás, amelyben csak egy elhaló jaj lesz a magyar szó. Nin­csen ki értse, nincsen ki fe­leljen rája, ahogyan múlnak az évek, a hónapok, egyre fájóbb lesz körülöttünk az idegen világ szorítása. Dacosan valljuk —, pedig inkább önvigasztalásunk —, hogy az Isten megfoghatat­lan csodákat tesz azokkal, akikkel célja van. Az idő pe­dig egyre figyelmeztet, hogy nincsen sok várni, remélni valónk. Magunkra marad­tunk a világ arénájában, hol elsüllyesztik, hol meg előve­szik a mi ügyünket, örökös alku tárgya vagyunk a hideg ■háborúnak s már nem is cso­dálkozunk azon, ha unal­massá váltunk és kegyetle­nül elsiklanak a mi tragé­diánk, bánatunk, kifosztott­­ságunk mellett! A Kanadai Magyarság új­ból elsikoltja —, ki tudja már hányadszor? — a védő­iemet diktálja a forradalmi bíráknak. S ahogy az első szovjet katona betette lábát Szabolcsba, rögtön beült a főispáni székbe. Szerencsém­re akkorára én már Dunán­túl voltam, ahol nem kérték tőlem a sárga rendőrségi be­jelentő bárcát. Tekintélye egyre növeke­dett a kommunista harám­­basák előtt s Rákosi Mátyás meghívta kormányába köz­­élelmezési miniszternek. Ak­ikorára eltanulta a szabolcsi szokásokat és sógorát ültet­te a főispáni székbe. De az­tán hamarosan szorult nya­kán a hurok: Rajk és társai mintájára ő is akasztófán végezte volna életét. Ez megdönthetetlen szabály a (kommunizmusban: előbb a miniszteri bársonyszék s aztán az akasztófa. Titokban megkérte tehát a budapesti olasz követet, hogy repülő­gépen szöktesse ki az or­szágból. így került Ameriká­ba, ahol két évvei ezelőtt mégha/1. Nemcsak a hazát, de a kommunistákat is el­árulta. Tamási Áron ma, a kom­munizmus irodalmi béklyó­jában, visszasírja a vásáros­naményi főszolgabíró hideg udvariasságát, pedig azóta Írásait már lefordították ti­zenhét nyelvre. Biztosan szé­­gyelli magát, hogy olyan politikai kaméleont vett gyö­nyörű magyar tolla védel­mébe, aki a kitüntetett világ­háborús hősből Rákosi csat­lósa lett, majd halálverejték­­kel a homlokán Amerikába szökött, hogy nyugodalmat ■találjon itt a szabadság gyakran rosszul értelmezett dús kebelén. Nyiregyházy Pál ló panaszt, hogy felraasß az álmos fülek tompaságát, hogy halljad meg világ a ■mi panaszunkat és segítsél uj életre kelni. Nem csak a magyarság érdeke ez, ha­nem az egész világé ! Ébred­jetek, ébredjetek, amig nem késő. A Kanadai Magyarság meg van győződve arról, hogy nagyon kevés kivétel­lel mindannyian, akik vala­ha is átléptük a magyar ha­tárt, úgy jöttünk csak el, hogy visszamegyünk az ott­honunkba. Minden magyar a szivé­ben hordja a romba döntött ország képét, az elárvult há­zakat, mikor az éj sötétjé­ben boltozatos szemgödrük­kel utánunk sóhajtották a szere te tűket. Egy kicsi ország jött el ve­lünk. Érezzük a szeretetét, ez ad erőt, hogy megbir­kózzunk akár a lehetetlennel is. Ajándékul kaptuk tőle a szorgalmat és a tehetséget. A fiaink pedig a jövő re­ménysége. Uj hajtások a termő magyar élet fáján. Az iskolások, az egyetemisták, kik összeszoritott fogakkal törnek utakat, mesgyéket ‘maguknak, mert ez is ! biJ zonyságtétel a mi igazsá­gunk mellett. S ha elkészül a számadás, válaszolni tu­dunk a ránk bizott külde­téssel. Az októberi gyász fellob­banó fényénél újra meglát­juk magunkat. Kopottan, szürkén, egyre öregedve, mint akkor éjszaka, mikor a tél kemény markába fogta a magyar földet, sóhajtva nyögött az éjszaka s az utón dideregve velünk futott a mezítelenre vetköztetett Igazság. És nincsen hajlék azóta sem, amelyik befo­gadná. Rohan, rohan célta­lanul, mígnem valahol vé­resen, dermedten össze nem rogy. Sokszor kérdezem magam­tól, hogy érdemes-e Így él­ni, tovább vonszolódni a ha­zátlanok országutján? Ilyen­kor egy hang felel rá a szi­vemben. A szeretet szavát hallom, ami a jóságra figyel­meztet. A nagy testvériség­re, hogy keressük meg egy­más kezét és ha megtalál­tuk, akkor ne hagyjuk el egymást soha többet. Olyan kevesen vagyunk és annyira szükségétjük a segítséget! A mi kietlen, száműzött éjszakáinkban kétszer mérik az időt, kettős keresztet ci­pelünk, egyrészt a magun­két, másrészt a magyarságét. Nekem — mégis — úgy tűnik minden elesettségünk­­kel, hogy Isten kiválasztott népe vagyunk, a feltáma­dás várományosai. És a vi­lág addig nem pusztulhat el, mig meg nem találjuk a felszabadító megnyugvást. Emberek, ne felejtsétek: az idő kerekei megfordultak, a jövő már nekünk dolgo­zik ! Az október már nem a gyászt, hanem a feltámadást hirdeti, ettől a hittől lesz zengőbb az emberi lélek és ez az Igazság. Remélem ha­marosan elkövetkezik ez a nap is ... TÉLI TÜZELŐ MAGYARORSZÁGRA BUDAPESTEN ÉS VIDÉKEN Irinyink: 10 q I. o. síénbrikett, 1 q aprított tűzifa ét hizhoztzillitis: U. S. $20.70. Ezenkívül hasonló összeillitisban és érban kapható diókoksz, háztartási szén, fűrészelt tűzifa, stb. Tüzelőanyag befizetések szabadvélasztásként küldendők. AZ IKKA KANADAI FŐKÉPVISELETE KÉRJE AZ UJ EREDETI KÉPES IKKA ÁRJEGYZÉKET EMEDY TŰVEL MIMI LTD. Alapitási év: 1926. 296 QUEEN STREET. WEST, TORONTO 2B, ONTARIO TELEFON : EM. 2-3226 Kanadai útlevél beszerzése. —- Repülő és hajfr jegyek 24 havi részletre is. — Bevándorlási, Iá* togatási engedélyek, kivándorlás. — Magyar lá­togatási vízumát IBUSZ-kupon nélkül is elintézzük; IBUSZ-kuponnal kb. 3 hét. Pénzátutalások és idegen bankjegyek. —- Gyógy­­szerküldés — TUZEX — Forint utalványok — Hi­vatalos fordítások — Közjegyzői iroda —• Bizto­sítások — Ingyenes tájékoztatás. HOZASSA KI MAGYARORSZÁGI ROKONAIT LÁTOGATÓBA 36 éves tapasztalatunk garantálja a jó és pontos kiszolgálást Nappali kórházak és elmegyógyászat IRTA: MATTHEW B. DYMOND, M. D. ONTARIO EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTERE Photo—Ontorio Dept, of Health. Minden beteg számára egyénileg állapítják meg a szük­séges gyógykezelés módját. Ha a "kórház" szót hall­juk, képzeletünkben nagy épületet látunk ágyakkal, ápolónőikkel és orvosokkal, akik betegeket gondoznak. Kétségkívül megszokott ké­pe ez a kórháznak, -de a mo­dern orvostudomány na­gyobb gondot fordít a bete­gek mozgékonyságára, mint­­semhogy a testet és lelket semmit tevésre kárhoztassa. Manapság távoltartana'k mindenkit az ágytól és a tét­len pihenéstől a lehető leg­nagyobb mértékben, különö­sen az elmebetegeket, akik­nek nincs is szükségük ágy­ban fekvésre, s akiknek a mozgékonyság feloldja meg­oldhatatlan bajaikat és rossz előérzetüket. ‘Kitűnően mutatja be ezt a jelenséget a Torontoi Elme­­gyógyászati Kórház Nappali Központja, mely 1958. év elején nyílt meg s amit az­óta több ilyen nappali kór­ház felállítása követett. Öt napon áll nyitva hetenként, reggel 9 órától délután 5 óráig, olyan különböző ideg­összeomlásban szenvedő be­tegek részére, akiknek kü­lönben kórházi ágyra volna szükségük s akiknek számá­ra az orvosi rendelőben ‘megejtett vizsgálat nem volna kielégítő. Hat ágy áll ■itt rendelkezésére huszon­öt felnőttnek, akik napon­kint megjelennék, de akik­nek csak ritkán van szüksé­gük valamely különleges kezelésre, vagy testi vizsgá­latra. Ez a nappali központ teljesen úgy működik, mint­ha kórház volna, ugyanazzal a személyzettel és ugyanaz­zal a kezeléssel, mint amire A kubai! államelnök New Yorkban Osvaldo Dorticos, Kuba ■kommunista államelnöke re­pülőgépen New Yorkba ér­kezett, hogy meglátogassa U Thant főtitkárt és beszédet ■mondjon az ENSZ közgyűlé­sén. Az elnököt Raul Roa ku­bai külügyminiszter kisérte és fogadásukra megjelent a repülőtéren 35 kommunista ENSZ delegátus. A kubai elnök négymoto­ros jet repülőgépét az Idle­­wild repülőtéren Thomas M. Dugan amerikai tábornok parancsnoksága alatt álló csapatok vették őrizetbe. Dugan kijelentette, hogy a kubai repülőgépet meg fog­ják védeni minden rongáló, vagy megsemmisítő támadás ellen. Az Egyesült Államok biztosította Kubát, hogy sem az elnök személyét, sem a repülőgépet nem fog­ja támadás érni amerikai területen. Az ENSZ newyorki szék­helye sok ilyen nemszere­tem diplomáciai kötelezett­séget ró az Egyesült Álla­mok közbiztonsági szerve­zeteire. az elmebetegeknek szüksé­gük van. A nappali központ bete­gei a legkülönbözőbb tevé­kenységgel töltik idejüket, sok pihenéssel és sok ösz­tönzéssel. Minden betegre nézve megállapítják a sajá­tos gyógymódot, s azt egész nap szolgálatot teljesítő el­me- és ideggyógyászok, ápolónők, szociális munká­sok hajtják végre. A keze­lésért, étkezésért, stb. a beteg nem fizet semmit, az összes költségeket az Onta­­rioi Egészségügyi Miniszté­rium viseli. A betegek éjjel otthon alusznak, a hétvége­ket otthon töltik és bátorít­ják őket, hogy sajátmaguk törődjenek sorsukkal. A ro­konok véleményét és taná­csait figyelembe veszik. A betegeknek segítségére vannak, hogy visszanyerjék önrendelkező képességüket: a háborgókat megnyugtat­ják, a zavartakat felvilágo­sítják és a lesujtottakat fel­emelik. Uj magatartásra ta­nítják, képességeiket újból életrehivják s- Így a nappali központ nem csupán kór­ház lesz, hanem szoros kap­csolat a mindennapi élettel. Fontos lépése ez az Ontarioi Egészségügyi Minisztérium­nak az elmebetegségek mo­dern gyógyítására. Indián bölcsesség Az amerikai Arizona ál­lamban élő navajo indánok még máig is megtartják régi hagyományukat: a törzsi szokások megtiltják, hogy a férjek valaha is meglátogas­sák anyósukat. A TUDOMÁNY DIADALA I Az aranyeres csomókat ma már ké­nyelmesen, fájdalommentesen össze lehet zsugorítani. Felfedezték azt az anyagot, amely az aranyeres csomókat összozsugorit­­ja, egyúttal pedig megszünteti a fáj­dalmat és a viszketést. Toronto, Ont (Külön tudósítás). Most először fedezett fel a gyógy­szertudomány egy olyan gyógyító anyagot, amely képes az aranyeres csomókat összezsugoritani, s egyút­tal a fájdalmat és a viszketést meg­szüntetni Ez az olcsó anyag ezreknek okozott megkönnyebbülést egyszerű otthoni kezelés utján, minden nehéz­ség vagy kellemetlenség nélkül. Egyik kóresetben a másik után az történt, hogy a fájdalom lassankint alábbhagyott, a csomók pedig va­lóban összezsugorodtak. A legmeglepőbb eredmény pedig az, hogy számos paciens oly tökéle­tesen meggyógyult, hogy a számuk­ra —mint mondották — "az arany­ér többé nem probléma". A titok nyitja a Bio-Dyne, egy új­fajta gyógyító anyag, melyet egyik nagyhírű tudományos intézet fede zett fel. A gyógyszer kapható KUPALAK­BAN és KENŐCS FORMÁJÁBAN Neve: PREPARATION H. Kérje név szerint bármelyik drogériában. Ha nincs megelégedve, visszaadjuk s vételárat EZ AZ INGYEN KÖNYVECSKE SOK ÖTLETET AD A HÁZTARTÁS ÉS A FARM SZÁMÁRA Soha nem is képzelné, milyen sok­féle módon állhat az ön segítségére a közönséges házi lugkő. Időt taka­rít meg vele. Csökkenti a munkát. Pénzt takarít meg vele —, sokkal többféle módon, mint ahogy azt ön el tudná képzelni. Mindezt megta­lálhatja egy kis ingyen könyvecské­ben, amelynek cime: "How Lye Can Help You On the Farm and in the Home". Magyarul : Hogyan használ­hatjuk a lugkövet a háztartásban és a farmon? Szerzője egy kiváló kana­dai bakteriológus. Több mint hatvan lapon át megtalálhatjuk benne azt a rengeteg ismeretterjesztő anyagot, amit minden farmernek tudnia kell. Ingyen példányt kaphat ön is. ír­jon egyszerűen az alábbi címre: Standard Brands Limited, 550 Sher­brooke Street, West, Montreal. GL—189 Ingyen könyvecske A FIVE ROSES GYÁRTMÁNYOK MINŐSÉGÉÉRT KORLÁTLANUL SZAVATOLUNK. AKI NINCS MEGELÉGEDVE, VISSZAKAPJA A PÉNZÉT t GYÁRTÓL A VÁSÁRLÓNAK! Női kabátok* kosztümök nagy váJasztékban. Legújabb divat szerint róka* mink és perzsa gallérokkal. Kabátaink a legfinomabb importált és hazai anyagokból készülnek. GYÁRI ARAK! KERESSE FEL BEMUTATÓTERMÜNKET. SZOMBATON IS NYITVA ESTE 6 ÓRÁIG. VENUS ORIGINALS MANUFACTURERS OF STYLISH COATS AND SUITS 312 ADELAIDE ST., W. (7. emelet) — TEL.: 366-4557 Magyarul beszélünk. Ma már mindenki tudja Torontoban, hogy a legfi­nomabb édes és sós cukrászkülönlegességek a Royal Pastry Shop-nál kaphatók. Tulajdonos: VADNAI HENRIK, . aki hosszú éveken át dolgozott a budapesti GERBEAUDNÁL. TELEFON: LE. 4-8972. 732 ST. CLAIR, WEST ALSÓRUHA - ZOKNIK - T-INGEK Eredeti magyar kézimunkát AJÁNDÉKOZZON KARÁCSONYRA még kanadai barátainak is, ha nagy örömet akar valamivel szerezni! Beregi keresztszejnés (Rákóczi mintás), Matyó, Hód­mezővásárhelyi hímzések. Sárközi szőttesek. 20X20-as Rákóczi mintás már $5.00-től. M. MÁRIA 8605 BÍRNÁM, MONTREAL 15, Apt. 4, KANADA L-.’.’.iiv.-.-.-.v.-.’.v. a. GYÁSZ ESETÉN FORDUUON BIZALOMMAL TEMETKEZÉSI VÁLLALATUNKHOZ, AMELY HOSZ­­SZU ÉVEKEN ÁT ÉLVEZI A MAGYAROK TELJES BIZALMÁT. KAMATMENTES HITEL — HAVI RÉSZLETFIZETÉS I. CARDINAL & SON 366 BATHURST STREET. — TELEFON: 368-8655.

Next

/
Oldalképek
Tartalom