Kanadai Magyarság, 1961. július-december (11. évfolyam, 26-51. szám)

1961-09-16 / 36. szám

Még jőni kell, még jőni feg, Egy jobb kor, mely a tás Buzgó imádság epedes Százezrek tjakán. Vöröemzrty KANADAI PRICE 10 CENTS Canada’s Largest and Oldest Weekly in the Hungarian Language ARA: 10 CENT Authorized as Second Class Mail Post Offipe Department, Ottawa. XI. évfolyam, 36. szám, Voi. XI. No. 36. (fatadülK KANADA LEGNAGYOBB, HETENKÉNT MEGJELENŐ MAGYAR LAPJA Edited and Published at •96 Dovercourt Road, Toronto PHONE: LE. 6-0333, Szerkeszti: KENESEI F. LÁSZLÓ Toronto, 1961 szept. 16, szombat Szerkesztőség és kiadóhivata) 996 Dovercourt Road, Toront» TEL: LE. 6-0333, HÁBORÚS HISZTÉRIA AZ EGÉSZ VILÁGON! A háborús feszültség kül­ső jelei egyre szaporodnak- Ha az ember komolyan ven­né a szovjet részről elhang­zó fenyegetéseket, a kisebb­­nagyobb jelentőségű katonai mozdulatokat és a diploma­ták kijelentéseit, úgy való­ban mindenki elkezdhetne csomagolni, kiválaszthatna magának egy elhagyott kunyhót valahol messze északon, s előkészülhetne egy hosszantartó ostromál­lapotra, amely csak valami­kor az atomháború tragikus befejezése után ér véget. Riasztó hírekben nincsen hiány. A Nyugat-Berlinben állomásozó szovjet követ visszautazott Moszkvába, miután előzőleg kijelentette, hogy a szovjet kormány szándéka az, hogy Nyugat- Berlinbe érkező repülőgépek utasait átvizsgálja, illetve tő­lük vízumot követeljen. A szovjet egymásután négy kísérleti atombombát robbantott fel Szibériában, éspedig mindegyiket a leve­gőben, aminek következté­ben a levegő rádióaktivitása világszerte 35-szörösére emelkedett — s ennek az aljas intézkedésnek az indo­kául a berlini "háborús hisz­tériát" jelölte meg Hrus­csov. VálaszkéoDen az USA lényegesen felemelte fegy­verben álló haderejének lét­számát, s Kanada is 15.000 fővel felemelte a hadsereg erejét, beleértve az Európá­ban állomásozó NATO-kon­­tingenst isi. Az amerikai kormány a francia hadsereg tisztjeit és legénységét kiképzi az ame­rikai típusú atomfegyverek használatára. A bonni nyugatnémet kor­mány bejelentette, hogy a jelenleg tényleaes szolgála­tot teljesítő tartalékosokat egyelőre nem szerelik le, s esetleg felemelik a hadse­reg tűzerejét és létszámát. Nehru, aki a most lezárult belgrádi "semleges-konfe­rencia" megbízásából Moszk­vában járt, hogy Hruscsovot az atomkísérletek abbaha gyására és a berlini ügy bé­kés lezárására bírja rá, azzal hagyta abba a Hruscsovval való megbeszéléseket, hogy "sajnos a világon ismét a háború szele fujt s könnyen lehet, hogy a közeljövő az emberiség pusztulását hozza magával". Kanada miniszterelnöke és külügyminisztere a válsá­gos időkhöz illő ünnepélyes­séggel nyugalomra és hig­gadtságra intik az ország népét —, más vezetőállású emberek pedig atombomba­óvóhelyek építését sürgetik. Adenauer hivatalosan is be­jelentette a bonni parlemenb oen, hogy információja sze­rint a szovjet további súlyos -épéseket fog tenni Nyugat- Berlin elzárása irányában —, úgyszólván mindent, amit csak tenni lehet, kivéve talán a háború megindítását, Mindez együttvéve bőven elegendő volna arra, hoov félelmet és kétségbeesést okozzon az egész világon. És rpégis az a helyzet, hogy az emberek nyugodtan men­nek a dolguk után, éspedig nemcsak itt, ahol a távolság mégis bizonyos védelmet nyujf, hanem Nyugat-Berlin­­ben és Európa egész terüle­tén is. A szóbeli fenyegetések és a militáris készü'ődések jel­lege az egész világon csupán névleges. Az emberek úgy érzik, hogy a végleges, bor zalmas lépésre: a háború megkezdésére egyik fél sincs elszánva. Nyugodtan megírhatjuk, hogy az igazság azoknak az oldalán van. akik nincsenek megijedve. Az atomháború egyforma mértékben pusztí­tana Nyugaton és Keleten és a világ jelenlegi vezetői közül egyik sem lehet arról meggyőződve, hogy ő maga, saját családja és személyes hozzátartozói túlélnék a há­borút. Ez a garancia — az atom­bomba garanciája — elég arra, hogy az emberiséget a végpusztulástól megóvja-Kü'önös módon a Belg-ács­­ban lezajlott semleges ne pék konferenciája mutatta meg, hogy a kölcsönös fe­nyegetések blöffjét ma mar mindenki ismeri. Ezen a kon ferencián, amelyet Tito hí vott össze, s amelyre min den országot meghívott, amely nem tagja sem a NATO-nak sem a varsói paktumnak, sem a SEATO- nak, sem a vöröskínai blokk­nak, tulajdonképpen azok az országok jelentek meg, amelyek annakidején a ban­­dungi "színes népek konfe­renciáján" is megjelentek. De a mostani megbeszélé­sen tulajdonképpen csak Nehru volt az egyetlen ko­moly súllyal bíró politikus. Nasser például kizárólag az izraeli újságírók ellen hada­kozott —, Nkrumah pedig úgy beszélt Guinea "nemze­ti nagyságáról", mintha e2 a három éve önállóságot nyert kicsiny gyarmat nagy­hatalom lenne. Míg Nehru, Borguiba, Nasser és néhány más kissé komolyabb vezető azon igyekezett, hogy a 28 "semleges" ország a nagy­hatalmak felé az egyik tá­borhoz sem tartozó népek összeségét képviselje, addig a különböző színű, fajtáiú intelligenciájú vezetők más­ról sem beszéltek, mint saját országuk erejéről, jövőjéről, valamint az elmúlt évszáza­dok gyarmati elnyomásáról. Az új, ázines országokat fék­telen nacionalizmus, gyere­kes nagyzási hóbort jelle­mezte a kongresszuson —, mintha az új világháború fe­nyegető felhői nem is gyűl­nének —, mintha a szovjet­nek az emberiség kiirtásá­ra törekvő szándékai rájuk nem vonatkoznának —, mintha mindegyik teljes ere jü nagyhatalom volna. Akármilyen gyerekes is ezeknek a naiv népeknek a magatartása — Belgrádban, vagv otthon eqvaránt — bi­zonyos szempontból igazuk van. Az erőtlen népek sem kéréssel, sem felhívásokkal, sem figyelmeztetésekkel nem tudnak semmit sem el­érni. S ez az "erőtlen" kife­jezés vonatkozik minden or­szágra, amelynek nincs atomhadserege, s amelynek nincs eltökélt szándéka, hogy a fegyvereket fel is használja, ha kell. Sajnos vonatkozik az •"erőtlen" kifejezés az Egye­sült Nemzetek Szövetségére is, mert a kis országokkal szemben ugyan fel tud lépni, de sem a Szovjetet, sem bármelyik más nagyhatal­mat nem tudja semmire sem kényszeríteni. Az UNO- nak ma csak egy esetben vol­na értelme: ha a világ min­den népét — kicsit, nagyot egvaránt — egyesíteni tud­ná az egyetlen ellenség : a kommunizmus ellen. A polgári gyávaság Nyu­gaton — és a tudatlanság a színes népek között meg­akadályozza azt, hogy ilyen egyesülés létrejöjjön. Ezért az UNO a berlini krízis kér­désében, s minden egyéb oiyan mesterséges szovjet­­j^rizis kérdésében, amelyben a feszültségek a háború kü­szöbéig érnek el —, telje­sen tehetetlen s jobb ha meg sem próbál cselekedni. Á békét egyelőre nem az UNO, hanem az atombomba rom­bolásának a félelme tartja fenn. A jelenlegi helyzet éppen emiatt csak blöffök és ellen­­blöffök sorozatát hozhatja. A békebontó, a zavarkel­tő, az aljas minden esetben a szovjet. Nemcsak azért, mert a kommunizmus önma­gában is erkölcstelen, go­nosz tévtan, s nemcsak azért, mert Hruscsov egy hasadt öntudatú, nagyszájú bolond — nem pedig az a zseniális politikus, arriinek az ellenségimádatban szen­vedő nyugati újságírók sze­retnék beállítani. Hanem el­sősorban azért, mert W vi­lág minden országa (ki­véve a szovjet rabszolgaság­ba kényszeritett - csatlósor- Iszágok) hajlandó volna a je­lenlegi kényszerbéke fenn­tartásával, s a kapcsolatok lassú normalizálódásával megelégedni, míg a kommu­nisták szándéka a nyers erő­szak útjárt való hódítás —, a tatárjárás megismétlése. S ezt az örök békebontót vi-sz­­sza lehet szoritani azzal az egyszerű eszközzel, hogy nem engedünk neki- Mert’az egész viláo ellen nem képe­sek és nem is akarnak har­colni. Az amerikai polgár dilemmája napjainkban: Mit építsen inkább, úszómedencét, vagy atombiztos-óvóhelyet? „ A LA-MANCHE CSATORNA ÁTUSZÁSA AUToVAL A franciaországi Calais­­ból jelentik, hogy hatalmas vetélkedés indult.meg a csa­torna átúszására. Két férfi vizen és szárazföldén eov­­aránt járó autóval kísérelte meg átszelni a csatornát Ang­lia felé. Montserrat Tressera 27 éves spanyol nő Calais-ból indult el és 16 óra 25 perc múlva érkezett úszva az ang­liai Doverbe Nüffndra Jár, egy 21 éves indián nő -az ellenkező irányban 19 óra alatt szelte át a csatornát Újabb ! Kennedy-Hrus­­csov találkozó lesz? Hruscsov mindenkor igye­kezett egy lyukból hideget és meleget fújni. Ezért nin­csen mit csodálkozni azon, hogy százmillió tonnás hid­­rogénbomba-fenyegetésével egyidejűleg, s a Nyugat- Berlin teljes elrekesztésére vonatkozó jóslataival egy­idejűleg azirányban puhato­lózik, nem lehetne-e Ken­­nedyvel újra találkozni. En­nek előkészítése céljából egy amerikai újságírónak inter­jút adott, amelyen hangsú­lyozta, hogy a szovjet nép nem akar háborút, s hogy a szovjet hadsereg "Kelet-Né­­metország kivételével" egyik csatlósállamban sem tart atombombákat. Hruscsov úgylátszik aze j hiszi, hogy az állítólagos bé kés szándék újabb hangsú­lyozása elég arra, hogy Ken­nedy ismét leüljön vele tár­gyalni. Miután a nyugati közvéle mény mindig, minden körül­­mények között a tárgyalások mellett van, lehet, hogy az Elnök kész volna ilyen talál­kozóra, feltéve,-hogy annak programját határozottan elő­re meghatározzák. mm ~ m Mire jój az atomkisérle­­tek újabb meg­kezdése ? Hosszú találgatások követ ték a szovjetnek az újabb atomrobbantásokra ^onat. kozó bejelentéseit,’illetve a már eddig felrobbantott négy kísérleti átomrobbari­­tást. Mire volt ez jo? — kér­dezték politikusok és tudó­sok egyaránt —, különösen akkor, amikor ezek a kísér­letek olyan súlyős propagan­davereséget jelentettek a szovjetnek. A Szibériában felrobban­tott atombombák a kis-kö­­zépméretű kategóriába tar­toztak, amelyeknek kikísér­letezésére szükség nem Lett volna. . A tudósok 'most azt gya­nítják azonbasi, hogy úgy ezek a kísérletek, mint az úgynevezett "százmillió tonnás" Világpűsztító bom­ba ötlete azt a célt szolgá1 ja, hogy neutronokat tartal­mazó atomfelhőt lőjjön fel a föld valamelyik része fölé amelynek hatása nem a pusz títása, hanem a sugárzás el­leni védekezés volna. Már szevakka! : eqy Ilyen óriás: méretű hidrogénbomba semlegesítené az ellensége: atombombák várt radiáció hatását. Ilyen "védelmi jel­legű" atombomba birtoka sokkal többet jelentene vala­mely ország kezében, mir.t bármilyen erejű tám.adóesz köz. Az amerikai tudósok má régen foglalkoznak ezzel r problémával, s most, hogy ha a szovjet aljas szerződés szegese —, amellyel újr? megindította az atomver senyt a világon, szükséges sé tette, hogy Amerika is újra megkezdje a kísérlete zést, megnyílik az út arra hogy a védelmi jellegű atom felhót Amerika is kikísérle-Truman: “Ne várjunk addig, amíg késő lesz!” TRUMAN VÉLEMÉNYE A SZOVJET NUKLEÁRIS ROBBANTÁSOK­RÓL Harry Truman, az Egvesült Álla­mok volt elnöke New Yorkban azt a kijelentést tette, hogv az oroszok magatartása a nukleáris robban­tási tilalom rgeg­­szegésében fel ráz­za álmából az amerikai népet. "A legsürgő­sebb dolog — mondja Truman, —, hogy a semle­ges néoeket felráz­zuk rövidlátó tes­­pedésükbőí. Ér­tessük meg velük, hogy mi vár reánk a szovjet részéről, ha azonnal nem cselekszünk". < TISZTOGATÁS AZ ANGOL SZAKSZERVEZETEKBEN Az angol szakszervezeti kongresszus hosszú vizsgá­lat után elhatározta, hogy a kommunista vezetés alatt álló Elektromos Munkások Szakszervezetét kizárja a munkás mozgalomból. Ez a hetedik legnagyobb szakszervezet Angliában. Vezetősége 10:1 szótöbb­séggel visszautasította a- Kongresszus azon kívánsá­gát, hogy végrehajtó bizott­ságukat tisztítsák meg a­­kommunistáktól. Az angol szakszervezeti életben ez a legnagyobb büntetés, ha valamelyik tag­egyesületet kizárják maguk közül. Az egész ország köz­véleménye hangosan köve­telte a kommunista-barát elektromos munkások meg­bélyegzését. A szakszervezeti kong­resszus tanácsának közlése szerint az elektromos mun­kások csak akkor térhetnek vissza, ha vezetőségüket tel­jesen megtisztítják a kom­munista tagoktól. Az angol munkásokra már nem számíthat a kom­munizmus. A katangai tartomány kormánya most az UNO-csa­­patokat tekinti az ország igazi ellenségeinek. Miután Kongó egyesülése nagyjá ból befejezést nyert, s lassan arra lehet gondolni, hogy az ott állomásozó nemzetközi csapatok hazatérhetnek, el­sősorban azért, mert a kom­munista Gizenga elvesztet­te szerepét Kongóban —, most a belga-barát Katanga okoz nehézségeket. A katangai tartományi hadseregben többé nincse­­nek fehérbőrű tisztek —, de ; a modern fegyverekkel ellá­tott néger katonák izzóan gyűlölik a velük szembenál­ló többi szinesbőrüt, noha azok UNO egyenruhában teljesítenek szolgálatot. Legújabban "öngyilkos osztagok" szervezkédtek Ka­­tangában azzal a céllal, hogy a rendet fenntartó UNO-katonaságot kiűzzék. Az UNO főparancsnokság most arra adott parancsot, hogy a csapatok használják lőfegyvereiket, ha támadás éri őket Az UNO-expediciós had sereg legnagyobb létszámú egysége, a tuniszi katona ság a legutóbbi bizertai ese­mények miatt kivonult Kon? góból. Borguiba tuniszi mi’ n-szterelnök azonban éppen: most jelentette ki, hoov a: nemzetközi feszültségre va­­ió tekintettel ezidőszerint nem kívánja Bizertának fran­cia részről való kiürítését, ezzel szemben újra. vissza­küldi csapategységeit Kon­góba^____>______ ■ -KÜLÖNBÖZŐ ORSZÁGOKBÓL JELENTIK: MACMILLAN KÉT ÓRAI MI­NISZTERTANÁCSRA LON­DONBA ÉRKEZETT HAROLD MACMILLAN Harold Macmillan angol miniszterelnök Skóciában tölti szabadságát. A külpoli­tikai krízis aFra kényszerítet­te, hogy szabadságát meg­szakítsa. Londonba utazott s két órai minisztertanács után visszatért Nairnba, hogv tovább hódoljon nolf szenvedélyének. A krízis nem lehet sulvos, ha a gol­fozást csak két órára érde­mes érte menszakítani. • NY®LCVANHAT PERCIG VOLT HALOTT Cyprus szigetének fővá­rosában Nicosiában első se­gélyt nyújtó orvosok 86 nerc múlva keltettek életre onv annnl rpníilöa I le p Imp to tat, miután szívműködése megállt. A 24 éves Derek Christian nevű munkás elek­tromos ütést kapott, miköz­ben furógépDel dolgozott. Életbenmaradása nem kétsé­ges. • CHURCHILL BALESETE A NIZZAI REPÜLŐTÉREN Winston Churchill volt angol miniszterelnök most tért haza repülőgépen a francia Riviérán töltött sza­badságáról. A 86 éves ősz államférfit Anthony Monta­gu-Brown titkára kísérte. Brown azt állítja, hogy Churchill csupán megbotlott és nem bukott fel a nizzai repülőgépen. A botlás akkor történt, mikor Churchill fel­felé haladt a francia Cara­velle léglökéses repülőgép lépcsőjén. Az utasok is azt állítják, hogy figyelték Churchillt a repülőgép kabinjának abla­kán Nem történt vele sem­mi szerencsétlenség. • BRAZÍLIÁBAN HELYREÁLLT A NYUGALOM Joso Goulart alelnök megkezdte a tárgyalásokat új brazil kormány kialakítá­sára. A baloldali orientációjú Goulart beiktatásának nap­ját még nem állapították meg. De már megérkezett Brazília modern új fővárosá­ba, miután személyi bizton­ságát garantálták- A hadse­reg többé nem ellenzi Gou­lart elnöki beiktatását. Goulart elfoglalja ugyan Brazília elnöki székét, de hatalmát lénvenesen mpn­nyírbálják. Legfontosabb te­endőit a miniszterelnök ja­vaslatára intézi s azokat jó­vá kell hagyni a kongré'sz­­szusnak. Goulart Porto Alegréből ér­kezett az új fővárosba s az újságírók előtt dicsérte az új; parlamenti rendszert. "Azt' hiszem, hogy ez a rendszer megnyugtatja népünket és előkészíti, az utat az ideális kormányzáshoz" — mondja a kommunistákkal rokon­szenvező s a hatalomhoz ra gaszkodó alelnök. • • MOSZKVÁBAN ELSZAPO­RODTAK A BANDITÁK Négy férfi fegyveresen megtámadta a MoszkvátóE 60 mérföldnyire északra fekvő Alexandrov rendőrsé­gi központját. Mind a négy banditát golyó általi halálra ítélték. Másik öt résztvevőt — köztük egy nő — 15 évi börtönbüntetést kapott. A Szovjetunió lakosai kö­zött egyre gyakrabban for­dul elő, hogy elégületlensé­­güket a kegyetlen hatóságok­kal szemben fegyveres táma­dásokkal fejezik ki. Ma rrrégi halálbüntetés jár érte, de a, hamu alatt olthatatlanul iz­zik a parázs. • -TUNISZBAN ÚJRA SZÓLNAK A FEGYVEREK A tuniszi hírügynökség jelenti, hogy a bizertai vita­tott francia támaszpontnál francia ejtőernyősök újból tüzet nyitottak a tunisziakra. A lövöldözésnek egy haíáloc áldozata volt

Next

/
Oldalképek
Tartalom