Kanadai Magyarság, 1962. július-december (12. évfolyam, 28-51. szám)

1962-07-07 / 28. szám

Még jőni kell, még jőni fog, Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán. Vörösmarty Authorized as Second Class Mail by the Post Office Department Ottawa and for payment of postage in cash. Edited and Published at 996 Dovercourt Road, Toronto Phone: LE. 6-0333. BSI kanadai PRICE 10 CENT» Canada’s Largest and Oldest Weekly in the Hungarian Language ARA; 10 CENT Szerkesztőség és kiadóhivatal 996 Dovercourt Road, Toronto Telefon: LE. 6-0333. XII- évfolyam. 28. szám. Vol. XII. No. 28. Szerkeszti: KENESEI F. LÁSZLÓ Toronto. 1962. julius 7. szombat A kanadai válság háttere A kormány gazdasági kényszerintézkedései John Diefenbaker Diefenbaker miniszterel­nök rövid rádió- és televi­­zíóbeszédben jelentette be azokat az azonnali intézke­déseket. amelyekkel az or­szág: gazdasági egyensúlyát (igyekszik helyreállítani. Ezek közül a legfontosab­bakat az alábbiakban közöl­jük : 1 Kanada egy milliárd dollár valutaszabályozási kölcsönt vesz fel. részben a Nemzetközi Valutaalaptól, részben a Nemzetközi Fize­tések Bankjától, részben az Egyesült Államoktól. 2. A Kanadába importált áruk legnagyobb részére be­hozatali vámot vetnek ki, amely luxuscikknek minősi­­tett áruknál az érték 15%-ra. más áruknál —, mint pél. dául autóknál, háztartási és hasonló cikkeknél az érték 10%-ra rúg. Olyan nyers­anyagok, félkész áruk és fo­gyasztási javak után, ame- Iveket Kanadában nem ál-, litanak elő, vagy amelyek valamely kanadai ipar alap­anyagai, nincs külön beho­zatali vám. 3 A kanadai Nemzeti Bank egyszerre 2%-kal emelte váltóleszámitolási ka­matlábát, amely ezzel re. kordmagasságra, 6%-ra emelkedett 4. A külföldről vámmen­tesen behozható úgyneve­zett turista-importcikkek maximális értékét fejenkint és évenkint 100 dollárra szállították le. A miniszterelnök igyeke­zett úgy beállítani Kanada jelenlegi gazdasági válságát, mint ami minden állam tör­ténetében időről-időre be­következik anélkül, hogy az bármilyen zavart vagy ne­hézséget okozna: elsősor­ban Nagybritannia példájá­ra hivatkozott, amely a II. világháború óta négyszer szállította le az angol font értékét, s még ma is kötött devizagazdálkodást folytat, külkereskedelmi' mérlege pedig azóta is állandóan passzív. 'Hivatkozott továb­bá az USA példájára, amely szintén gyakran nyújt be de-1 ficites költségvetést, s ahol a lassú infláció — tehát a pénz belső romlása — már) megszokott jelenség, amely nincs összefüggésben az életnívóval, mert a lakosság általános életnívója ennek ellenére szüntelenül növek­szik. MINT MINDEN HASON­LAT, EZ A HASONLAT IS SÁNTÍT. Nagybritannia min­denkor passzív külkerteske­­delmi mérleggel dolgozott, iha csupán a szigetország ke­reskedelmét tekintjük, hi­szen Anglia túlnépesedett, komoly mezőgazdasági ter­melés nélküli ország, amely­nek gazdagságát a gyarmat­­birodalom tartotta fenn. Természetes, hogy ami/kor a gyarmatok önállóságot nyer­tek, az anyaország csak be­hozatallal ‘képes magát fenntartani. Ezenfelül Nagy­britannia volt az, amely a háborúban a legsúlyosabb anyagi veszteséget szenved­te el, s hogy a felépítés fel­emésztette az ország tarta­lékait- az magától értetődik. Az USA esetében pedig tud­nunk kell, hogy Amerika a világ minden egyes szegény országának csillagászati mér­vű pénz- és egyéb anyagi segélyt juttat, részben aján­dék, részben hosszúlejáratú kölcsönök formájában, s egyebek között Kanada is sokkal többet kap az USA- tól katonai jellegű; rendelé­sek formájában, mint ameny­­nyit a teljes kanadai gyári termelés összes többi ágai érnek. Ami Kanada gazdasági válságát okozta nem egyéb, mint a külföldi — elsősor­ban amerikai — tőképén­zesek bizalmának megren­dülése. Ez pedig egyedül azért van, mert a pénzadók nem hisznek abban, hogy az a kanadai kormányzati rend­szer, amely ma hatalmon van, kellő biztosítékot ké­pes nyújtani a tőke és kama­tai visszafizetésére. Az ország természeti kin­cseiben nincs hiány, a lakos­ság munkaképessége és készsége is változatlan —, a hiba tehát a vezetésben keresendő. A miniszterelnök abban bízik, hogy a most beveze­tett kényszerintézkedések helyreállítják a pénzügyi egyensúlyt, fokozzák a ter­melést, csökkentik a pazar­lást —, tehát a beteg gaz­dasági életet meggyógyit. ják, amivel majd visszatér a külföldi tőke bizalma is-Lehet" hogy ez igaz, de ehhez az is hozzátartozik, hogy megszűnjék az USA- ellenes hiábavaló és nevet­séges propaganda, amelyről mi magunk is —, akik mint egyik legfontosabb nemze­tiségi csoport szószólói bizo­nyos fokig "kívülről" szem­léltük a "gyűlöld Ameri­kát" című őrültség kanadai visszhangját — annyiszor, s olyan szomorúan irtunk. Nem egyszer ért bennünket is támadás szélső nacionalis­ta kanadai körök részéről, amikor azt irtuk, hogy Ka­nada gazdaságilag, katonai­lag és nagyrészben kultúra szempontjából is az USA ikertestvére —, s hogy a ka. nadai bevándorlók legna­­gyöbbrésze mindenkor azért vándorolt Kanadába, mert azt az USA "mellékhe­­lyének" tekintette. De mi azt is megirtuk, hogy azok mögött a túlzó nacionalistáik mögött, akik még ma is "ha­ragszanak" Amerikára azért, mert George Washington ve­zetésével a 18. században el­szakadt Angliától, mig Ka­nada 1928-ig a brit biroda­lom része maradt —. a kom­munista társutasók 'húzódnak meg, akik ugyanazt a nótát fújják, mint Délkelet-Ázsiá­­ban, Afrikában és minde­nütt, ahol a túlzó nacionalis­tákkal azt igyekszenek elhi­tetni, hogy a nemzeti önál­lóság és a kommunizmus egy táborba tartozik. HOGY AZ UJ GAZDASÁ­GI KÉNYSZERINTÉZKEDÉ­SEKNEK Ml LESZ A KÖZVET­LEN KÖVETKEZMÉNYE, AZT MÉG NEM LEHET PONTO­SAN LÁTNI. Annyi bizonyos, hogy a hiteleket meg fogják szorítani, mert az a bank, amely 6% kamatra kap pénzt a Nemzeti Banktól, azt csak sokkal magasabb kamatláb mellett adhatja tovább. Ha pedig a hitel drágább és a hitelszerzés nehezebb lesz, akkor a kis. ' gél rendelkező kormány vállalatok szenvednek legel­sősorban. Az is bizonyos, hogy az importmegszoritá­­sok miatt azokban a cikkek­ben, amelyek Kanadában kerülnek előállításra, ár­emelkedés fog előállni, mert a külföldi konkurren­­cia megszűnik. Azt pedig már tudjuk, hogy az áremel­kedés, egyik cikkben — ma­ga után vonja az áremelke­­kedéstr a többi cikkben is. Valószínű tehát, hogy az a súlyos állapot fog előállni, illetve meggyökeresedni, amikor egyszerre van pénz­értékcsökkenés és áremelke­dés. Az ilyen helyzet igen sú­lyos, s még nagy többség. sem egykönnyen képes ab­ból kilábalni. A kormány­­válság, vagy a válságok egész sora várható, s ebből a szempontból jellemző Les­ter Pearson liberális pártel­nök nyilatkozata, aki csak két nappal azután, hogy a kormányt biztosította párt­jának támogatásáról minden olyan esetben, amikor az or­szág léte és fennmaradása van veszélyben —, most már úgy szólt, hogy "a Libe­rális Párt teljesíteni fogja ellenzéki helyzetéből eredő kötelességét —, s ha ez a kormány bukására és uj vá­lasztásra vezet —, úgy a Li­berális Pártnak ez ellen sincs ellenvetése". ^OOOQQOCCXjOQOOOOOOQOOOQOOWfflOOQOOOaOQOOCCr Az osztrák sajtó támadja az osztrák rendőrsé­get a Lapusnyik üggyel kapcsolatban Az osztrák sajtó egyre tá­­gabb teret szentel a "La­pusnyik ügy"-,nek, s egyre élesebben támadja az oszt­rák rendőrség állítólagos "tehetetlenségét" az igaz­ság kiderítésének érdeké­ben. A legújabb oldalas cikk a Wochenpresse-'ben jelent meg "Hiányok mérlege" címmel, s közölte a szöke­vény Lapusnyik Béla, vala­mint Dr. Peteríunger minisz­teri tanácsos fényképét is, kit a különböző balfogá­sokért felelősnek tart. A Wochenpresse rámutat arra, hogy a Lapusnyik eset hat hónapon belül már a harmadik, mely az osztrák ál lám rendőrség erélytelen­­ségét bizonyítja. (Ábrányi elrablása, Budjennij Sergej orosz katonaszökevény és most Lapusnyik esete). Mindhárom esettel kapcso­latban felsorolja a mulasz­tásokat, melyeket az állam­­rendőrség vagy a biztonsági rendőrség elkövetett. Rámu­tat arra is, hogy milyen kez­detleges módon őrizték La­­pusnyikot, s naponta a ki­hallgatására való ide-oda szál Izgatásával hányszor ad­tak alkalmat arra, hogy a kö­zelébe férkőzhessen akárki. A lap szerint a Lapusnyik eset élénken bizonyítja, hogy Bécsben nincs olyan hely, hol az olyan "aranyha­lak", mint kommunista or­szágokból átszökött ágen­sek, katonaszökevények, stb. teljes biztonságban le­hetnének- Ugyancsak hibáz­tatja a lap az osztrák ható­ságokat, hogy Lapusnyik Bé­“Menj haza Rusk”- ordítják Portugáliában , Rusk külügyminiszternek tárgyalásokat kell folytatnia a portugál kormánnyal az Azori szigeteken lévő ame­rikai légi támaszpont hasz­nálati jogának meghosszab­bításáról is. Ennek bérleti szerződése ez év december 31-én lejár-De Portugália jelenleg nagy ellenszenvvel viselte­tik az Egyesült Államok iránt. Nem tudják megbo­csátani, hogy Amerika nem segítette őket Goában, mi­kor azt India erőszakkal el­foglalta tőlük és az afrikai Angolában, mely független­séget követel-FORMÓZÁBA MENEKÜLNEK A KÍNAIAK Formóza nemzeti kínai kormánya rádión hirdeti Vö­­röskinában élő honfitársai­nak, hogy a "nyílt ajtó" po­litikájával befogad minden menekülőt. Junius végén érkezett meg Hong Kong. bál az első hajó Kommunis­­ta-Kina menekültjeivel. Ezzel az első csoporttal 63 személy, férfiak, nők és gyermekek érkeztek Taipei­­be, Formóza fővárosába. Volt közöttük 10 éves gyer­mek és 70 éves öreg. Az utolsó három hónapban hagyták el hazájukat az el­viselhetetlen nélkülözések miatt. lát három hétig tartották Bécsben, holott az, veszélyé­nek teljes tudatában, állan­dóan sürgette és kérte, hogy szállítsák el onnan mielőbb. A lap leleplezi azt is, hogy bár a kihallgatása alatt a rendőrség az élelmet a kör­nyező vendéglőkből hozat­ta neki, Lapusnyik semmihez nem nyúlt addig, míg egyike a kihallgatást folytató tiszt­viselőknek azt meg nem kóstolta. Azonkívül Nyugat- Németországba való átszál­lítását, hol az amerikai be­utazási engedélyét kellett volna megvárnia, eddig fel nem derített okok miatt 72 órával elhalasztották, s ez a halasztás Lapusnyik életébe került. A Wochen presse végül fi­gyelmezteti az osztrák ható­ságokat a sorozatos mulasz­tások további várható kö­vetkezményeire, hogy a nyugati biztonsági szervek a közelmúlt eseményei nyo­mán édeskevés bizalommal lesznek az osztrák biztonsá­gi rendőrséggel szemben-Dean Rusk Dean Rusk, az Egyesült Államok külügyminisztere, Liszabonba érkezett, hogy ott a NATO értekezletén résztvegyen. Portugália ugyanis a NATO.ban szö­vetséges társa az Egyesült Államoknak. Rusk az ameri­kai nagykövetség liszaboni székházában szállt meg, amely előtt a külügyminisz­ter megérkezése után portu­gál egyetemi hallgatók zajos tüntetést rendeztek. Ilyen feliratú táblákkal J árasztották el a nagykövet-) ség palotájának környékét: | "Nem felejtjük el Goát!". "Goát vissza kell szerez­nünk!" vagy másutt "An­golában az amerikai dollár a portugálok ezreinek lett gyilkosa!" A brazil parla­ment visszauta­sította Dantas miniszterelnöki kinevezését Joao Goulart brazil állam­elnök San Thiago Dantas volt külügyminisztert nevez­te ki miniszterelnöknek. A kinevezés csak akkor érvé­nyes, ha ahhoz a parlament hozzájárul. A kongresszus azonban a kinevezést 174 szavazattal 110 ellenében visszautasította-A szocialisták és a demo­kraták valamennyien Dan­tas ellen szavaztak- E két pártnak együttesen 186 mandátuma van a 326 tag­ból álló képviselőházban. A munka párt, mely a köztársasági elnököt és a ki­nevezendő miniszterelnököt támogatta csupán 64 man­dátummal rendelkezik- Goulart elnöknek joga van még két másik személy mi­niszterelnöki kinevezését előterjeszteni. Ha a parla­ment ezeket is elutasítaná, úgy a miniszterelnököt a szenátus fogja kinevezni. Vöröskina retteg Chiang Kai-Shek támadásától Chiang Kai-Shek A Távol-Keleten megvál­tozott a világtörténelmi helyzet. Több mint egy év­tizede már Vöröskina 650 milliós népe fenyegeti a For­móza szigetére menekült Chiang Kai-Sheket és 11 millió nemzeti kinai kisebb­ségét. Az oroszlán akarta el­taposni a kis egeret-Talán azóta a kommuniz­mus elnyelte volna Formó­­zát, ha az amerikai 11-ik flotta nem horgonyoz a kí­nai vizeken, hogy megvé­delmezze szövetségesét. A Fehér Ház a legutóbbi na­pokban aggasztónak ítélte a kinai helyzetet s egyrészt intette Chiang Kai-Sheket, hogy hagyjon fel "partra­szállási k é szü I őd é sei ve I", másrészt megerősítette a ki­nai vizeken bevetésre kész flottáját. Ma tehát az eddig lené­zett és semmibe sem vett Chiang Kai-Shek támadásá­tól retteg Vöröskina. E nagy változás oka az a szörnyű gazdasági nyomorúság, mely rászakadt a kinai kommu­nista tartományokra. Iijedtükben óriási hadtes­teket mozgósítanak, "önkén­tes" csapatokkal vonulnak fel Fukien tartomány ten­gerpartjára, a polgári lakos­ságot eltávolítják és a pe­kingi rádió-hálózatban na­pok óta kongatják a hábo­rús készülődés harangjait. A távol-keleti katonai mozgósításnak a kommunis­ták részéről csak védelmi jel­lege van s egye1!őre Quemoy és Matsu szigetek megroha­­nására sem lehet számítani. A politikai szakértők sze­rint : 1. Vöröskina az összeom­lás állapotában van s hábo­rús kalandokba nem bocsát­­kozhatik. 2. Maguk a legfőbb kinai kommunista vezetők is ké­telkednek a Vörös Hadsereg katonáinak hűségében-Hong Kongból a követke­ző részleteket jelentik: A cantoni rádió mozgósít­ja a dél-kínai városok mun­kásságát és felszólítja őket, hogy álljanak készenlétben a tengerparton és verjék vissza Chiang Kai-Shek csa­patainak partraszállási kí­sérletét. Katonai csapat.osz­­íopok és járművek haladnak keresztül Cantonon Fukien tartomány felé és előkészül­nek Formoza felől, érkező tá­madások visszaverésére. Sohase hittük volna, hogy a 650 milliós vöröskinai "nagyhatalmat" ilyen ijedt rettegésbe döntheti a 11 milliós Formóza- Hiába a nemzeti gondolatnak óriási ereje van, különösen akkor, ha elszánt fegyvereivel a ha­talmas amerikai hajóhadra támaszkodhatik. A kettő közötti különbség A száműzött magyar újságíró kettős szemüvegen ke- i resztül nézi a világot. Már a reggeli kávénál angolnyel­­vü lapokat olvas s még késő éjszaka is kinyitja a legfris. sebb hírek kedvéért a televíziót. A szerkesztőségi munka során pedig a pesti Népszabadság a kötelező olvasmá­nyunk­így aztán a nemzetközi eseményekkel a nyugati hír­forrásokból megismerkedünk a valósággal, a hazai ma­gyarnyelvű sajtóból pedig annak kommunista torzképé­vel. Itt van például a spanyol bányászok harca a béreme­lésért. Olvassuk a nyugati sajtóban, hogy a "fasiszta" Spanyolország elismeri a munkások sztrájk jogát, a spa. nyol kormány maga veszi kezébe az egyeztető tárgyalá­sokat, általános bérszintet áilapitanak meg s eltörlik azt a régi rendszert, hogy a kibányászott szén minőségétől függ a munkabér. Egyes helyeken most a napibér 30 pesetáról 70-re emelkedett. A spanyol bányászoknak tehát éppen annyi joguk van a sztrájkra, munkabér követelésekre, kedvezőbb munka, feltételek megállapitására, mint bármelyik más nyugati demokratikus országban- Felvonulhattak Madrid és Bil­bao utcáin, hogy óriási tüntetések keretében adjanak ki­fejezést követeléseiknek. A rendőrség némán nézte a munkások zászlótengerét, egetverő ütemes kiáltásait. A politikailag érett spanyol bányászok tüntetése nem fajult lázadásba, vagy pusztító polgárháborúba. A vasfüggöny mögötti kommunista sajtó viszont úgy beszél a spanyolországi állapotokról, mint ahol a mun­kások még mindig a legteljesebb "kizsákmányolásban" élnek, ahol a rendőrség fegyveresen irt ki (minden sztrájk, mozgalmat s a tőkések szabják meg a munkásosztály hi­hetetlenül alacsony életnívóját-A Népszabadság lázadásra uszitja a spanyol bányá­szokat. A kommunizmus azt szeretné, ha sortüzek dör­dülnének Madrid és Bilbao utcáin, vér folyna a bariká­dokon és bombamerényietek ráznák meg a legfőbb álla­mi intézményeket. Feltesszük magunkban a kérdést, hol élnek a munka, sok "emberi" életet? A fasiszta Spanyolországban, ahol sztrájkolhatnak, felvonulhatnak az utcákon s a kormány képviselőivel tárgyalhatják meg bérköveteléseik teljesí­tését, vagy a munkásosztály marxista uralmát hirdető szovjetben, ahol a munkások nem adhatnak nyíltan kife­jezést elégületlenségüknek, nem sztrájkolhatnak, nem követelhetnek béremelést és némán kell tűrniük a húsnak, vajnak s a legfontosabb élelmiszereknek 30%-os áreme­lését? Tisztánlátó ember a szovjetet kénytelen elitélni. Alá. csony munkabéreken éhezteti 220 milliós lakosságát s a legkisebb elégületienségért börtönökkel és akasztófákkal fizet. A magyar nép természetesen helyesen értékeli ezeket a szemérmetlen híreket. De nem vonulhat fel százezres tömegben Budapest vagy Miskolc utcáin, nem sztrájkol­hat a tatai, dorogi, vagy salgótarjáni bányákban s főleg nem követelheti, hogy Kádárék vagy Marosánék üljenek le velük tárgyalni a drágasághoz mért munkabérekről. A kommunizmushoz hasonló zsarnokság még nem volt a világtörténelem során- Modern századunk szörnyű megcsúfolása, hogy a csatlós országokból leigázott gyar­matokat alakítottak. A Nyugat felszabadította az afrikai négereket, a Kelet pedig rabszolgaságba hajtotta az ezréves kultúrával rendelkező magyarságot. A spanyol munkások utálják a kommunizmust, egy­szer már megszenvedték gyülevész hadát. Emlékezni se szeretnek azokra a nyomorult napokra, amikor még Zal­ka Máték vitézkedtek a spanyol barrikádokon. Churchill súlyos beteg Sir Winston Churchill, akit sokan a huszadik század legnagyobb államfér­fiénak tartanak, 87 éves korában Monte Carloban séta közben elesett és comb­nyaktörést szenvedett. Bár az orvosi je­lentés szerint állapota nem súlyos, a vi­lág mégis aggodalommal tekint beteg­ágya felé, mert ebben a korban az ilyen baleset gyakran végzetessé válik. Churchill 25 éves ko­rában, mint brit huszárhadnagy kezdte karrierjét a búr há­borúban. Miután ott a harctéren megsebesült, haditudósí­tóként dolgozott tovább, s ezután kezdődött az európai történelemben szinte páratlan politikai karrierje, melynek során két világháborúban volt hadügyminiszter, illetve miniszterelnök. Nemcsak az ellenség ellen harcolt sikerrel, hanem eredményesen küzdötte le a különféle súlyos be­tegségek egész sorát: négyszer szenvedett tüdőgyulladást, kétszer tífuszt, kétszer zuhant le repülőgéppel, két sziv. attakot élt át, kétszer volt gutaütése —, s ennek ellenére korához képest kitűnő testi és szellemi állapotban van, sőt az elmúlt télen minden nap megjelent a londoni képviselő­ház ülésén is. Csodálatosan ellenálló szervezete reményt nyújt arra, hogy ezúttal is felépül. Kanada 250 jamaikai bevándorlót fogad be Mintegy 250 jamaikai kér Kanadától szeptember 1-re bevándorlási és állandó le­telepedési engedélyt az Uj Bevándorlási Törvény alap­ján-A jamaikaiak elfogadták Kanadának azt a javaslatát, hogy három tagból álló be­vándorlási bizottságot kül­denek ki, mely a helyszínén fogja megvizsgálni, hogy a jelentkezők megfelelnek-e az uj kanadai bevándorlási sza­bályoknak. Á bizottság már elutazott British Guianaba és meglá­togatja Trinidadot, Barba­­dost és Bermudát is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom