Kanadai Magyarság, 1961. július-december (11. évfolyam, 26-51. szám)

1961-12-30 / 51. szám

XI. évfolyam, 51. szám, 1961 dee. 30, szombat KANADAI MAGYARSÁG Sir Leslie Munro legújabb jelentése az ENSZ előtt a magyar ügyben Chile-Magyarország 0:9 ípv utónisztikus regény jelent rneg- Augsburgban cseh származású szerzőtől, Carl V. Boeheimtől, "Die Kaisersa-ge" címen. Meg-fes­­ti azt a képzeletbeli állapo­tot, ami a Monarchiában be­következett volna, ha Fe­­írenc József trónját egy olyan mozgékony, modörn uralko­dó foglalta volna el, aki vég­­rahajtotta volna mindazokat a reformokat, amire a Mo­­r-a^Hia fenmm-a-ra d á s á na k szüksége volt. Ezeket a kép­zeletbeli viszonyokat nem Ferenc Ferdiná-nd, som Ru­dolf, hanem ’annak testvére Ferehc István hajtja végre. A regényt ismertető cseh író szerint a könyv nem a cseheket, hanem a mm«), rókát dkolja a Monarchia bu­gásáért. ők voltaik szerinte p ^Vndalom föderációs át alakításának fő ellenzői. Idéz­zük a könyvismertetésből • "A csehek jelentős vezető -strepet visznek mind ál­­’1 omjoai-lag, mind személyi­ben. A könw Tan-iani m rvk ügy lépked, miint a meg- Ibékélés szervezője, Dr. Hód­osa és Dr. Kramár nemes tá-g­­hrorizontu egvének, akiknek szintén nagy szerep van ki-Sir Leslie Munro, ki a ma­gyar ügyben az Egyesült Nemzetek külön megbízott­ja, benyújtotta az ENSZ iközgy ülésének Maovaror­­szágró! szóló jelentését, me­lyet kivonatosan az aláb­biakban ismertetünk. "A Közgyűlési Határozat (1514/XV ) 2. szakasza ak­koriban megállapította, hogy '-minden népnek joga van arra, hogy önrendelkezési jogával éljen'. A magyar ügy, amely most -közel öt éve fekszik a Közgyűlés előtt, alapjában véve nem i más, miint az önrendelkezési ' jog elnvom-ásának kérdése. I Eredménytélen maradt a I Közgyűlés alapvető határo- I zata, melyet a Közm'ütes a második, külön, sürgős I ülésén hozott, s amelynek ( alapján Magyarországon az ENSZ felügyelete alatt sza­bad választásokat -kell tarta­­; mi avégből, hoov Magyaror­­‘ szág népe szabadon határoz­hassa m-eo milyen kormány­zat felállítását óhajtja hazá­jában". Sir Leslie Munro jelentése részletezi, hoav a Közgyűlés -milyen megfelelő okmányok birtokában van, melyek bi­zonyítják, honv Magyaror­szágon ma i-s semmibeve­­szi-k az önrendelkezési jo­­~ot, valamint, hogy szovjet csapatok jelenléte és külön­böző megszorító intézkedé­seik állandóan sértik a Köz­­ovűlés határozatát és szem­behelyezkednek vele. Sir Leslie Munro két előző je­lentésére hivatkozik, mely­ben ezt a kérdést hosszan kifejtette, maj-d így folytat­ja : "A magyarországi kérdés röviden íav jellemezhető: az nem más, mint a Szovjet­unió fegyveres erőinek tá­madása Magyarország füg­getlensége ellen, valamint a magyar nép legelemibb em­beri és szabadságijogaihak állandó megsértése. A ma­gyar ügy felveti azt a kér­dést, hogy volt-e és van-e jog-a egy kis európai nem­zetnek követelni, hogy ide­gen hatalom fegyveres erő! vonuljanak ki országából, van-e módja megválasztani kormányát, hogy az idegen hatalom bábjait leváltsa, volt-e és van-e joga, mint kis országnak, de az Egye­­, sült Nemzetek tagjának -—■, ' semlegesnek maradni a nagyhatalmak közötti kon­fliktusban, s va-jon 1 jogában, áll-e eqy nagyhatalomnak bábkormányát rákénvszeri­­téni, s végül az a nagyhata­lom, méosze-'ve az Alapok­mányban vállalt azon köte­lezettségét, hogy erőszakot nem alkalmaz, — állíthat­ja-e-, hogy mindezek a csele­kedetei jogtalanul keltik fel az Egyesült Nemzetek érdek­lődését". Továbbiakban a jelentés így szól : "Ezek a tények az egész világ előtt ismertek, és nem változtak meg 1956 óta. Az akkori helyzet ma is fenn­áll". A szovjet csapatok vissza­térésével és Kádár novem­ber 4, 8, 11 és 12-i kijelen­téseivel kapcsolatban SirJ Leslie Munro hangsúlyozza, hogy : "A legfontosabb tény az, hogy az 1956-beli maavar kormány és a magyar nép akarata és megfeszített el­lenszegülése ellenére bekül­dött szoAet csapatok még ima is magyar területen van­nak. A miagyar hatóságok azon állásfoglalása, hogy nem hajlandók a Szovjet­unióval csapataik gyors visz­­szavonulásáról tárgyalni, bi­zonyítója, hogy a jelenlegi magyar kormányzat idegen j katonai hatalom támogatása nélkül képtelen hatalmon maradni". A ‘következő fejezetben Sir Leslie Munro részletezi a jogsértéseket, melyeket a maavar kormány 1956 óta elkövetett, hivatkozik előző jelentéseire, majd rátér a rrtéo mindig foqvatartott po'ltkiai foglyok kérdésére­"Semmi kétség afelől, hogy Magyarországon még ma Is sokan vannak, 'kik nem nyerték vissza szabad­ságukat", és megemlíti névszerint B:i­­bó Istvánt, Kopácsi Sándort, Mérei Ferencet, ObersovsZky Gvulat, Rácz Sándort, Báli Sándort, Kardos Lászlót, Ki­­szelyi Jánost, Litván Györ­gyöt, Lőcsei Pált, Márkus Istvánt és Tánczos Gábort. Azután felsorolja a ma­gyar kormányzat mindazon ténykedését, "...melyek ellentétben vannak .a forradalom követe­léseivel, a szigorított nor­ma bevezetését, a kollektivi­zálás erőszakos végrehajtá­sát, mely Magyarország szántóterületének 93 száza­lékát bekebelezte, s mely­nek folyamán a Politburo egyik tagjának, Nemes De­zsőnek bevallása szerint 700 személy ellen Indítottak el­járást és 230-at le is tartóz­tattak. Ez a kijelentés egye­zik a kormányzat előző be­ismerésével, mely szerint 'még ma is előfordul kény­szer alkalmazása' és, hogy 'néha durva, vagy brutális hangot használtak' a kollek­­tivizálási kampány során". Végül Sir Leslie Munro felemlíti azirányú hiábavaló kísérleteit, hogy mint az ENSZ külön megbízottja a kérdés tanulmányozása vé­gett Magyarországra mehes­sen, s idézi a második ilyen kísérlete alkalmával 1960 február 29-én a magvar ha­tosé gdknak a Főtitkárhoz in­tézett közlését, mely szerint a magyar kérdés tárgvalása a Közgyűlés előtt jogtalan és a magyar kérdés egy­szerűen nem létezik­"Tehát csakis mind a Szov­jetunió, mind a magyar ha­tóságok felelőseik azért, hogy az ENSZ semmiféle eredményt nem tud elérni, hogy célt érjen olyan kér­déssel kapcsolatban, mely életbevágó eav kis európai 'nemzet önrendelkezési jo­gának elnyerese végett/, A Szovjetunió célja nem egyéb, j minit megakadályozni, hogy az Eavesült Nemzetek elvei ne érvényesülhessenek és j cselekedetei ne terjedhesse­nek ki egy olyan területre, I mely felett a Szovjetunió I uralkodik". ZárószaValiban Sir Leslie Munro kijelenti, hogy az ér­deklődés Maovarország el­nyomatásával kapcsolatban ! csak nagyon keveset csök­kent 1956 óta, melynek bi­zonyítéka "... az a nagyszámú be­advány, melyet ezzel az üggyel kapcsolatban kapok. Ezeket a beadványokat az elmúlt hónapok folyamán sok országban körözték alá­írás végett. Az aláírások nem ezer —, de milliószám­­ra gyűltek. A kérvényezők ismételten felhívják a fi gye I­­J met a Közgyűlés Magyaror­­: szágra vonatkozó határoza­tára és ‘kérik, hogy a Köz­gyűlés szerezzen ennek ér- I vényt. Az aláírók kérése há­rom fő pontból áll : 1. A politikai foglyok I azonnali . szabadonfoocsájtá­­’ sa, 2. az ideqen csapatok ki­vonása az országból, 3. szabad választások az Egyesült Nemzetek felügye­lete mellett". Befejezésül Sir Leslie Mun­ro megemlíti, hogy bár lehe­tetlen eavenként nyugtáznia a sok személyes beadványt, melyet neki a magyarországi üggyel ‘kapcsolatban be­nyújtanak, de felhasználja a jelentés-adta alkalmat, hogy ezeket is a Közgyűlés tudo­mására hozza. A TUDOMÁNY VILÁGÁBÓL A praktikus amerikai Alexis de Tocqueville, a francia kormány megbízásá­ból 1831-ben meglátogatta az Egyesült Államokat, hogy az itteni börtön- és fegyház­­vi szón y ok at t an.u I m á n y óz­za. Közben az amerikai de­mokrácia és szabadság lel­kes híve lett, bár az igazsá­gos kritikától nem tartózko­dott. Nagyhírű könyvében ("De­­imocracv in America") Toc­queville előrebocsátja, hogy az amerikaiak nem értek eh ugyan sikereket az elvont tudományok' terén, mert nem akadt köztük senki, aki például Pascal, Darwin vagy Faraday érdemeivel fel ve­hetné a versenyt, de Ameri­ka teremtette ki az olyan eayéníségeket, mint például Roioert pulton, aki a gyakor­latiban is felhasználható gőz­hajót épített és Eli Whi'tney-t, aki a gyapotszedő gépet eszelté ki. Szerinte "az'ame­­riikaiak" semmiféle új fizi- Ksii törvényt sem tudtak fel­állítani, forgalomba hozták a gőzhajót, amely az egész viliág képet megváltoztatia Ha a demokrácia maga nem segíti elő az elvont tudomá­nyok művelései, a társadal­mi és gazdasági/viszonyok, amelyek a demokrácia szü- j lőttéi, a tudományok gya­korlati kiaknázására serken-1 tenek". I Az ipari és üzleti v-iszo-^ nyök kialakulása ezt a meg­állapítást teljes mér'ékiben gazolják. Az amerikai Ella? j. Howe 1845-ben feltalálta a varrógépeit, amelyet Isaac Singer, amerikai tökéletesí­tett. Egy másik amerikai: Webster Hunit, az oly egy­szerűnek látszó biztonsági tűt, Samuel Bi Morse a táv­írót, Thomas A. Edison a vil­lamos világítást, Amariah M. Hills a gyepvágó gépet, j Melville R. Bissei a szőnyeg­seprőt, Cvrus H. McCormick az aratógépet találta fel (amelynek jövedelméből a1 két világlapot: a Chicago Tribün e-t és a newyarki Daily News-t alapította meg). j Ralp Wa'do Emerson hu­morosan jegyzi meg, hogy az amerikai rendszerint azon töri a fe'et, "hogy egy töké­letesebb egérfogót találjon fel" és valóban a neweng­­lenrti King C. Gillette, hogy a mindennapos félelmet a reggeli borotválkozásból ki­küszöbölje, a biztonsági bo­rotváit (készíti el és Walter H. Deubner. a minnesotai fűszeres, akinek vevői egy­szerre csak keveset vásárol­tak, miért nem voltak képe­sek a sok csomagot hazaci­pelni, forgalomba hozta a füles papírkosarat (shopping bag). A gazolinnal hajtható au­tomobilt két (német tudós: Benz és Daimler találták fel, de az amerikaiak jöttek rá arra, hogyan lehet minden napi használati eszközzé va­rázsolni. Andrew Carnegie az acéiavártásíbam, John- D. Rockefeller az.olajban, Cor­nelius Vanderbilt a vasúti forgalomban, J. P. Morgan a banküzletben, Henry Ford az automobil-gyártásban — megtalálták a módokat, ho­gyan lehet az eddiginél job­bat előállítani és azt a (közön­séggel elfogadtatni, amivel is elismerést és anyagi sike­reket vívtak ki maguknak, i Benjamin Harrison, az Egyesült Államok elnöke így szónokolt: "Isten csillagot helyezett fejünk felé és az anyagi eszközöket lábaink elé hordta, hogy , minden (képzeletet felülmúló hata­lomhoz jussunk" — egy prózaibb újságíró pedig így ír': "Uzleter^berek szabják ki és határozzák meg a jó­zan ésszel vezetett ország sorsát". Reméljük, hogy ez a józan ész a mai időkben is diadal­maskodni foq- Tudósok és mérnökök lázasan dolgoznak mar azon, hogy a világűr meghódítását gyakorlati esz­közökkel a. nemzet és az egész világ boldogulására használják fel az American Telephone and Telegraph, a General Electric, a Rád' 1 Corporation of America t 1 más amerikai cégek labora­tóriumaiban. 1 9 Lelkiklinika a XVII. században A Sunday Exoress című maol lap szerint Angliában 1663-ban jelent meg az első, nők számára készült folyó-, irat. Alapnak l'elkiklinika ro­vata is volt, amely a követ­kező levelet közölte: "Két esztendővel ezelőtt élvesz tettem női becsületemet és engedtem egy becstelen csá­bító vonzalmának. Bevall­­jam-e férjem-uramnak, aki születésénél és vaovonánál fogva messze felettem áll, eme ballépésem?" A szer­kesztő a következőképpen válaszolt olvasójának: "Ne vallja be. Férje semmivel sem rövidült meg, pusztán azért, mert a rózsáidról más is leszakított egyetlen bim­bót". i Tenger alatti folyam A Chain nevű amerikai ku­tatóhajó a nyugati irányú egyenlítői áramlás alatt ha­talmas, keleti irányba hala­dó ellenáramlást fedezett fel az Atlanti-óceánba. A nyu­gati irányú- áramlás másod­percenként 40—60 cfn-es se­­gességgel halad, alatta pe­dig hatalmas éllenáramiás áramlik másodpercenként 100 cm-es sebességgel (3.6 km-óra). Az ellénáram'lás déli (kiterjedése a déli szé­­lesséq 1—2 foka között van, északi határvonalát azon­ban még nem sikerült meg­állapítani. Az óceánok üledékképződé­sének sebessége Japán kutatók nemrégi­ben hosszabb időn át tanul­mányozták a mélytengeri üledékképződést a Csendes­óceán északi területép. A kutatás során 'kutatóhajóról több mintát emeltek ki 6215 —8450 méteres mélységből, s a korszerű vizsgálóműsze­rekkel megmérték a kiemelt­­minták radioaktiv tórium-tar­talmát. A tóriumelbomlás sebességébő I ki szá m ítottá k, hogy az üledék felső 10 cm­­es rétege 0,5—0,8 m réteg­vastagsággal növekedett ezer évenként. Ez az érték jól eovezik a más kutatók ál­tal -becsült értékekkel. A •kutatók úgy vélik, hogy az üledékképződés sebessége nem változott az utolsó száz­ezer esztendőben. A meteorpor és az eső A meteorol-ógia tudománya régóta tudja már, hoay a túl hű Itt felhők páratartalmá­nak kicsapódásához — az esőzés megindulásához — feltétlenül szükség van pa­rányi "magokra", porrészecs­kékre. Már néhány év óta feltételezik, hogy ezek a porszemecskék nem csupán a Föl-d felszínéről kerülnek a felhőképződés magasságába. Nemrég! ben Ausztrá l.i ába-n ‘különleges reoülőgépek se­gítségével 15.000—16.000 méter magasságiban számos ilyen porrészecskét gyűjtöt­tek össze, s elemzésükkel megállapították, hogy jelen­tős részük -meteor eredetű, -s akkor vonzotta őket ma­gához a Föld, amikor nap­körüli útja során keresztezte a jól ismert meteoráramok pályáját. A számítások sze­rint a Föld 'légkörébe került meteorpor minteay 30 nap alatt száll alá a felhőképző­dés magasságába, s itt — megfelelő körülmények kö­zött — heves esőzéseket válthat ki-A ha.-ak "rémüietanyaga" K. V. Frisch, a hires né­met zoológus 1941-ben egyes pontyfélékkel kísérle­tezve véletlenül felfedezte, hogy egyetlen állat megsé­rülése az egész rajt hirtelen fejvesztett menekülésre bu­ja A haliaknak ezt a viselke­dését a (bőrben le-vő "rémü­­.et-anya-g" váltja ‘ki, ame­lyet a sérült hal bocsát ki magából, mintegy figyelmez­tetve a raj-t a veszélyre. Az anyagimak tehát (biológiai je­lentése van, ha egy állatot ragadozó támad meg, a raj az anyag útján 'kap figyel­meztetést. Német biológu­sok nemrégiben további kí­sérleteket végeztek a "ré­mület-anya j" hatásának isztázására. Megállapították, hogy ilyen anyagot va.aszt ki a lazac és a harcsa is a pontycsalád tagjaim kívül. Más hal faj iáknál nem sike­rült ilyen anyag kiválasztá­sát megfígyeni, ezeknek menekülési reakciója más­féle viselkedési módban nyilvánul meg. A cigarettafüst rádióaktivi­tása A cigarettadohány jelen­tős mennyiségű káliumot tartalmaz; ennek a kálium­nak egy része radioaktiv, bétasugarakat kibocsátó ká­lium 40 izotoo. A kutatók már régóta feltételezik, hogy a cigarettafüst rádiióaktivi­­tása valamiképoen össze­­fün-'t az erős dohányosok tüdőrákjával. Kanadai kuta­tók most több kísérletet vé­geztek a cigarettafüst radio­aktivitásának és hatásának vizsgálatára. E kísérletek so­rán megállapították, hogy a ciaarettadöbán y kál i um tar­talmának jelen ték tel énül ki­[ csíny része kerül át a füstbe. I Még egy napi ötven cigaret­tát fogyasztó dohányos szer- I vezetébe is n-égyszázadszor j (kevesebb kálium7 kerül a j füst útján, mint a megszo­kott táplálékkal. Az állatkí­sérletek szerint a cigaretta­­tűst káliumtartalma nem is rakódik le jelentősebb mér­tékben a tüdő szöveteiben. Születő csillagok Her-big amerikai csillagász 1951-ben szokatlan, ködsze­­rü jelenségeket fedezett fel az égbolton. A színképek bizonyos tekintetben hason­lítottak a planetariis ködök és az ú. n. T.T au ni-csillagok köd­jeinek színképeihez. (T-Tau­­ri-csi Ha goknak nevezi a csil­lagászat azokat a rendkívüli hideg, és feltehetően fiatal csillagokat, amelyek a sűrű­södés állapotában vannak)­­Rövidesen az a feltevés ala­kult ki, hogy a Henbi-g-féle j ködszerű jelenségek a T­­Tauri-csillagok egyik korai I szakaszában levő objektu­mok, vagyis ezek az óbielk­­tumök a csillaggá sűrűsödés , kezdeti állapotában vannak. Az elmúlt években behatóan tamulmánvozták ezeket az érdekes objektumokat — ezek a számiunk előtt csil­laggá sűrűsödő ködfoltok 1 ugyanis közelebb viszik a tudományt a csillagok kelet­kezésének nehéz problémá­jához. Nemrégiben Haro amerikai csillagász érdekes cikkben számolt be a leg­újabb vizsgálatok eredmé­nyeiről Áz 5 m-es palomar­­hegyi távcsővel végzett meg­­fiovelések igazolták azt a feltevést, hogy az újfajta ob­jektumok esetében kis sű­rűsödésről van szó. Kezdet­iben arra gyanakodtak, hogy a ‘kozmikus sugárzás és a megfigyelt emissziós vona­laik ya la mely (közelben levő csillagtól származnak. Mint­hogy azonban nem sikerült csillag jelenlétét kimutatni a közelben, Herbig feltevé­se bebizonyosodott: világí­tani kezdő "protocsidilag"­­gal, a csillagok egyik korai formájával állunk szemben. A további vizsqálatok nagy érdeklődésre tarthatnak szá­mot. BURLINGTON ! TÁNC i MINDEN PÉNTEKEN ÉS SZOMBATON ASZTALFOGLALÁS MÁR MOST TANÁCSOS HIVATALOK ÉS TÁRSASÁGOK RÉSZÉRE ÚJÉVI GALA TÁNC vasárnap, december 31-éíi éjjel 12 órakor 5 dolláros belépővel. Asztalfoglalás és jegyelő­vétel. Hívja: NE. 4-2371, Burlington, vagv MQODEY'S, 59 King St., W., Toronto. RENDES ÉS SZOPOKAS I CIGARETTA ‘ ' • » \ ' Macdonald gyártmány KANADAI GYÁRIPAROS 1858 ÓTA j pat kapuját, ment a változat­lanul jól záró hátsó alakza­tot nem tudták: „áttörni, s még a lövésig sem igen ju­tottak el. <§.... CHILEI .LAPOK VÉLEMÉNYE A MAGYAR CSAPATRÓL A chilei válogatott lénye gesen rosszabbuí,_'a magyar viszont sokká? ‘jobba-n ját­szott, mint az első mérkőzé­sen. Vonatkozik ez a meg­állapítás .nemcsak- együtte­sen a csapatra,rhanem egyé-| nileg a játékosok többségé­re is. A magyarok nagyarányú : vereségének eoviik fő oka az /pit,,hogy ^Italában 8 em­berrel igyekeztek támadni, s ecfjjjooszäf csa§j három já­tékossal védekezek!; A má­­•fedikr talarkozo-n-rfppntosan amnék az ellenkezője -tör­­ént, s ez alaposan megvál­­.oztatta nemcsak a játék -ké­jét, hanem ..az '^rőviszonyo­­cat is/ * . Chile csapata a -második mérkőzésen- azért volt " rosz­­ozabb", -mert a -magyar csa­pat céltudatos és feljavult ,átéká-val -nem engedte job­ban játszani,' kibontakozni. ;. Kék J 'a -sajtohangok, de még.inkább az itteni szak­emberek véleménye azt iga­zolja,. hogy teljesen megvál­tozott a magyar válogatott ról alkotott ..vélemény és egyre inkább az a -nezet ke­rekedik felül-, hoa.v valóban olyan objektiv okok is köz­rejátszottak az első találkozó során, amelyek kedvezőtle­nül befolyásolták a magyar Rangadóval folytatódik a labdarugó KB I i tavaszi idénve ' ~szíva. Kramár a magyarok i és németek ellenkezésére is , a -birodalom külügyminisz­­! tere lesz. Ferenc István meg­- koronáztatja -magát Prá-gá­- ban cseh királvnak, a cseh ■ alkotmány alánján, szereti • Prágát. Az utópisztikus hős, i Ferenc István művelt, 'Ii-be­• irális, fél tucat nyelvet be­■ szél, őszinte demokrata, aki­­: ben az osztrák fogalom ei­• veszti földrajzi jelentőségét ; és középkelet Európa álla­• miságám-ak szimbóluma lesz; i allam-a a jövő Európa mint-a­■ képe. Amerika és Oroszor­­! ~zág között -nagyhatalmat i épít ki udvari intrikák és i hazai -reakció ellenére a nagy- európai szolidaritás érteimé­■ j ben. Nem ger-manofil és nem 's Németország szövetsége­- se, ha-nem katalizátor Kelet és Nyugat között, amely a- középeurópa-i -nemzetiségi -mozaiknak sa-iát él"*"“* A a j naoy európai politikában 1 részvéteit biztosít. Ebben az utópisztikus ‘-birodalomén a nemzetiségek kiélik teljes -mivoltukat; az uralkodó mr.n-degyikhez saját nyelvén beszél, -nincs üldözés és saj­tó el-nvomás. sem veszeke­dés az iskolák -miatt. Fellép­- cek történelmi szereplők is, : i Bismarck, Salisbury, Cha-m­­; bériéin, XIII. Leo pápa és • j Vilmos császár- A szerző is­■ j m-étli a történelmi e-semé­• j nyeke-t, reprodukálja a v-aló- I ; ságos beszédeket, ami kö-ny- i , vének különös dynamismust lés vonzóerőt nyújt". • S A félrevezető propagan­• da mesterei, a csehek, megint • jól eltalálták a lélektani esz­■ -közt, amivel a világ iközvél-e­­t m-ényét mag-ulknak megpyer­• hetik. Amikor a történelem ; fejlődése a m-e-sterséges -po­■ litika-i képződmények, ami­■ lyen Csehszlovákia, ingatag­­: ságát és tarthatatlanságát bi­­; zonyítja, s a világ hangú la­­r ta a nagy termeszebes eay­• ségek -kialakulásának ked- I vez, ilyen egységek egykori • szétrombol ó:i, a kiisarfta-nt : tákolmányának létrobozói i lopakodnak most az új i ■ Euróoa harcosainak első vo­ll inaiéba, nem mulasztva el a i m-aigyarságot úgy -lefesteni, : mint e fejlődésnek fő kerék- I 'kötőit Ha -meggondoljuk, ; ho-'- egy jól megírt regény i a legsikeresebb propagálója i politikai eszméknek, ez a • -könyv a magyarellenes cseh - prooa-ganda mesterkedésé­• mák eqyik ördögien hatásos , terméke. f’éBoínysfci regény a csehszlovák propaganda szolgásaiéban Az 1961—62- év.i labda­rúgó NB I küzdelmeiből há­rom tavaszi fordulót már az ősz folyamán lejátszottak. Az MLSZ elkészítette a ta­vaszi idény további sorso­­f á-sát. A tavaszi idény február 25-én folytatódik és május ó-án fejeződik be. A -világbajnokság előtt két válogatott mérkőzést játszik itthon Magyarország -együttese. Április 18-án .Uruguay válogatott csapa­tát látja vendégül, április 29-én pedig Törökország vá­­. loga-tott csapata látogat Bu­­-ci-a-pestre. Február 25: Ózd—Tata­bánya, Komjó—Salgótarján, Bp. Honvéd—Győr, Ferenc­város—Újpest, Csepel—Va­sas, Dorog—MTK, Szeged— Pécs. Március 4-, MTK—Csepel, Vasas—Ferencváros, Ujpest- Ep. Honvéd, Győr—Komló Salgótarján—Tatabánya, Pécs—Doroq, Szeged—ózd. AAárcius 11 : ^zd—Salgó­tarján, Tatabánya—Győr, ’ Komló—Újpest, Bp. Hon­véd—Vasas, Ferencváros— MTK, Csepel—Pécs, Dorog- I Szeged. Március 18: Szeged—Cse­­’ pel, Pécs-Ferencváros, MTK­­I Bp. Honvéd, Vasas—Komló, Újpest-—Tatabánya, Győr— Salgótarján, Dorog—Ózd. Március 25: Salgótarján Újpest, Tatabánya—Vasas Komfó—MTK, Bp. Honvéd­­pécs, Ferencváros—Szeged, Csepel—Dorog, Győr—Ózd. Március 28 (szerda). Ózd—Csepel, Dorog—Fe­­'e-n-cváros, Szegted—Bp. Hon­véd, Pécs—Komló, MTK— Tatabánya, Vasas—Salgótar­­án, Újpest—Győr-Április 1 : Ferencváros— -sepel, Győr—-Vasas, Sal­gótarján—-MTK, Tatabánya- Pécs, Komló—Szeged, Bp. Honvéd—Dorog, Ózd—Új­pest. Április 8: Ferencváros— ■ózd, Csepel—Bp. Honvéd, Doron-—Komló, Szeoed-­­Tatabánya, Pécs—Salgótar­ján, MTK—Győr, Vasas— ' Jipest. Ápriil-is. 1,5.:. Komló—Cse­pel, Bp. Honvéd—Ferencvá­ros, Újpest—MTK,. Győr— Pécs, Salgótarján—Szeged Tatabánya—Dorog, Vasas­ózd. Április 18: Magyaror­szág—Uruguay vá-log-atotl mérkőzés. Április 29 : Magyairország- Törökorszá-g válogatott mér­kőzés. Ugyanezen a napon Magya-rország B-válogatott­­ja Marokkóban játszik. Május 6: Ózd—Bp. Hon­véd, Ferencváros—Komló, Csepel—Tatabánya, Dorog- Saígóta-rján, Szeged—Győr Pécs—Újpest, MTK—Vasas. I A bajnokság befejezése után utazik Chilébe a ma­gyar válogatott csapat. A VB május 30-án kezdő­dik és június 17-én ér véget. A VB után június 24-én ikerül sorra Ausztria—Ma­gyar-ország válogatott mér­kőzés. Az osztrákokkal az eddigi szokásnak mecrfele­­lően «négy fronton találkoz­nak Magyarország váloga­tottjai. tek be a támadások. Escuti- j inak gyakran fellett kivéte­les klasszisát igazolnia j né-, -hány nagyere-jü és jól ís-fie­­l'y*ezett lövést tett ártalmat ianná. A 28- percben szaBadrú- , gáshoz jutott a magyapcsa­­pat, mintegy 2Ö méterré a 'káljSUróií^ -r' ’ ?•••: T chy/övéSé nyomán bom-­­baként vágódott a kapura a labda, a felső léc -belső lap j á ró Ül ep at bai^vja -a;gól­-von-aj,.mögöttit A. talajba. |scyjV má.-^cs^k ezótái tud­ta mégkípa'fí'ntáhT^'a4 háló 'közeiéből 'Melpétíánf fabdát. A j-átékvezető érthetetlen módo-n nem ítélt-e meg -a 9$Ü* ífHíJö9yw|cséfc ér$fte­­tettehtí^1 rúgással hozatta játékba" a -labdát. i “‘■'Bák á^síateá'tyos gól »meg:; nem ítélése nagy bosszúsá­got okozott a játékosoknak, nem szegte 'kedvüket az dg-azságtafaTr *dönté?r' -nagy i lelkesedés sei és jól játszottak - ezután fs- s aj^féíidő végéig -nem adtá-k -ki kezükből a já­ték irányítását. A -második félidő 30. per- ' cé-ben mindkét csapatban cseréket határoztak el. Ku­­h-arszki, Gö.röcs és Albert he­lyett Farkas, Bozsi-k és Ma­chos került a csatársorba, míg, ugyanekkor a, hazaiak­nál Mofenö'" helyett Tobar áíl-t -be, Rodni-guezt pedig Carrasco * váltotta"fél..... A játék a cserékkel - még élénk-ebbé vált, de az utolsó 10 perc inkább á-chilei válo­gatotté volt. Ekkor gyors, pontos ös'szjátékkal operál-­­talk, azonban csak megiköze-! Iitenij tudták,,a- magyar csa-A két ország második ta­lálkozója eszményi labdarú­gó időben, nagyszerű tala­jon — de elég rossz világi tás mellett kezdődött. A himnuszok elhangzása Után ebben az összeállítás­ban kezdtek a csapatok. Chile: Escuti — Valdes, SR. Sanchez, Rodriguez’^-' Cruz, Sepulvada — Moreno, Toro, Landa, Fouilloux, L. Sanchez. Magyarország: Grosics —: Mátrai, Mészöly, Sóvári Solymosi, Sipos — Kuharsz-' ki, Göröcs, Albert, Tichy; Fenyvesi dr. Tapogatózó mezőnyjáték­­lkai indult a mérlkőzés, s az első percekben nernigem.^öriiJ Gént feljegyzésre méltó "ese­mény. A játék irama is elég­gé mérsékelt volt. Néhány* perc múlva chilei próbálko­zásoknak voltunk tanúi, ezek a támadások azonban nem jutottak el a kibonta-­­kozásig, -mert az első perc tői kezdve nyugodtan és szervezetten játszó magya* 1 ll' bá-t-só alakzatok csirájában fojtották el a kezdeménye- j zéseket. Még nem telt el negyed­óra, amikor fokozatosan a ma-gya-r válogatott vette át a játék irányítását. Fia je­lentékeny mezőnyfölényt hosszabb időn át nem is tu­dott kialakítani, gyakori és ■gyors támadásai sok veszélyt jje.entettek a kapura. A mér­kőzésnek ebben a -szakaszé­­ba-n is, de később is, egészen a félidő végéig a -magyarok voltak a kezdeményezők, s noha nem sikerült gólt elér­ni, sok jó lövéssel fejeződ-

Next

/
Oldalképek
Tartalom